Aláásni az előásást: vad feltételezések terjednek az NVVH Seszták-ügyben bemutatott akciójáról

2026. november 17. 11:52


Tényként kezelt AI-hallucinációk, „játékpénz”-elméletek és egy ásványvizes palack mélyelemzése adják a hamis érvkészletet a közösségi médiában a 6,5 milliárdos készpénzfogás valódiságának megkérdőjelezéséhez.

November 12-én és 13-án a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter büntetőügyében zajló nyomozása során 6,5 milliárd forintnak megfelelő készpénzt foglalt le több helyszínen. A pénzt elásva, raktárépületekben és egy széfben találták. Sesztákot korrupciós bűncselekményekkel vádolják, és mintegy 11 milliárd forint kenőpénz elfogadásának gyanújával tartóztatták le még szeptember végén. Védőügyvédje a Telexnek az előásott pénzről azt mondta, az nem Sesztáké, és az ügynek több gyanúsítottja is van.

Ugyan Magyar Péter az NVVH-akció hírére reagáló Facebook-bejegyzésében még „Seszták Miklós földből kiásott milliárdjairól írt”, az NVVH hivatalos közleményében ilyen állítás nem szerepel, a szervezet azt állítja, hogy a Seszták elleni büntetőeljárás során foglalták le az összeget. Ennek megfelelően Unger Anna NVVH-vezető egy interjúban a hétvégén úgy fogalmazott:

„Nem tudjuk, hogy ez kinek a pénze. Ezt a pénzt, Seszták Miklóshoz kapcsolódó, többek között vele szemben indított büntetőeljárásban foganatosított nyomozati cselekmények során tároltuk.”

(Magyar Péter a parlamentben hétfőn arról is beszélt, hogy bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel vádolják Sesztákot, ami legalább három gyanúsítottat feltételez.)

A hétvégi napokban a közösségi médiában számos hamis információ és vad feltételezés kezdett el tényként keringeni az NVVH akciójáról.

Ezek alaptalanul ébreszthettek kételyeket a hivatal által közölt fotókkal és videófelvételekkel kapcsolatban.

Milyen felvételeket közöltek a hatóságok?

Nézzük először a hivatalos felvételeket! Az NVVH Facebook-oldalán november 13-án pénteken 20 óra 20 perckor közölték a következő fényképet a lefoglalt készpénzt egy részéről.

Még aznap este 9 után néhány perccel közöltek egy videót is, ezen több helyszínen készült fotókon és mozgóképen látható, ahogy a hivatal emberei kiássák, felbontják, lefoglalják, kiterítik a bankjegyeket. (Ezt tette közzé Magyar Péter a Facebook-oldalán néhány perccel később.)

Másnap délután egy újabb felvételt tett közzé az NVVH a teljes, már átszámolt összegről.

AI-illusztráció a pénzszámolásról

A terjedő hamis állítások egy része AI-képeket tulajdonított az NVVH-nak, és ezzel keltett kételyeket a közölt információkkal és dokumentumokkal kapcsolatban.

Több különböző komentárral terjedt el egy kép, amin hatósági személyek pénzt számolnak. Több magánszemély felhívta a figyelmet a kép egyes hibás részleteire – nem stimmel a nullák száma a húszezres bankjegyen, nem stimmel az egyenruha logója –, azt sugallva, mintha az NVVH egy AI-jal készített képet közölt volna a lefoglalás folyamatáról.

(Kötter Tamás exmegafonos szintén közzétette a képet egy abszolút finszínházról és Netflix-generációról szóló eszmefuttatása mellett a Facebook-oldalán – csak azt nem tette hozzá, hogy az általa közölt kép AI-tartalom.)

A szóban forgó kép valóban AI segítségével készült illusztráció, vagyis az észrevételek jogosak, a részletek valóban pontatlanok.

Csakhogy a képet nem valamilyen hivatalos forrás, hanem a kekvillogo.hu nevű sajtóorgánum közölte november 11-én pénteken, este fél 11 után néhány perccel egy, a pénzszámolásról hírt adó cikkben.

Az oldal alján egyértelműen közlik azt is, hogy a képük illusztráció, forrása a Like Company AI Stúdió.

Ugyanakkor az orgánum Kékfény nevű hivatalos Facebook-oldalán már úgy tették közzé a képet, hogy nem hívták fel a figyelmet arra, hogy AI-illusztrációról, és nem valódi fotóról van szó.

Hogy jön ide az ausztrál kokain?

Elterjedt az is több változatban, hogy az NVVH által közölt egyik fotó valójában 2026. októberében készült Ausztráliában, és műkincsekbe rejtett kokain lefoglalása látható rajta – ezzel a közlők azt igyekeztek alátámasztani, hogy az NVVH dokumentációja valótlan.

Ennek az állításnak sincs semmi alapja, és a hamis információ terjedésére még Trombitás Kristóf exmegafonos tartalomgyártó is felhívta a figyelmet mea culpa kezdetű posztjában. A hamis információ eredetét nem ismerjük, de a vizuális jelek alapján vagy egy AI-chatbot vagy a Google képkeresője hallucinálhatta be Ausztráliát.

Hétfő délután mi is kipróbáltuk, hogy a Magyarországon legelterjedtebb AI-alkalmazások mit válaszolnak, ha az NVVH-videóból kifotózott állóképek helyszínéről kérdezzük őket. A ChatGPT nekünk azt válaszolta, nem tudja megállapítani a kép forrását (igaz, egy idő után megkockáztatta a tippet, hogy műtárgyakat csomagolnak ki rajta), a Gemini már megtalálta az NVVH-videót, és helyes választ adott. A Google fordított képkeresőjében a képhez kapcsolódó találatokat összesítő oldalon olvasható AI-alapú áttekintés viszont tisztátalannak tekinti a videó eredetét a korábban felmerült ausztráliai szál miatt.

Mindenesetre egyik AI-chatbot sem alkalmas arra, hogy önmagában teljes bizonyossággal hitelesítsen vagy cáfoljon információkat vagy megerősítse képek forrását vagy a képek helyszíneit. Ha az állításhoz forrást sem linkel, amelynek a valódiságát és a megbízhatóságát magunk is ellenőrizhetnénk, semmiképp se higgyünk neki. Képek eredeti forrásának beazonosításához pedig használjuk inkább a Google (vagy más szolgáltatók) fordított képkereső szolgáltatását. A Google Images keresőjébe feltöltött képről a „pontos egyezések” fül alatt követhető vissza, mikori a kép legrégebbi beazonosított megjelenése.

A szóban forgó képkockához kiadott összes találat három nappal ezelőtti, itt nincs szó régi, teljesen másik eseményhez kapcsolódó megjelenésről.

Arról, hogy az AI-chatbotok mennyire gyengén teljesítenek a dezinformáció kiszűrésében, itt írtunk bővebben.

150 eurós címlet? Régi Szentkirályi-palack?

Több nagy elérésű Facebook-poszt gyanús részleteket vélt felfedezni az NVVH második rövid videójában is, amelyet a már megszámolt pénzről tettek közzé.

Ez a poszt például nem létező, 150 eurós címletű bankjegyekre hívja fel a figyelmet a videó elején, és erre hivatkozva kiált csalást és manipulációt.

Pedig ha az NVVH Facebook-oldalán közzétett eredeti felvételt elindítjuk, majd megállítjuk a vonatkozó résznél, és belenagyítunk, látszik, hogy a bankjegyköteg bal oldalán nem 150-es, hanem 50-es szám olvasható. A forgalomban lévő 50 eurós bankjegyeket az Európai Központi Bank honlapján nagy felbontásban is szemügyre vehetjük. A 2002. január 1-jén forgalomba hozott, „első szériás” 50 euróson pedig látszik is, hogy valójában az egyik dizájnelemet lehetett az alacsony felbontás miatt, távolról 1-es számnak látni.

Forrás: European Central Bank

Az NVVH-s videó hitelességét és az egész rajtaütés valódiságát egy másik részletre hivatkozva is kétségbe vonták egyes Facebook-felhasználók. Szerintük a felvétel azért nem készülhetett napjainkban, mert a bankjegykötegek mellett látható Szentkirályi márkájú ásványvíz ilyen dizájnnal már nem kapható kereskedelmi forgalomban.

Középen az ásványvizes képkivágás, amelyre az akció megrendezettségének elméletét alapozták. Grafika: Dezső Annamari

Az eredeti videóban halványan ugyan, de látszik a fenti posztból hiányolt Szent Korona rajzolat, és a többi dizájnelem is arról árulkodik, hogy egy jelenleg is forgalomban lévő kiadást látunk a felvételen.

Nem véletlen, hogy az exmegafonos, fideszes tartalomgyártó Szakács István időközben le is törtölte azt a Facebook-videóját, amelyben, felhasználva a fenti Facebook-posztot is, a 150 eurós „játékpénz” bankjegyekre és a régi Szentkirályi-palackra hivatkozva vonta kétségbe az akció valódiságát.

(Címlapi illusztráció: Dezső Annamari)

A szerzőkről

Pálos Máté

Pálos Máté

Az ELTE BTK-n végzett, szerkesztett folyóiratot, írt kritikákat. 2014 óta teljes állásban újságíró. Dolgozott a régi Origónál, a Magyar Narancs hetilapnál és a G7.hu gazdasági portálnál. 2024-ben csatlakozott a Lakmuszhoz, 2025 márciusa óta szerkeszt is.

Neuberger Eszter

Neuberger Eszter

A lap indulása óta a Lakmusz újságírója, 2023-tól szerkesztője, 2026 novemberétől főszerkesztője. Korábban a HVG, az Abcug, majd a 444 szerkesztőségében dolgozott. A tényellenőrző munka mellett leginkább a médiatudatosság fejlesztésének lehetőségei érdeklik az álhíreknek, dezinformációnak leginkább kitett társadalmi csoportok körében.

Kövess minket!

Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kéthetente csütörtökön küldjük neked a legfontosabb cikkeinket, kiegészítve újságíróink személyes ajánlásaival: érdekességek, programok, podcastok, könyvek, filmek. Ha szeretnél képben lenni a legfrissebb dezinformációs trendekkel, iratkozz fel a Lakmusz hírlevelére!

A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz.
Bővebb információkért olvasd el adatkezelési szabályzatunkat!