Az egészségügyi miniszter szerint a Fidesz-kormány intézkedése nem csökkentette az abortuszok számát. Rétvári Bence szerint viszont igen, 1300-zal. Megnéztük, mit mutatnak a részletes adatok.

A parlament június 1-jei ülésnapján Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő kérdést intézett Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterhez „Kaphatnak-e szót még a magzatok, üzenhetnek-e a szívhangjukkal?” címmel.

Hegedűs – miután kifejezte egyetértését azzal, hogy a magzati élet védelme valós társadalmi feladat – arról beszélt, hogy a 2022-ben elfogadott, szívhangrendelet néven elhíresült szabályozás szakmailag indokolatlan politikai döntés volt, ami „nem védte meg a magzatokat, nem csökkentette az abortuszok számát, és nem adott segítséget a krízishelyzetben lévő nőknek”. Ezzel szemben lennének valódi eszközök is az abortuszok számának csökkentésére – tette hozzá.

A szívhangrendelet 2022. szeptember 15-én lépett életbe. A szabályozás értelmében az abortuszt kérő nőknek a beavatkozás elvégzése előtt meg kell mutatni a magzat szívhangját, amennyiben orvosi ellenjavallat nem áll fenn.

Hegedűs parlamenti válasza után a taps alatt szóváltás alakult ki az előző kormányban a Belügyminisztérium államtitkáraként dolgozó Rétvári Bence és Hegedűs Zsolt között, de a felvételeken nem lehet hallani, mit mondanak.

Rétvári viszont még aznap a következő szöveget tette közzé Facebook-oldalán:

„Hegedűs Zsolt ma dühtől eltorzult arccal, magából kikelve ordította nekem, hogy nőtt az abortuszok száma. A valóság ezzel szemben az, hogy felére csökkent, a 2010-es 40 449-ről 2025-re 20 400-ra. A szívhangrendelet bevezetése óta is nagyjából 1300-zal.”

Ez a bejegyzés közel 15 ezer reakciót produkált.

Bár nem tudjuk, hogy mi hangzott el a két politikus közötti szóváltásban, az tény, hogy Hegedűs a felszólalásában azt állította, hogy a rendelet „nem csökkentette az abortuszok számát”. Rétvári viszont egyértelmű csökkenésről beszélt, és ezt látszólag adatokkal is alátámasztotta.

Az ellentmondást az adatok értelmezésével lehet feloldani: az abortuszok abszolút száma valóban csökkent 2022 óta, ezzel párhuzamosan viszont élveszületésből is jóval kevesebb lett, ezért az abortuszok születésekhez viszonyított aránya valamelyest még nőtt is.

Nézzük a részletes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikája alapján!

Nem mindegy, mihez viszonyítunk

A terhességmegszakítások száma hosszú idő óta csökken Magyarországon. A Rétvári által idézett számok megfelelnek a statisztikának, így az is, hogy a szívhangrendelet életbe lépése, vagyis 2022 óta csökkenés történt, és a legfrissebb, 2025-ös adat (20400) durván 1300-zal kisebb, mint a 2022-es 21 779 terhességmegszakítás.

Csakhogy eközben (mint az a KSH adataiból szintén kiderül) Magyarországon szülőképes korú nőből és élveszületésből is kevesebb lett.

Az időbeli összehasonlításnál az abszolút számoknál relevánsabb ezen mutatók arányában vizsgálni az abortuszokat, mert ez adja meg a terhességmegszakítások tényleges gyakoriságát.

Ha az ezer 15-49 éves nőre jutó abortuszokat vizsgáljuk, enyhén csökkenő, lényegében stagnáló tendenciát látunk: a 2022-es 10,1-hez képest a 2025-ös (egyelőre előzetesen megállapított) szám 9,9. Figyelemre méltó, hogy 2024 és 2025 között már minimális növekedés történt, sok évre visszamenőleg először.

Ha a száz élveszületésre jutó terhességmegszakítások számát nézzük, akkor a 2022-es 24,6-hoz képest a 2025-ös 28,3-as adat növekedést mutat.

A hosszabb idősorból az derül ki, hogy

a 2000-es évek eleje óta lényegében folyamatosan csökkent az abortuszok születésekhez viszonyított aránya, majd ez a trend pont a szívhangrendelet bevezetésének évében, 2022-ben fordult meg, azóta enyhe növekedés látszik az adatokban.

Azt persze önmagában ebből a statisztikából nem lehet megállapítani, hogy van-e összefüggés a szívhangrendelet és az abortuszok gyakoriságának változása között.

Címlapi kép: Németh Dániel/444