Magyar Péter szerint 200 forinttal több adót fizetünk egy liter benzin után, mint 2010-ben. Az Európai Bizottság adatai nem ezt mutatják.

Miután megszakadt a kőolajszállítás a Barátság vezetéken, az üzemanyagár kérdése a kampány egyik fontos témájává vált, és még hangsúlyosabb lett a Közel-Keleten zajló háború miatt, ami az olaj világpiaci árának drasztikus emelkedéséhez vezetett.

A magyar kormány végül március 9-én védett árakat jelentett be, egyúttal az üzemanyagokat terhelő jövedéki adót is csökkentette. Az intézkedések eredményeként jelenleg – bizonyos feltételek mellett – a 95-ös benzin 595 forintba, a dízel 615 forintba kerül literenként.

A védett ár bejelentéséig Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje legalább négy Facebook-posztban írt arról, hogy az üzemanyag az Orbán-kormányok elmúlt 16 évében megsokszorozódó adóterhek miatt lett sokkal drágább.

Magyar Péter kijelentései csak részben állják meg a helyüket. Az adók változása valóban növelte az üzemanyagárat, ám nem önmagában felelős a drasztikus drágulásért.

Az Európai Bizottság által publikált benzinárak alapján Magyar konkrét állításával szemben nem 200 forinttal fizetünk több adót egy liter benzin után, mint 2010-ben, hanem durván 100 forinttal.

A 200 forintos különbség akkor sem jön ki, ha figyelembe vesszük azokat az adónemeket is, amiket csak szakértői becslések alapján lehet beleszámolni a literenkénti üzemanyagárba.

Az adóemelések miatt valóban nőttek az üzemanyagárak

Az üzemanyagok végső fogyasztói ára több elemből áll össze. Ezek közül nem mindegyikre van közvetlen hatása a kormánynak. A kőolaj beszerzési és finomítási költsége, a szállítás, valamint a nagy- és kiskereskedelmi árrés piaci adottságok.

Azonban több jogszabályban meghatározott tétel is megjelenik az árban: ilyen a jövedéki adó, az általános forgalmi adó (áfa), valamint a kőolaj-készletezési díj (ez finanszírozza a stratégiai kőolaj- és üzemanyagkészletek fenntartását).

A kormány keze bizonyos szintig az adók és díjak egy részénél is meg van kötve. A jövedéki adó minimumát az EU határozza meg, amitől csak felfelé lehet eltérni (ezt a magyar kormány a védett ár bevezetéséig meg is tette). A kőolaj-készletezési díjról pedig a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség dönt, nem a kormány, bár a készletezési rendszert szabályozó jogszabályok keretei között kell maradniuk.

Magyar Péter állításai annyiban igazak, hogy 2010 és 2026 között a kormány a benzin jövedéki adóját és az áfát is emelte, ami hozzájárult a benzinár emelkedéséhez.

A 95-ös benzin jövedéki adója 2010-ben literenként 120 forint volt, 2026 elejére 158,8 forintra emelkedett. A benzin teljes nettó árára rárakódó áfa is emelkedett 2010 óta, 25 százalékról 27 százalékra.

A kőolaj-készletezési díj viszont minimálisan még csökkent is: 2010-ben literenként 3,35 forint volt, jelenleg 3 forint.

A szemléltetés kedvéért egy elképzelt példán keresztül mutatjuk be, hogy a benzinre rakódó adók és egyéb szabályozott terhek változása hogyan befolyásolja a végső fogyasztói árat. Ebben a hipotetikus példában a benzin adók és díjak nélküli ára nem változott az elmúlt 16 évben (hanem 200 forintos szinten maradt), kizárólag az adóterhek növekedtek.

Változatlan – 200 forintos – adók nélküli árral számolva a benzinre rakódó adók és díjak emelkedése miatt a literenkénti végső ár 404 forintról 460 forintra emelkedne a 95-ös benzin esetében. Ez 56 forintos, nagyjából 14 százalékos növekedés csak az adóváltozások miatt.

Persze a valóságban az adóemelkedés konkrét hatása attól függ, hogyan változott a benzin adók nélküli ára 2010 és 2026 között. A következőkben ezt vizsgáljuk meg az Európai Bizottság adatai alapján.

Mennyivel kell több adót fizetni?

Magyar Péter március 9-i posztjában azt írta, hogy

„ma 200 forinttal több adót fizetünk egy liter benzin után, mint 2010-ben".

Ezt az állítást az Európai Bizottság által vezetett Weekly Oil Bulletin nevű összesítés alapján ellenőriztük. A Bizottság 2005 óta hetente publikálja az uniós tagállamok átlagos benzinárait, a tagállami hatóságok, Magyarországon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentései alapján.

Az árakat a Bizottság az összehasonlíthatóság miatt euróban és ezer literre adja meg, de mivel minden héten közlik az átváltáshoz használt forint/euró árfolyamot, az adatokból egyszerűen kiszámítható a literenkénti ár forintban.

Nagy előnye a Bizottság gyűjtésének, hogy a végső fogyasztói ár mellett az adók nélküli árat is tartalmazza. Így megtudhatjuk belőle, hogy az árváltozásnak mekkora részéért felelősek a különböző adók és díjak (a jövedéki adó, az áfa és az egyéb indirekt adók, Magyarországon a kőolaj-készletezési díj).

A bizottsági adatok szerint tehát a 95-ös benzin 16 év alatt közel 270 forinttal lett drágább Magyarországon.

A drágulásból azonban Magyar Péter állításával szemben nem 200, hanem csak 100 forintért felelősek az adóemelések. Az áremelkedés nagyobbik részét az adók nélküli ár emelkedése magyarázza.

Az is kiderül a táblázatból, hogy bár összegszerűen jóval több adót fizetünk ma egy liter benzin után, mint 2010-ben, az adóteher százalékos aránya még csökkent is, 58 százalékról 48 százalékra.

Két adóforma meg sem jelenik az Európai Bizottságnak küldött adatokban

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az Európai Bizottság adatgyűjtését a magyar benzinkutas szakma korábban éppen azért kritizálta, mert két 2010 után bevezetett magyar adófajta nem jelenik meg benne.

A Piac & Profit idén januárban publikált cikkében Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetsége Egyesület alelnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy a MEKH nem jelenti le a Bizottságnak két olyan adó hatását, ami mindazonáltal befolyásolja a benzin végső árát.

A kiskereskedelmi adó a legalább évi 500 milliós árbevétellel rendelkező benzinkutakra vonatkozik. A MEKH szerint ez az adó azért nem szerepel a Bizottságnak küldött kimutatásban, mert az árbevétel alapján sávos (vagyis nem minden benzinkút ugyanúgy fizeti), így nem lehet kiszámolni a pontos literenkénti összegét.

Gépész szerint azonban becsülni lehet: kb. 11,8 forint/liter (+áfa) terhet jelenthet az üzemanyagárakban a kiskereskedelmi adó.

Emellett a benzinkutakat terheli az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) is, ami azt jelenti, hogy fizetniük kell az eladott üzemanyag energiatartalma után, vagy energiamegtakarítási igazolásokat kell vásárolniuk.

A MEKH szerint ez kb. 8,5 forint/liter költséget jelent, de ezt sem jelenítik meg a Bizottságnak küldött adatokban, mert a megtakarítási igazolások piaci ára változó, így teljesen pontos összeget itt sem tudnának mondani.

A Piac & Profit cikkét alapul véve ez a két tétel nagyjából 23-24 forint literenkénti pluszköltséget jelenthet a benzinkutaknak.

Ha ezt hozzáadjuk az Európai Bizottság adataiból kiovasható 100 forintos adóemelkedéshez, akkor is messze vagyunk a 200 forinttól, ami Magyar Péter Facebook-posztjában szerepelt.

Továbbá a kiskereskedelmi adó és az EKR beszámításával is igaz marad, hogy a 2010 óta bekövetkezett 270 forintos benzinár-emelkedés több mint feléért nem az adók és díjak emelkedése felel.

(Címlapi fotó: Isza Ferenc/AFP)