A magas szintről érkező fenyegetésként beállított megszólalásoknak vagy a tartalmát ferdítették el, vagy a beszélők státuszát emelték meg. Válogatás az elmúlt évek ukránozásaiból.

„Reméljük, hogy az az egy személy az EU-ban nem fogja blokkolni a 90 milliárd euró[nyi hitel]t vagy annak az első részét, és hogy az ukrán katonák fegyverekhez juthatnak. Ellenkező esetben megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, hadd hívják fel és beszéljenek erről a saját nyelvén”

– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktorról 2026. március 3-án egy sajtótájékoztatón. Az erről szóló hírt egy ukrán portál hozta le, majd végigsöpört a magyar sajtón.

Orbán Viktor mellett több más kormánypárti politikus is reagált, de a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter, és az Európai Bizottság is kifejezte egyet nem értését Zelenszkij szavaival.

Ukrajna és Magyarország diplomáciai kapcsolatai régóta konfliktusosak, és a „Magyarországot megfenyegető Ukrajna” visszatérő eleme a kormány kommunikációjának. A választási kampánynak is szerves részévé vált.

Bár Zelenszkij fenti mondatait széles körben fenyegetésként, de legalábbis szerencsétlen megszólalásként értelmezték,

Előfordult, hogy az elhangzottakat értelmezték félre, ahogy az is, hogy magánvéleményt közlő megszólalók hátterét ferdítették el, hogy az általuk elmondottak állami szintű információnak tűnjenek. Egy esetben pedig egy magyar teniszezőt célzó fenyegetést kötöttek alaptalanul az ukránokhoz.

Félrevezetően bemutatott ukrán fenyegetésekre egészen 2024-ig visszamenően találunk példát. Zelenszkij kijelentése óta pedig a kormánymédia és a fideszes politikusok a felfokozott politikai feszültséget kihasználva az Ukrajnából érkező megnyilvánulásokat igyekeznek azonnal magyarellenes agresszióként vagy Orbán Viktor ellen irányuló közvetlen fenyegetésként keretezni.

Cikkünkben hét emlékezetes esetet gyűjtöttünk össze.

Évekkel ezelőtt kezdődött

2024. március 1-jén néhány óra eltéréssel több olyan cikk jelent meg a kormánymédiában, amelyekben összehangoltan állították azt, hogy Ukrajna Magyarország megszállásával fenyegetőzik. Így tett

Elsőként a Magyar Nemzet írt a fenyegetésről. A portál az ukrán Espreso TV egyik műsorában szakértőként nyilatkozó veterán önkéntes katona, Jevhen Dikij megszólalására alapozott. Dikij a Magyar Nemzet szerint azt mondta, ha Ukrajna elveszítené a háborút, az ukrán hadsereg megszállná Magyarországot.

A Magyar Nemzet fordítása szerint Dikij pontosan a következőket állította a műsorban:

„Meg kell érteni, hogy amennyiben elveszítjük, úgy lesz egy egymilliós, feltüzelt hadseregünk, mely épp visszavonul. Így felmerül a kérdés, hogy hol lesz az a határ, ahova visszavonulunk? Ebben az esetben ez nem rossz terv, a legutolsó lehetőség, de lennie kell, hogy megszálljuk Magyarországot, és kiviszünk oda húszmillió ukrán menekültet.”

A fenyegetés jelentőségét ebben az esetben azzal próbálták megemelni, hogy az ukrán médiát közvetlenül Zelenszkij irányítja, és „észak-koreai mélységekbe zuhant”, így megmondóemberré „kizárólag az Elnöki Iroda áldásával válhat bárki is”.

A cikkben ezen kívül Dikijt az ukrán politikai vezetéshez kötötték egy Legitimnij nevű Telegram-csatorna 2024. február 11-én közzétett bejegyzésére hivatkozva. A Legitimnijre a „legnagyobb ukrán politikai Telegram-csatornaként” hivatkozik a Magyar Nemzet, holott a csatornát két médiával foglalkozó ukrán civil szervezet (Detector Media, Institute of Mass Information) és az ukrán titkosszolgálat is ukrán nyelvű orosz dezinformációs felületként tartja számon.

Dikij katonai elemzőként valóban rendszeres megszólaló az ukrán médiában, visszatérő arca például az ukrán közösségi támogatású Radio NV rádióadó YouTube-csatornájának, és a Magyarország megszállására vonatkozó kijelentése előtt hasonló szélsőséges megnyilvánulásai is voltak. 2024. február elején Dikij élő televíziós adásban ecsetelte, hogy kész lenne „tisztogatást” végezni az Ivano-Frankivszk megyei Koszmacs faluban, ahol a helyiek felléptek a katonai sorozás ellen. Magyarországgal kapcsolatban pedig már egy 2018-as videóban arról beszélt, hogy Orbán Viktor „nagy orosz–ukrán háborúra készül”, hogy „megszerezhesse Kárpátalját”.

De Dikij nemcsak politikai témákban szólal fel. Idén februárban előadást tartott a II. Országos Tehetséges Ifjúsági Fórumon, amelyet Ukrajna Elnöki Alapítványa az Oktatásért, Tudományért és Sportért szervezett. Az alapítvány saját weboldala szerint egy 2018-ban – még Petro Porosenko elnöksége alatt – létrehozott szervezet, ami 2023-ban állami nonprofit vállalati státuszt kapott.

Az Ifjúsági Fórumról közzétett Youtube-videó leírásában Dikijre nem politikai elemzőként hivatkoznak, hanem mint „tudós, biológus, veterán, az Országos Antarktiszi Kutatóközpont igazgatója”.

Dikij életútjáról bővebben is olvashatunk az ukrán Országos Antarktiszi Tudományos Központ oldalán. 2007-ben a Fekete-tenger ökológiájáról írt disszertációjával szerzett doktori fokozatot a Kijevi Egyetemen, majd 2008-tól 2014-ig az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia ökológus kutatójaként dolgozott. 2014-ben az Ajdar önkéntes zászlóalj tagjaként, az egyik század parancsnokaként a Donbasszban részt vett az oroszbarát szakadárok és az őket támogató orosz katonák elleni harcokban, több kitüntetést is szerzett. 2015-ben sérülései miatt leszerelt, és veteránként tért vissza a tudományos életbe. 2019. augusztus 8-án választották az Országos Antarktiszi Tudományos Közpon igazgatójává.

Fura médiaszemélyiség mint hivatalos elnöki forrás

A Mandiner március 8-án arról írt, hogy egy „ukrán véleményvezér”, egy bizonyos Petrov arra buzdítja Zelenszkijt, hogy indítson háborút Magyarország ellen. A lap szerint a „Zelenszkijhez közel álló ukrán kommentátor” lelkesen támogatná, ha Ukrajna végre háborút indítana Magyarország ellen az ország méltóságáért és becsületéért.

Ugyanerre a személyre az M1 híradója decemberben még úgy hivatkozott, mint „az ukrán elnöki hivatal egyik vezető stratégája.” Ekkor azt állították, hogy „Volodimir Petrov egy videóban közölte, hogy az elnök december 15-ig tűzszünetet köt, szilveszterkor pedig távozik. Az elemző szerint ezekre az állításokra ugyan nincsenek bizonyítékai, de mégis úgy látja, Zelenszkij távozni készül.”

A Lakmusz a közmédia tudósítása után kiderítette:

Petrov gyakran osztja meg személyes véleményét az ISLND TV nevű közösségimédia-felületen. Nincs olyan elérhető információ, ami alátámasztaná, hogy Petrov az ukrán elnöki hivatal vezető stratégája lenne.

Az egy ideje Zelenszkij-párti véleményeiről ismert figurát hivatalos elnöki stratégának a magyar közmédia előtt orosz kötődésű szervezetek és oldalak nevezték, például a dél afrikai orosz nagykövetség és a Pravda orosz dezinformációs hálózat egyik oldala. (A Zelenszkij lemondását jósoló videót szintén főként megbízhatatlan orosz híroldalak és álhíreket terjesztő oroszpárti X-oldalak terjesztették.)

Petrovhoz több botrány is kötődik, gyakran nevezik az ukrán nyilvánosságban piszkos kampányfogásokra specializálódott provokátornak, korábban kötöttek hozzá ukránellenes kijelentéseket, és vádolták orosz propaganda terjesztésével is.

Annak ellenére, hogy Petrov az oroszpárti megszólalások helyett ma már látszólag inkább Zelenszkij-párti véleményt közvetít, januárban az ukrán nemzetbiztonság (SZBU) mégis hazaárulás gyanújával indított ellene vizsgálatot.

„Az ukrán sajtó Orbán Viktor elleni merényletről beszél”

Idén február elején a kormánymédia több orgánuma és fideszes politikusok egy InformNapalm nevű portál Facebook-bejegyzését értelmezték úgy, mintha egy Orbán elleni merényletről szólna. Ezt aztán úgy keretezték, hogy „az ukrán sajtó már egy Orbán Viktor elleni merényletről beszél.”

Erről először a Mandiner írt egy „Futótűzként terjed a magyarellenesség az ukrán médiában: egyesek már Orbán Viktorra vadásznának” című cikkben, ami szerint az ukrán fenyegetés válasz volt Orbán Viktor február 7-i DPK-gyűlésen elhangzott egyik kijelentésére, ami szerint Ukrajna nem ellenfele, hanem ellensége Magyarországnak.

A Mandinerre hivatkozva több fideszes politikus arról posztolt, hogy az ukrán sajtó a miniszterelnök meggyilkolásáról beszél, így tett Kocsis Máté, Rétvári Bence, és Menczer Tamás is.

A Mandiner cikke az InformNapalm február 7-én közzétett Facebook bejegyzésére mutat - ez tehát az egyetlen hivatkozás, ami megalapozná ezeket az állításokat.

Az InformNapalm egy önmagát nemzetközi önkéntes közösségként definiáló, ukrán nyelven is publikáló portál. Az oldal hivatkozott Facebook-bejegyzése angol nyelven íródott, és egy ponton azt a kérdést teszi fel, hogy „hány FPV drónkezelőre lenne szükség az Orbán-front megfékezéséhez?” A kormánypárti oldalak és fideszes politikusok ezt értelmezték Orbán elleni halálos fenyegetésként.

A teljes bejegyzés magyar fordításban így hangzik:

„Orbán Viktor »Magyarország ellenségének« nevezte Ukrajnát. Mit gondoltok, hány FPV drónkezelőre lenne szükség az »Orbán-front« megfékezéséhez”? Tudjuk, hogy sok magyar támogatja Ukrajnát, ezért is mondjuk szándékosan azt, hogy orbáni [front], és nem azt, hogy „magyar”. Idén tavasszal maguk a magyarok fogják megmutatni, egyetértenek-e ennek a Putyin-párti talpnyalónak – Orbán Viktornak – a populizmusával és megtévesztő politikájával.”

Az InformNapalm szerint a „hány drónkezelőre lenne szükség az Orbán-front megfékezéséhez” kérdéssel Orbán DPK-gyűlésen elhangzott kijelentésére reagáltak, azt az elképzelt forgatókönyvet feltételezve, hogy Orbán megtámadja Ukrajnát.

Az oldal később saját bejegyzése alatt kommentben is megfogalmazta ugyanezt, tisztázták, hogy a poszt nem tartalmaz fenyegetést.

Ukrán invázió

Február 11-én újabb ukrán fenyegetésről írt a Magyar Nemzet, egy „Zelenszkij őrnagya katonai invázióval fenyegette meg Magyarországot” címen publikált cikkben. Ezúttal Jevhen Karasz ukrán katona egyik megszólalását értelmezte úgy a Magyar Nemzet, mint nyílt halálos fenyegetés.

A cikkben szerepel egy rövid videórészlet, amelyben a felirat szerint Karasz azt mondja:

„most egyetlen 128-as dandár két perc alatt odaérhetne, ha Orbán hirtelen azt mondaná: KGB ügynök vagyok, nézzétek, usankában vagyok.”

A cikket és a Karasz mondatairól készült 39 másodperces részletet a Hirado.hu is átvette, azzal a keretezéssel, hogy Karasz Orbán Viktor levadászásáról beszélt.

Az eredeti videót február 8-án rögzítették a XIII. Bandera Readings nevű eseményen Kijevben (ez Rácz András Oroszország-szakértő szerint egy szélsőséges nacionalista csoport konferenciája). Karasz megszólalását egy Politnavigator nevű orosz lap emelte ki a teljes felvételből.

A Politnavigator leirata szerint Orbán neve más kontextusban hangzott el: a Magyar Nemzet verziójából az maradt ki, hogy Karasz azután említette meg Orbánt, hogy Ukrajna szomszédainak lehetséges jövőbeli területi igényeiről beszélt.

Tehát Karasz is egy elképzelt magyar támadás esetére lengette be a 128-as dandár mozgósítását.

Az orosz hírportál leirata szerint ez hangzott el a videóban:

„Ami fontos: nem Oroszország az ellenségünk. Az ellenségünk mindenki, aki Ukrajna ellensége lesz. A Föderáció ideiglenesen létezik, de el fog tűnni. Biztosan muszlimmá válik majd. Aztán felmerül a kérdés, hogy lesznek-e velünk szemben területi követelései más szomszédainknak, akik félnek az erőnktől. Mit fog tenni Orbán, ez a kis senki? A 128-as dandár egymaga két perc alatt odaérne, ha Orbán azt mondaná, KGB-ügynök vagyok, és bugyonovkában jelenne meg.”

Az ukrán „sztárújságíró”

„Ukrán sztárújságíró: Fegyveresek kiképzésével készülhet beavatkozni Magyarország belügyeibe az ukrán vezetés”

– írták az Origón 2026. március 6-án a Mediaworks érdekeltségbe tartozó Ellenpontra hivakozva, amely az „ukrán sztárújságíró” Diana Pancsenko posztját közölte. A Magyar Nemzet szerint a nő „döbbenetes dolgokat állított az ukrán aranykonvoj kapcsán”, vagyis azt, hogy a lefoglalt pénzt Brüsszelből küldték Zelenszkijnek.

A sztárújságíróként hivatkozott Diana Pancsenko a 2010-es évek második felében tűnt fel az ukrán médiapiacon. A Hvg szerint Pancsenkónak erős oroszpárti megszólalásai vannak. A lap arról is írt, hogy Panecsenko a háború kitörésekor ugyan elítélte az orosz inváziót, de az azonnali békekötést szorgalmazta arra hivatkozva, hogy „a rossz béke is jobb, mint egy jó háború”, és szerinte a támadást Ukrajna provokálta ki.

A Reporters Without Borders elemzése szerint Pancsenko olyan ukránellenes, oroszbarát és NATO-ellenes állításokat terjeszt, amelyek szorosan követik a Kreml hivatalos álláspontját. Munkásságának egyik fő jellemzője a professzionális híradások tudatos utánzása. A televíziós újságírás vizuális stílusának és hangvételének átvételével Pancsenko a politikai propagandát hiteles tudósításként tálalja.

2025-ben felkerült az EU szankciós listájára, és Petrov mellett ellene is nyomozást indított az SZBU, szintén hazaárulás vádjával. Ekkoriban Pancsenko el is hagyta Ukrajnát és jelenleg Dubajban él.

Egy magyar teniszező megfenyegetése

Szijjártó Péter pár nappal a Zelenszkij-fenyegetés után, március 6-án azzal a leírással tett közzé egy videót a Facebook-oldalán, hogy

„A miniszterelnök után egy magyar sportolónk is ukrán fenyegetést kapott!”

Szijjártó arról beszél, hogy az antalyai női nemzetközi tenisztornán pályára lépő magyar sportolónőt „nagyon durván” megfenyegették mielőtt ukrán ellenfelével szemben pályára lépett, ezzel pedig az ukránok „kimutatták foguk fehérjét”.

Az Index Szijjártó videójára hivatkozó cikkéből derült ki, hogy Udvardy Panna teniszezőnőről van szó, aki március 6-án az ukrán Anhelina Kalinyina ellen lépett pályára a női profi teniszezők nemzetközi szövetsége, a WTA Antalyában zajló salakpályás tenisztornájának negyeddöntőjében.

A cikkben közölték az Udvardy telefonjára érkezett névtelen fenyegető üzenetet is. A teniszezőnőt valakik azzal akarták megfélemlíteni, hogy ha nem veszíti el a meccset, a magyar határ közelében állomásozó „harcra kész” katonák túszul ejtik családtagjait.

Az Index cikke az ukrán–magyar politikai konfliktus és a Magyarországot ért ukrán „fenyegetések” kontextusában értelmezte Udvardy ügyét, Szijjártó pedig egyenesen ukrán fenyegetésnek nevezte az esetet.

Az ügyről a Nemzeti Sport is beszámolt, a lap Udvardyt is megkereste. A sportolónő azt nyilatkozta, hogy a fenyegető üzenettel azonnal az antalyai tornát szervező WTA-hoz fordult, majd közölték vele, hogy egy adatszivárgás miatt több teniszező is kapott ilyen fenyegető üzeneteket.

Udvardy erről Instagram-oldalán is posztolt, bejegyzésében pedig képeket is közzétett a fenyegető üzenetről illetve az üzenet mellé csatolt, fegyverrről készült fotóról.

Udvardy megfenyegetése előtt pár nappal az olasz Lucrezia Stefanini egy Instagram-videóban beszélt arról, névtelen fenyegető üzenetet és az üzenet mellé szintén egy fegyvert ábrázoló fényképet kapott, mielőtt pályára lépett volna Victoria Jiménez Kasintseva andorrai versenyző ellen a szintén a WTA tornái közé tartozó, a kaliforniai Indian Wellsben rendezett BNP Paribas Openen. Stefanini fenyegetését az AP úgy kommentálta, hogy valószínűleg fogadási célból akarták befolyásolni az eredményt a Whatsapp-üzenetek ismeretlen feladói.

Az extábornok Orbánról

Azt Index emelte be a magyar közbeszédbe március 11-én, hogy Orbán Viktornak és családjának „üzengetett” Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus.

Ezt a Mandineren már úgy interpretálták, hogy „minden határt átléptek az ukránok, már a családjával fenyegetik a magyar miniszterelnököt” , és a cikkben az ukrán titkosszolgálat altábornagyának titulálták a férfit. Az M1 híradójában pedig arról beszéltek, hogy „szintet lépett az ukrán fenyegetés, már Orbán Viktor családját, gyermekeit, és unokáit is megfenyegették.”

Rácz András Oroszország-szakértő is arról írt, hogy Omelcsenko három évtizede, a 90-es években dolgozott a belbiztonsági szerveknél, az SZBU-nál, ahova jogászként került és egészen magas rendfokozatokig jutott. Omelcsenko tagja volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának, majd 1994-től 2007-ig az ukrán parlamentben ült, tagja volt a Batykivscsina, nacionalista pártnak, 2010-ben pedig megkapta az Ukrajna Hőse kitüntetést.

A 75 éves, nyugalmazott őrnagy évek óta aktív a közösségi médiában, YouTube-on az 55 ezres csatornájára készít videókat, és az Orbánról szóló beszélgetést feltöltő Prjamij TV-csatornának is rendszeresen elemez. A Telex szerint manapság az ukrán közéletben leginkább az antiszemita összeesküvés-elméleteiről ismert. Az is gyakran előfordul, hogy éppen Zelenszkijt szidja, ugyanúgy, ahogy Putyint, Trumpot és Orbánt is kritizálni szokta.

A médiában felkapott mondat úgy hangzik, hogy Orbánnak jusson eszébe az öt gyereke és a hat unokája – azonban nem itt ér véget a vonatkozó rész, a 444 fordításából kiderül, hogy Omelcsenko azzal folytatja, hogy gondoljon rájuk, amikor drágább neki az orosz olaj, mint az ukrán gyerekek vére és könnyei. Omelcsenko szerint bűnsegédként több mint 3 ezer ukrán gyerek halála szárad Orbán lelkén, nem is érti, hogy tud egyáltalán aludni.

A 444 végighallgatta és lefordította a teljes beszélgetést, amiből kiderül, hogy az extábornokot beszélgetőpartnere arról kérdezte, hogy mit gondol Zelenszkij kijelentéséről, miszerint kész megadni Orbán Viktor címét a katonáinak, hogy tárgyaljanak vele a saját nyelvén.

Omelcsenko szerint ez hiba volt, de az elnöktől nem számított sokra, mert dilettánsként érkezett a politikába, azóta sem tanult eleget, nem ért a diplomáciához, ilyeneket nem kéne mondani a nyilvánosság előtt. Elmondja azt is, hogy jelezni szeretné Zelenszkijnek, nincs szükség Orbán címére, tudják, hol él, hol alszik, sörözik, borozik, hol vízipipázik, kikkel találkozik, úgyhogy ha nem változtat az ukránellenes politikáján, ha továbbra is a háborús bűnös Putyin bűnsegédjeként viselkedik, akkor tudnia kell, hogy a a karma senki bűneit nem bocsátja meg, a karma elől nem lehet elfutni, elbújni, a karmát nem lehet megvásárolni.

Az Index ezt a részt úgy közölte, mintha a KARMA valamilyen szervezet neve lenne, a Mandiner pedig konkrétan azt írta, a KARMA az egy Ukrajna ellenségeinek likvidálásra létrehozott fedett szervezet. A 444 és a Telex fordítása szerint viszont Omelcsenkó a karmát itt nem szervezetként, hanem köznapi értelmében, a sors szinonímájaként használja. Karma nevű működő ukrán szervezetnek egyik lap sem találta nyomát, bár a Telex megjegyezte, hogy a műsor más részeiben Omelcsenkó valóban egy ilyen nevű szervezet vezetőjének mondja magát, és hogy a KARMA ukránul az Árész Büntető Kardja szavakból alkotott betűszó .