A megafonos Nyerges Csenge egy zalaszentgróti fórumon személyesen kérdezte Magyar Pétert alacsony EP-jelenlétéről. Az elérhető adatok alapján ellenőriztük a politikus válaszát.

Miután a Tisza Párt listavezetőjeként megszerezte európai parlamenti mandátumát, Magyar Péter sokáig lebegtette, beül-e az EP-be. Végül megkezdte képviselői tevékenységét, kormánypárti politikusok és médiumok pedig máig rendszeresen támadják azzal, hogy „nem jár be dolgozni”. Legutóbb a Megafon egyik influenszere, Nyerges Csenge kérdezte Magyart az alacsony EP-jelenlétéről egy zalaszentgróti kampányeseményen.

„Hogy sikerült összehoznia azt, hogy ön lett a második legritkábban bejáró, tehát az Európai Parlamentben legritkábban megjelenő politikus?”

– kérdezte Nyerges a július 29-i fórumon (a videóban 1:15:48-tól).

(Nyerges felszólalása kormánypárti szereplők között hamar népszerűvé vált az online térben. A Magyar Péterrel folytatott vitája egy részletét Orbán Viktor legalább 5 millió forintért reklámozta, de a Megafon több tartalomgyártója és Szentkirályi Alexandra is reagált a tartalmaira.)

Magyar arra a felvetésre, hogy ő a második legritkábban bejáró EP-képviselő, azt válaszolta, hogy

„ez a statisztika nem igaz, de még mindig nem értem utol a nemzet portolóját, Deutsch Tamást, aki az előző ciklusban a legutolsó volt”.

Ezután elkezdte magyarázni az EP-képviselők különböző feladatait, és kijelentette, hogy a plenáris ülések „jelentős részén” ott volt, illetve a mezőgazdasági szakbizottságnak is igyekszik „a lehető legtöbb ülésén” részt venni.

Magyar Péter korábban Deutsch Tamás jelenlegi ciklusban mutatott aktivitását is felhozta, amikor azzal támadták, hogy keveset jár be az Európai Parlamentbe. Januárban arról írt, hogy „majdnem kétszer olyan sűrűn vettem részt a szavazásokon, mint a stadion beléptető kapuk hazai legnagyobb szakértője”.

Legfontosabb megállapításaink röviden:

A sokat használt statisztika korlátai

Bár felszólalásából ez nem derült ki, Nyerges Csenge egy másnap közzétett videójában már egyértelműen az AssistEU portál statisztikáira támaszkodott, amikor azt mondta, hogy Magyar Péter az EP második legritkábban bejáró politikusa. Magyar zalaszentgróti fórumának napján a Magyar Nemzet is az AssistEU-ra hivatkozva írt arról, hogy a Tisza elnöke a második legtöbbet hiányzó képviselő az EP-ben.

Az adatgyűjtő portál mutatói többször hivatkozási alappá váltak az elmúlt egy évben, bár az AssistEU valójában nem közvetlenül a fizikai jelenlétet méri. A honlap két olyan mutatót különböztet meg, ami alapján össze lehet hasonlítani a képviselők aktivitását:

A jelenlegi adatok szerint Magyar Péter 59 százalékos attendance-arányával valóban a második legkevésbé aktív képviselő a plenáris szavazásokon. Nála csak a román Firea Gabriela szerepel rosszabbul.

A participation mutatóban egyébként Magyar 37 százalékkal hátulról a harmadik. Itt Roberta Metsola, az EP elnöke az utolsó, aki vélhetően elnöki tisztségéből adódóan egyetlen szavazáson sem nyomott gombot, bár az összesen jelen volt.

Ahogy arra a Telex cikke is felhívta a figyelmet, ez a módszertan torzíthat, mert nem minden plenáris ülésnapon tartanak szavazást, és a szavazások száma is nagyon változó. Ha egy képviselő egy olyan napon van bent az EP-ben, amikor számos módosító indítványról szavaznak, az jóval nagyobb súllyal szerepel az AssistEU statisztikájában, mint egy olyan nap, amikor az idő nagy része felszólalásokkal megy el.

A képviselői jelenlétet a legjobban úgy lehetne mérni, ha az EP közzétenné, kinek mennyi napidíjat fizet. A napidíjat ugyanis minden olyan nap után igényelni lehet, amikor a képviselő hivatalos ügyben megjelenik a parlamentben (vagy bizonyos esetekben akár külső helyszínen), és ezt igazolni tudja.

Az Európai Parlament sajtószolgálata azonban kérdésünkre korábban közölte: ezek az adatok nem nyilvánosak, mivel „egyéni pénzügyi adatnak” minősülnek.

A továbbiakban ezért a hivatalos jegyzőkönyvekre támaszkodunk, amelyeket az EP kizárólag a plenáris és szakbizottsági ülésekről tesz közzé. Ezekből kiderül, hogy egy képviselő hány nyilvános ülésen jelent meg és írta alá a jelenléti ívet. Annak megállapítására azonban ezek a dokumentumok sem alkalmasak, hogy egy politikus „mennyit jár be az Európai Parlamentbe”, hiszen a zárt frakcióülésekről, háttérmegbeszélésekről és informális találkozókról nem készül nyilvános jegyzőkönyv.

Magyar vs. Deutsch

Az Európai Parlament jelenlegi ciklusában, 2024. július 16. és 2025. július 10. között összesen 58 plenáris ülésnapot tartottak.

Deutsch Tamás neve ennél érdemben több, 45 ülés jelenléti ívén szerepel, vagyis a fideszes képviselő az ülések több mint háromnegyedén jelen volt.

A teljesebb összehasonlításhoz a többi magyar képviselő részvételét is kigyűjtöttük. Az Európai Parlament 10. ciklusának 58 plenáris ülésnapjából a legtöbb napon a Tisza Párt két képviselője, Dávid Dóra (100 százalék) és Gerzsenyi Gabriella (98,3 százalék), illetve a Mi Hazánk egyetlen képviselője, Borvendég Zsuzsanna (96,6 százalék) volt jelen.

Az egyéni teljesítmények mellett a pártok részvételét is összesíteni lehet. A pártonkénti átlagos részvételi arányok alapján a Fidesz és a Tisza Párt képviselői szinte azonos szinten mozognak, előbbiek 84,5 százalékos, utóbbiak 83,3 százalékos átlagos jelenléttel.

A DK 80,2 százalékos teljesítménnyel büszkélkedhet. Dobrev Klára részvétele a második legalacsonyabb a magyar EP-képviselők között (42 ülésnap, 72,4 százalék), míg párttársa, Molnár Csaba sokkal aktívabb volt (51 ülésnap, 87,9 százalék). A KDNP egyetlen EP-képviselője, Hölvényi György 74,1 százalékkal a leggyengébb átlagot produkálta a Fidesz-KDNP szövetségből.

A plenáris ülések mellett a szakbizottsági munka is fontos része az EP-képviselők feladatainak.

Magyar Péter jelenleg két szakbizottságban tag: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban (AGRI), valamint az Alkotmányügyi Bizottságban (AFCO). Ez a két bizottság az EP tájékoztató oldalai szerint (AGRI, AFCO) a mostani ciklus kezdete óta összesen 43 ülést tartott. Ebbe beleszámoltuk a közös bizottsági üléseket is, például amikor a mezőgazdasági bizottság a közlekedési bizottsággal együtt ülésezett, és ha külön jegyzőkönyv készült róluk, akkor két ülésnek számoltuk az egy napon belüli, de különálló üléseket. Viszont az EP weboldalának logikáját követve egy ülésnek vettük a kétnapos üléseket, amikor csak egy összesített jegyzőkönyv készült róluk.

Bár Magyar Péter Nyerges Csengének válaszolva azt állította, igyekszik a mezőgazdasági bizottság lehető legtöbb ülésén részt venni, a jegyzőkönyvek és az azokban található jelenléti ívek tanúsága szerint a 43-ból mindössze kilenc bizottsági ülésen jelent meg:

Deutsch Tamás három bizottságban is tag: a Költségvetési, a Költségvetési Ellenőrző és a Regionális Fejlesztési Bizottságban.

A három bizottság a fent ismertetett módszerrel kalkulálva összesen 71 jelenléti ívet tett közzé a ciklus kezdete óta, Deutsch Tamás neve ezekből 35-ön szerepel. A fideszes képviselő különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban aktív.

Az előző ciklus

Magyar Péter azt is mondta, hogy Deutsch Tamás az előző ciklusban „a legutolsó volt” az EP-képviselők között aktivitásban. Nem világos, hogy itt milyen mutatóra gondolt és honnan vette az információt. Ezt megkérdeztük a Tisza Párt sajtóosztályától, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Az egészen biztos, hogy Deutsch Tamás az AssistEU statisztikái szerint (tehát annál az oldalnál, amelyiknél Magyar most utolsó előtti) az előző ciklusban sem volt a legutolsó. Deutsch az Európai Parlament 2019 és 2024 közötti kilencedik ciklusában az összes szavazás 85 százalékán jelen volt (attendance), és a szavazások 79 százalékán érdemben részt is vett (participation). Ez az akkori magyar képviselők között sem a legrosszabb arány, nemhogy az egész Európai Parlamentben.

A magyar képviselők többsége egyébként magas arányt produkált: a fideszes Deli Andor a plenáris szavazások 100, Tóth Edina pedig 99 százalékán jelen volt, de a DK-s Molnár Csaba és a momentumos Cseh Katalin számai is meghaladják a 90 százalékot.

Az Európai Parlament hivatalos jegyzőkönyvei alapján megnéztük azt is, Deutsch hány plenáris ülésen jelent meg az előző ciklusban. A 2019-2024-es időszakban összesen 270 olyan plenáris ülést tartottak, amiről készült hivatalos jelenléti ív (a 2020. november 11-i, 12-i és 13-i ülésnap a koronavírus-járvány miatt csak online zajlott).

Az összehasonlítás azonban ebben a formában nem egészen korrekt. A Deutsch Tamás szavazási aktivitása és személyes jelenléti aránya közötti jelentős különbséget valószínűleg az magyarázza, hogy az Európai Parlament a koronavírus-járvány miatt rendkívüli szabályokat vezetett be.

2020 márciusától 2022 márciusáig a képviselők előzetesen, akár fizikai vagy online jelenlét nélkül is leadhatták szavazataikat, míg a plenáris üléseken való részvételhez negatív teszt, oltási igazolás vagy igazolt gyógyultság volt szükséges (először a 2020. március 26-i ülés jelenléti ívén szerepelt a kitétel a rendkívüli szabályokról, utoljára pedig a 2022. március 10-i ülés dokumentumain). A távoli szavazáshoz a szavazólapokat e-mailben kapták meg a képviselők, majd aláírva és beszkennelve kellett visszaküldeniük a szavazatukat.

Ebben az időszakban általánosan visszaesett a személyes jelenlét, és ez Deutsch Tamásra is igaz: 2021 elején például több mint hét hónapig nem szerepelt a neve a jelenléti íveken.

Olyan kimutatást nem találtunk az előző ciklusból, ami alapján Deutsch Tamás az összes EP-képviselő közül az utolsó lenne aktivitásban. Az Átlátszó számításai szerint Deutsch a 122 plenáris ülésen való személyes megjelenéssel a magyar képviselők közül is megelőzött kettőt, Gyürk Andrást és Járóka Líviát.

A szakbizottsági üléseknél az Átlátszó utolsóként hozta ki Deutsch-ot kevesebb mint 10 százalékos személyes megjelenéssel. Azonban ebben az összevetésben csak a magyar képviselőket vizsgálták, és Deutsch-nál csak a Petíciós Bizottság üléseit vették figyelembe, holott az előző ciklus első felében két másik bizottságnak is tagja volt.

Címlapi kép forrása: Frederick Florin / AFP