Tartózkodjon a háborúpárti nyilatkozatoktól – üzeni Mark Rutténak Szijjártó Péter egy Facebook-videóban, de mondandója alátámasztásához épp egy olyan mondatot vágtak be a NATO-főtitkártól, amiben arról beszél, mi lesz a béke után.

Megint háborúpárti nyilatkozatot tett Mark Rutte NATO-főtitkár orosz–ukrán témában – erről szól az a rövid videó, amely már 17 ezer megtekintésnél jár a Magyarország Kormánya Facebook-oldalon. A február 7-én közzétett videóban Szijjártó Péter külügyminiszter a kormány nevében azzal vádolja Ruttét, hogy kijevi beszédével szembement a NATO legfontosabb döntéshozó szerve, az Észak-Atlanti Tanács döntésével, miszerint a szövetségnek ki kell maradnia Ukrajna és Oroszország konfliktusából.

A videó, amely rögtön végigfutott a kormánypárti sajtón és az M1 Híradó is feldolgozta, egy rövid bejátszással indul Rutte február 3-án, az ukrán parlament (Verkhovna Rada) előtt elmondott beszédéből. A felvétel szerint Rutte a következőt mondja:

„A NATO továbbra is Ukrajna mellett áll, és a következő években is így fog tenni. Az Ukrajna támogatása melletti elköteleződésünk rendíthetetlen. Csapatok a földön, repülőgépek a levegőben, hajók a Fekete-tengeren. Dicsőség Ukrajnának!”

Ezt a bejátszást értelmezi Szijjártó Péter háborúpárti nyilatkozatként.

Összevágták

Mark Rutte kijevi beszédének teljes leirata megtalálható a NATO weboldalán, a beszédről készült videófelvétel pedig a NATO Youtube-csatornáján.

Ha a Szijjártó-videóban való elhangzásuk sorrendjében keresünk rá a Ruttétől idézett szövegrészekre, látható, hogy azok teljesen más sorrendben hangzottak el az eredeti beszédben.

Először erre a mondatra találunk rá:

„Az Ukrajna támogatása melletti elköteleződésünk rendíthetetlen.”

Ez a (fél)mondat a beszéd egy olyan részében hangzott el, amelyben Mark Rutte arról beszél: lehet, hogy a nemzetközi politika és a NATO fókusza az elmúlt időszakban áthelyeződött a világ más térségeire, de ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna ne élvezné továbbra is a szövetség maximális támogatását.

A kormány videójában legelőre vett mondat („A NATO továbbra is Ukrajna mellett áll, és a következő években is így fog tenni.”) pedig már a beszéd kvázi végén, nem sokkal a „Slava Ukraini!” záró felkiáltás előtt hangzik el, a beszéd fő üzenetének ismétléseként.

A legdurvább torzítást azonban azzal hajtották végre a Szijjártó-videó készítői, hogy a harmadik mondatot teljesen kiemelték a kontextusából.

A beszédnek abban a részében, amikor azt mondja, „csapatok a földön, repülőgépek a levegőben, hajók a Fekete-tengeren”, Rutte valójában már az orosz–ukrán háborút majdan lezáró béke fenntartásának lehetőségeiről beszél.

A teljes idézet így hangzik magyarul:

„Az Egyesült Államok, Európa és Kanada kifejezésre juttatta azon álláspontját, hogy békemegállapodásra van szükség Ukrajna és Oroszország között. (...) Néhány európai szövetséges bejelentette, hogy csapatokat telepít Ukrajnába, miután békemegállapodás születik. Csapatok a földön, repülőgépek a levegőben, hajók a Fekete-tengeren. Az Egyesült Államok lesz a védőháló, mások más módon is támogatják az országot.”

Vagyis az Ukrajna és Oroszország közötti békét a NATO-tag Egyesült Államok, Kanada és az európai országok is szükségesnek tartják, és hajlandóak a béke fenntartásában is közreműködni, biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának a Rutte által említett módokon.

Rutte azt is kiemelte, hogy a biztonsági garanciák éppen a békekötés érdekében fontosak, mert ahhoz, hogy Ukrajna a békéért „nehéz döntéseket” hozzon, biztosnak kell lennie abban, hogy az orosz katonai akció nem ismétlődik meg.

Milyen NATO-döntésekkel ment szembe Szijjártó szerint Rutte?

A külügyminiszter a videóban azt mondja:

„Amikor a háború elkezdődött, akkor a NATO-ban hoztunk két fontos döntést. Az egyik az volt, hogy a NATO nem részese ennek a konfliktusnak, a másik pedig, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jövőben se legyen az.”

A videó egy későbbi részletéből kiderül, hogy konkrétan az Észak-Atlanti Tanács (NAC) döntéseiről beszél.

Az Észak-Atlanti Tanács valóban a NATO legfőbb döntéshozó szerve, a NATO hivatalos honlapján olvasható információk szerint legalább hetente egyszer összeül a tagállamok NATO-nagyköveti szintjén, évente kétszer külügyminiszteri szinten, évente háromszor a tagállamok honvédelmi minisztereinek szintjén, és alkalmanként, NATO-csúcsok alkalmával, kormány- illetve államfői szinten is. Az üléseken meghozott döntéseket tartalmazó dokumentumok azonban nem automatikusan nyilvános iratok. Hogy milyen álláspontra jutnak ezeken a találkozókon a tagállamok képviselői, azt legfeljebb az ülések után kiadott politikai nyilatkozatokból tudhatjuk.

Március 4-én, nyolc nappal azután, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, külügyminiszteri szintű rendkívüli ülést tartott Brüsszelben az Észak-Atlanti Tanács. Az ülés után sajtótájékoztatót tartott Jens Stoltenberg akkori NATO-főtitkár, aki ismertette a tanács álláspontját Oroszország lépéseivel kapcsolatban. Ebben a tájékoztatóban elhangzottak a következő mondatok:

„A NATO egy védelmi szövetség. Fő feladatunk, hogy gondoskodjunk a harminc tagállamunk biztonságáról.

Nem vagyunk részesei ennek a konfliktusnak. És felelősségünk van abban, hogy biztosítsuk, hogy nem is eszkalálódik és lépi át Ukrajna határait. Mert az még pusztítóbb és veszélyesebb lenne. Még több emberi szenvedéssel.

A NATO nem akar háborút Oroszországgal.”

Feltehetőleg erre az állásfoglalásra utalhatott Szijjártó Péter, aki ott ült az Észak-Atlanti Tanács brüsszeli tanácskozásán 2022. március 4-én.

Ezzel a nyilatkozattal azonban nem volt ellentétes Mark Rutte kijevi beszéde, hiszen a szárazföldi, légi és tengeri csapatok küldését nem a konfliktus idejére, hanem a békekötés utánra értette, és nem is NATO-szinten beszélt erről, hanem az egyes országok bejelentéseire utalt.

(Címlapi fotó: Csoportkép a NATO-tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának résztvevõirõl Brüsszelben 2025. december 3-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet)