A magyar gyerekek egy része már 7 évesen is naponta látogatja a Facebookot és a TikTokot. Számos európai ország tiltással kezelné a problémát, de a szakértők szerint ez önmagában nem megoldás, és kockázatai is lehetnek.

Két hónapja, december 10-én lépett életbe a 16 év alatti korosztály kitiltása a közösségimédia-platformokról Ausztráliában. Az óceániai ország egyelőre az egyetlen a világon, ahol jogilag kötelező alsó korhatárt vezettek be az Instagramra, a TikTokra vagy a Facebookra való regisztrációnál. A felhasználók életkoráról a platformoknak kell megbizonyosodniuk, mulasztás esetén a büntetés is őket sújtja.

A szigorítás egy új szabályozási trend kezdete lehet, ugyanis az ausztrál példa több európai országban is nagy népszerűségnek örvend: többek között Dániában, Spanyolországban és Olaszországban is vannak törekvések hasonló szabályok bevezetésére, Franciaországban pedig már csak egy parlamenti felsőházi szavazás szükséges ahhoz, hogy a jogszabály életbe lépjen.

Magyar törvényhozói szándékról nem tudunk, a magyar gyerekek közösségimédia-használatáról viszont vannak adataink: a közösségimédia-platformokat a 7-8 éves korosztály egytizede, a 9-10 évesek több mint egynegyede napi rendszerességgel látogatja, a legtöbben 10 évesen regisztrálnak először.

Az első kísérlet Ausztráliában

Az ausztrál tiltás egyelőre a következő 10 platformot érinti: Facebook, Instagram, Threads, TikTok, Snapchat, Reddit, Twitch, Kick, YouTube és X. Ezekre az oldalakra ezentúl 16 év alattiak nem regisztrálhatnak, a már meglévő fiókokat pedig blokkolják a platformszolgáltatók. Ha ezt nem teszik meg, óriási, átszámítva nagyjából 11 milliárd forintos bírságot kell fizetniük.

A közösségimédia-oldalak az X kivételével mind közölték: alkalmazkodni fognak a szabályokhoz. A tiltás bevezetése után egy hónappal, január közepére a Meta már több mint félmillió felhasználói fiókot blokkolt a szabályozás miatt.

A tiltással kapcsolatos egyik nagy kérdés az, hogyan lehet meghatározni a fiatal felhasználók életkorát. A platformok ezt különböző módokon próbálják megbecsülni: kérhetnek szelfit a fiataloktól, esetleg valamilyen személyi azonosító igazolványt vagy bankszámla-információt, és következtethetnek az életkorra a felhasználók online viselkedéséből is. Hogy ezek mennyire hatékonyak, az kérdéses; egy szelfi alapján valószínűleg könnyű megkülönböztetni egy 10 évest egy 16 évestől, de hogy működik-e egy 15 és 16 éves közti különbségtétel, az már nem biztos. (A brit hatóságok által elfogadott arcképalapú életkor-ellenőrző AI-szoftver, a Yoti a 13-17 éves korosztályban például 1,1 év hibahatárral képes megbecsülni az életkort egy fotó alapján.)

Az azonosítással kapcsolatban adatvédelmi aggályok is felmerülhetnek. Erről Katona Fanni, a Safer Internet Center oktatásszervezője azt mondta a Lakmusznak:

„A közösségi platformok ma jellemzően önbevalláson alapuló életkormegadást használnak, ami könnyen kijátszható. Az ausztrál szabályozásban felmerült szelfis életkor-ellenőrzés technológiailag hatékonyabb lehet, ugyanakkor komoly adatvédelmi kérdéseket vet fel. Egy arckép biometrikus adatnak minősül, különösen érzékeny információ, és a fiataloktól ilyen adat bekérése növelheti az adatkezelési visszaélések, adatlopások kockázatát.”

A Safer Internet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által vezetett konzorcium része, céljuk, hogy megtanítsák a gyerekeket az internet biztonságos használatára, és arra, hogy felismerjék, milyen veszélyeket rejthet az online tér.

Rácz Dominika, a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány jogásza szerint is fontos, hogy a gyerekek jogai ne sérüljenek az életkor ellenőrzésekor:

„Olyan mechanizmusokat kell kialakítani, amelyek anélkül növelik a gyermekek biztonságát, hogy aránytalan adatgyűjtéssel, megfigyeléssel vagy kizárással sértenék az alapvető, például a magánélethez, adatvédelemhez és részvételhez való jogaikat, valamint lehetőségeket biztosítanak nekik a tanulásra és a fokozatos bevonódásra.”

Hamis biztonságérzetet kelthet

Az ausztrál szabályozás bevezetését hosszú vita előzte meg. Michael Dezuanni, a queenslandi egyetem professzora egy interjúban azt mondta: Ausztráliában az elmúlt években folyamatosan napirendre került a téma, főként az online zaklatás miatt, és azért, mert a fiatalok hozzáfértek felnőtt tartalmakhoz. „Sok felnőtt frusztráltnak érzi magát a közösségimédia-cégek hatékony szabályozásának hiánya miatt” – mondta el a professzor és hozzátette, a szülői közösségek nagyban hozzájárultak az ausztrál jogszabály megszületéséhez.

Az ausztrál kormány létrehozott egy parlamenti bizottságot, ami a közösségi média hatását vizsgálta az ausztrál társadalomra. A bizottság jelentésében megállapította, hogy a közösségimédia-oldalak amellett, hogy sok veszélyt rejtenek magukban, sok előnnyel is járnak, például jelentősen megkönnyítik a kommunikációt, különösen a fiatalok számára. A jelentés szerint ez a komplex helyzet komplex megoldásokért kiált, a gyerekek biztonságát szem előtt tartva és a közösségi média pozitív oldalát kihangsúlyozva.

Katona Fanni úgy véli, a tiltásnak lehetnek pozitívumai is:

„Csökkenhet a fiatalokat érő online kockázatok száma, például a cyberbullying, az online zaklatás vagy a nem megfelelő tartalmakkal való találkozás esélye. Emellett a túlzott közösségimédia-használat visszaszorítása kedvezően hathat a mentális egészségre, csökkentheti a szorongást, az önértékelési problémákat, és javíthatja az alvásminőséget.”

Nagy Kriszta, az IDEA Alapítvány igazgatója is azon a véleményen van, hogy valamiféle korlátra szükség van a gyerekek közösségimédia-használatában, de ezzel együtt az is fontos, hogy a fiatalok mentális érettségét és fejlődését szem előtt tartva lehetőségük legyen elsajátítani a digitális környezet felelős használatát. Ehhez Nagy szerint ideális lenne, ha a platformok olyan funkciókkal látnák el a közösségi oldalakat, ami sokkal inkább a gyerekek igényeihez és mentális jólétéhez igazodik, például csökkentenék azokat a kockázatokat, amit a lájkok vagy a követők számának megmutatásával okoznak a gyerekeknek.

Sally Reynolds médiaműveltséggel foglalkozó ír szakember szerint is a platformok felől kellene megközelíteni a problémát. A gondot ugyanis ők okozzák, a tiltásnak így őket kellene célbavennie, nem a fiatalok életét kellen megnehezítenie:

„Egy ilyen szabályozásnál kérdéses, hogy hol húzzuk meg a határt. 12 évnél, 14-nél 16-nál? És ha valaki már elmúlt 16 éves, az készen áll mindarra, ami egy közösségi oldalon várja? Ki dönti ezt el? Tiltás helyett inkább azon kellene dolgozni, hogy egy jobb és egészségesebb online környezetben létezhessen mindenki, aki belép a digitális térbe.”

„A tiltás önmagában hamis biztonságérzetet kelthet. Könnyen lehet, hogy a káros hatások átterelődnek más, a gyerekek által használt, és a tiltással nem érintett felületekre (például játék-vagy chatfelületek), és majd ott találkoznak a nem nekik való tartalmakkal vagy online zaklatással”

– mondta Rácz Dominika a Lakmusznak. A Safer Internet Centernél is az a tapasztalat, hogy a szigorú tiltás gyakran a szabályok megkerüléséhez vezet: a fiatalok a kevésbé biztonságos felületeken kereshetnek menedéket, ahol sokkal kevesebb a védelem és a szülői kontroll. Erről ír a BBC is: a tiltást megelőző napokban több ezer ausztrál fiatal töltött le olyan kevéssé ismert applikációkat, amik helyettesíteni tudják például a Facebookot vagy a TikTokot. A Lemon8, a Yope és a Coverstar nevű appok letöltőinek száma december végére azonban jelentősen lecsökkent.

Katona Fanni azt is megjegyezte, hogy a közösségi média fontos szerepet játszik az online kommunikációban: „Sok fiatal számára a közösségi platformok jelentik a kortárs kapcsolatok egyik fő színterét, ezért a kizárás kirekesztettség- vagy lemaradásérzést okozhat.”

Ezt megerősítette a többi általunk megkérdezett szakember is, hozzátéve, hogy ez különösen érvényes a hátrányos helyzetű, vagy kisebbségi csoportokhoz, például az LMBTQ-közösséghez tartozó fiatalokra.

Sorakoznak az európai országok is

Ausztrália ugyan az első ország a világon, ami bevezette a tiltást, de úgy tűnik, nem az utolsó: számos európai országnak vannak hasonló tervei.

A legelőrehaladottabb állapotban a francia szabályozás van: a francia parlament alsóháza január végén megszavazta a 15 éven aluliak kitiltását a közösségimédia-platformokról. Ha a felsőház is megszavazza, akkor idén szeptemberben lép életbe a törvény, Franciaország pedig az első uniós tagállam lesz, ahol tiltják a kamaszoknak a közösségi médiát. A törvénytervezet szerint emellett a 15 és 18 év közötti fiataloknál éjszakai „digitális kijárási tilalmat” vezetnének be, ami azt jelenti, hogy este 10 és reggel 8 között a közösségimédia-oldalak elérhetetlenek lennének számukra. A részletszabályok érdekesek lesznek: vajon hogyan oldják meg az életkor-azonosítást, hogy az az EU-s adatvédelmi szabályoknak is megfeleljen, és hogyan büntetik majd a platformokat? Ezt egyelőre nem tudni.

Számos más európai ország is fontolgatja a fiatalokra vonatkozó közösségimédia-tiltást:

A szabályozásra való igény uniós szinten is megjelent: 2025 novemberében az EP-képviselők elfogadtak egy jelentést (Jelentés a kiskorúak online védelméről), ami szerint

A jelentés arra is kitér, hogy néhány platform saját szabályzata már most is tiltja, hogy 13 éves kor alatt regisztráljanak a gyerekek, ilyen például a Facebook, az Instagram, a TikTok vagy a Snapchat is – hogy a valóságban ez mennyire működik, az más kérdés. A magyar adatok szerint kevéssé.

Az uniós jelentés szerint az életkorellenőrzést saját fejlesztésű applikációval végeznék, és kidolgoznák az „európai digitális személyazonosító tárcát” is (eID), ami megfelelne az európai adatvédelmi előírásoknak. A jelentésben azt is hangsúlyozzák, hogy a tagállamoknak egységes jogszabályokat kellene kidolgozniuk.

Erre figyelmeztetett Thomas Regnier, az Európai Bizottság technológiáért felelős szóvivője is, amikor azt mondta: csak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) és az Európai Bizottság tud további kötelezettségeket róni a nagy platformokra. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a gyakorlatban ez kevéssé működik, ezért a tagállamok vezetői egyre frusztráltabbak, és ezért igyekeznek keményebb eszközökkel, például a tiltással kikényszeríteni a fiatalok védelmét a platformokból.

Tavaly júliusban az Európai Bizottság kiadott egy iránymutatást „a kiskorúak magas szintű online magánéleti védelmének és biztonságának biztosítását célzó intézkedésekről”, ami a DSA-val összhangban olyan kockázatcsökkentő intézkedéseket javasol a platformoknak, mint hogy:

Katona Fanni szerint az uniós és tagállami kezdeményezések iránya jelzésértékű:

„azt üzenik a platformoknak, hogy a jelenlegi működésük nem elég gyermekbarát. Ebben az értelemben a tiltás felé való elmozdulás hasznos nyomásgyakorló eszköz lehet.”

Magyar helyzet

Magyarországon jelenleg nincs napirenden olyan törvénytervezet, ami a fiatalkorúak közösségi médiától való tiltását szorgalmazná. A politikai pártok közül a Mi Hazánk Mozgalom foglalkozik a témával, ahogy azt Dúró Dóra januári bejegyzéséből is láthatjuk.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025-ös Médiapiaci jelentése szerint a magyar gyerekek már akár 7 éves kortól is napi szinten használják a közösségi médiát, a 7-16 évesek 46 százaléka minden nap látogatja a platformokat.

A legtöbben (22 százalékuk) először 10 évesen regisztrált.

A magyar gyerekek körében a Facebook és üzenetküldő szolgáltatása, a Facebook Messenger, a TikTok és a YouTube a legnépszerűbb platformok, a Facebookot és a Messengert majdnem minden megkérdezett gyerek (97 százalék) használja.

Átvezetni az úton

Azt minden általunk megkérdezett szakértő elmondta, hogy a tudatos közösségimédia-használtra nevelésre mindenképpen szüksége van a gyerekeknek. Rácz Dominika az ECPAT nevű szervezet kutatását idézve elmondta, hogy a felmérésből is kiderül: a gyerekek meg akarják érteni a technológia működését (az algoritmusokét, a sütikét, a mesterséges intelligenciáét), és ehhez számítanak a felnőttek útmutatására, segítségére.

„Míg a szabályozás rövid távon csökkenti a veszélyeket, a nevelés hosszú távon biztosítja, hogy a fiatalok felelősen, tudatosan tudjanak jelen lenni az online térben, kritikai gondolkodással és megfelelő készségekkel felvértezve”

– véli Katona Fanni. Egyetért ezzel Nagy Kriszta is, aki szerint az is segíthet, ha a gyerekeket fokozatosan engedjük be a digitális térbe, információkkal segítve őket.

„Ha azt akarjuk, hogy tudatosan és felelősen mozogjanak a gyerekek a digitális térben, meg kell tanítanunk nekik, hogyan csinálják. Ezt nem lehet úgy elérni, hogy elzárjuk őket az online világból. Ez olyan, mint amikor azt akarjuk megtanítani egy gyereknek, hogyan menjen át biztonságosan egy úton. Azt sem úgy csináljuk, hogy megtiltjuk neki, hogy átmenjen rajta, hanem elmagyarázzuk neki, mire figyeljen, fogjuk a kezét, aztán elengedjük, hogy egyedül is meg tudja csinálni”

– mondja Sally Reynolds, aki szerint azok a jó médiatudatosságra nevelő programok, amik részvételi alapúak: ahol a fiatalok megtanulnak híreket gyártani, ellenőrizni az információk valóságtartalmát, döntéseket hozni a közösségimédia-oldalakon látott tartalmakkal kapcsolatban, TikTok-csatornát, YouTube-videót vagy saját rádióműsort létrehozni. Ha elsajátítják ezeket a készségeket, később könnyebben boldogulnak majd a digitális térben is.

Címlapi kép: ROBIN UTRECHT/ANP via AFP