Jelenleg is egy rakás DPK-s bejegyzés fut szponzorált posztként a platformon, annak ellenére, hogy a Facebook október 6-án elvileg felfüggesztette az EU területén a politikai reklámokat. A hirdetésekkel ráadásul a felhasználók adatait gyűjtik.

Sokan fellélegeztek, amikor július végén a Facebookot és az Instagramot működtető Meta bejelentette: 2025 októberétől nem engedélyezi a politikai hirdetéseket az EU területén. A cég ezzel arra az uniós szabályozásra reagált, ami októbertől lépett életbe, és szigorúbb átláthatósági, finanszírozási és célzási szabályokat ír elő a politikai hirdetéseket futtató platformoknak. A Meta - a Google-höz hasonlóan - azzal érvelt, hogy nem tudna megfelelni az új szabályoknak, ezért inkább teljesen megszünteti a politikai reklámokat az EU-ban.

Korábban hosszabban is írtunk arról, hogy a megváltozott hirdetési szabályok elsősorban a kormánypárti szereplőket állítják új helyzet elé, akik eddig nemzetközi szinten is kimagasló összegeket költöttek arra, hogy közönséget vásároljanak üzeneteiknek. Ugyanakkor az is borítékolható volt, hogy a rendszerben lesznek majd kiskapuk, és olyanok is, akik kreatív megoldásokkal próbálják a tiltást megkerülni.

Az első ilyen kísérletekre nem is kellett sokat várni. Bohár Dániel, a Megafon talán legismertebb arca például ismeretterjesztésnek álcázva játszotta ki a Facebook szabályait. A közösségi médiában korábban százmilliókat elégető Nemzeti Ellenállás Mozgalom pedig többek között Aesopus-meséket idéző állatszereplőkkel leplezi, hogy reklámjai továbbra is napi politikai üzeneteket közvetítenek.

Míg ezek inkább csak egyéni próbálkozások voltak, addig az Orbán Viktor által életre hívott Digitális Polgári Körök kezdeményezés, amely a tematikus Facebook-csoportok mellett ma már egy kiterjedt országos hálózattal is rendelkezik, teljesen más nagyságrendben tudta kijátszani a Facebook közösségi irányelveit - szúrta ki a Political Capital.

Hogy teljesebb képet kapjunk a Digitális Polgári Körök mögött álló cég, a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség hirdetési aktivitásáról, mi is összeszámoltuk, hány hirdetést adott fel sikeresen a cég az október 6-i tiltás után. Adatgyűjtésünk lezárásáig (október 28. 12 óráig) összesen 624 hirdetést találtunk. Ezeknek a platform csupán egy töredékét távolította el a politikai hirdetési tilalom megsértése miatt, többségében az október 6. utáni napokban.

A fennmaradó több száz hirdetésről egyelőre nem gondolta úgy a Facebook, hogy politikai reklámok lennének. Ezek egy része adatgyűjtésünk lezárásakor is aktívan futott a platformon, beleértve azokat is, amelyeket október 22-én, közvetlenül a Békemenet előtt indítottak el tömegesen. Mivel a rendszer a hirdetéseket nem sorolta a politikai hirdetések közé, azt sem tudni, mennyit költöttek a terjesztésükre.

(A DPK-s hirdetéseket ebbe a táblázatba gyűjtöttük össze. A 624 hirdetés nem jelent 624 egyedi tartalmat, mert ugyanaz a kreatív eltérő célzási paraméterekkel több hirdetésváltozatban is szerepelhet).

Az október 22-én feladott hirdetések többsége valamelyik területi alapon szerveződő DPK-ba toboroz. A fantasztikus földrajzi nevekre keresztelt Facebook-csoportokról a Lakmusz és a Political Capital közös kutatása mutatta ki, hogy valójában egyéni választókörzeteket fednek le. A reklámok így kettős célnak tesznek eleget: egyrészt mozgósítottak az október 23-i Békemenetre – aminek szervezése amúgy is jellemzően a vidéki DPK-csoportokban zajlott –, másrészt adatot is gyűjtenek. A csatlakozásra buzdító reklámok ugyanis egy űrlaphoz vezetnek, amelynek kitöltéséhez személyes adatokat kell megadni.

A hirdetések mögött a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. áll, amelyet az Opten cégadatbázis szerint július elején jegyeztek be. Az alapító Partos Bence üzletember, a Mindset Pszichológia társtulajdonosa, aki korábban a Mandinernél és a Transzparens Újságírásért Alapítványnál is dolgozott. A cég fő profilja PR-tevékenység, szeptember vége óta a vezetést Partos megosztva látja el Nagy Károllyal, aki szintén a Transzparens Újságírásért Alapítványban tölt be vezető szerepet.

A cég mellett augusztus elején létrejött egy azonos nevű alapítvány is – Digitális Demokráciafejlesztés néven. A hvg.hu információi szerint ez lehet az a háttérszervezet, amely pénzt gyűjt és oszt szét a DPK-hálózat működtetéséhez. A jelentkezéseket a hivatalos honlapon keresztül Partos cége fogadja és kezeli, ahogy a felhasználók személyes adatait is.

A politikai hirdetésekről szóló EU-s rendelet szerint egyébként politikai hirdetésnek többek között az a tartalom számít, amit politikai szereplő javára adtak fel, illetve aminek az a rendeltetése, hogy befolyásolja a választói magatartást. A DPK-s toborzásról nehéz lenne azt állítani, hogy nem célja a választói magatartás befolyásolása, hiszen a digitális polgári köröket maga Orbán Viktor indította el, és többször beszélt arról, milyen fontos a „digitális szabadságharc” a választási győzelemhez.

Címlapi kép: Német Szilvi/Lakmusz