A Tisza Párt új szakpolitikusa félrevezetően hasonlította össze a lengyel és a magyar kivándorlási adatokat. Mutatjuk, milyen számokat hagyott ki a tiszásként adott egyik első interjújából.

Gazdaságfejlesztési és energetikai szakértőt mutatott be a Tisza Párt Kapitány István menedzser, a Shell olajvállalat korábbi globális alelnöke személyében január közepén. A szakpolitikussá avanzsált üzletember az egyik első interjúját az ATV-nek adta január 19-én, és már az interjú első perceiben arról beszélt, hogy régiós versenytársaink jobban teljesítenek gazdaságilag, mint Magyarország. Előkerült az elvándorlás témája is.

A magyar állapotokat Lengyelországgal összevetve Kapitány azt mondta (a videóban 3:29-től), hogy

„A lengyelek esetében 75 ezer ember megy haza évente. 20 ezer még kimegy, hogy tanuljon, ami egy nagyon-nagyon jó dolog.”

Magyarországról viszont azt állította, hogy

„közel 700 ezer ember van külföldön, és nem látom, hogy jönnének haza. Viszont azt hallom, hogy vendégmunkásokat hozunk, hogy elvégezzenek bizonyos dolgokat”

Már első hallásra feltűnhet, hogy Kapitány István hiányosan hasonlította össze a két országot.

Pedig mindegyik általa említett migrációs adatnál elérhetőek összevethető nemzetközi statisztikák, amik árnyalják a Kapitány által festett képet.

Visszatérés

Kapitány István azt mondta, Lengyelországba évente 75 ezer lengyel vándorol vissza külföldről, Magyarországra viszont nem látja, hogy visszatérnének a magyarok.

A nemzetközi statisztikából kétféle adat nyerhető ki a témában.

A vándorlási adatokat évente teszi közzé az Eurostat, de ezek mindig a kettővel korábbi évre vonatkoznak. Amíg a legfrissebb, 2024-es adatok valamikor február-márciusban megérkeznek, a 2023-ra vonatkozó számok állnak csak rendelkezésre.

2023-ban Magyarországra 24 124 Magyarországon született, Lengyelországba 38 634 Lengyelországban született ember költözött vissza külföldről. Mivel Lengyelországban majdnem négyszer annyian élnek, mint Magyarországon, a korrekt összevetéshez érdemes a lakosságszámhoz viszonyítani a hazaköltözőket. 100 ezer lakosra vetítve Magyarországra 251,3, Lengyelországba pedig 105,1 fő költözött vissza 2023-ban.

Ami a magyar vagy lengyel állampolgársággal rendelkezőket illeti, Magyarországra 34 845, Lengyelországba 82 680 ilyen ember költözött be 2023-ban. 100 ezer lakosra vetítve 363, illetve 225 fő.

Ezekből az adatokból nem látni, honnan származhatott a Kapitány István által idézett 75 ezres lengyel adat. Megkérdeztük a Tisza Párt sajtóosztályától, mi a forrása, cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszoltak.

A magyar visszavándorlásról egyébként a Központi Statisztikai Hivatal már 2024-es számokat is közzétett. A KSH a két Eurostat-statisztika metszetét nézi, vagyis azokat, akik Magyarországon születtek, magyar állampolgárok, és egy adott évben külföldről térnek vissza Magyarországra. 2024-ben 28 885 Magyarországon született magyar állampolgár vándorolt vissza külföldről.

Külföldön tanulók

Kapitány második számszerű állítása az volt, hogy 20 ezer lengyel tanulás céljából ment külföldre (ami szerinte jó dolog). Az adat forrása az UNESCO Statisztikai Intézetének (UIS) globális oktatási statisztikája lehet.

E szerint ugyanis Lengyelországból 2023-ban 22 840-en tanultak külföldi felsőoktatási intézményben. Magyarország esetében ez a szám 2023-ban 13 529 volt, ami a lakosságszámhoz viszonyítva szintén magasabb, mint a lengyel adat.

A 700 ezer külföldön élő magyar nyomában

Kapitány István az interjúban azt mondta, hogy Magyarországról „közel 700 ezer ember van külföldön”. Hogy összevethessük a magyar helyzetet a lengyellel, ennek az adatnak a forrását is próbáltuk megkeresni.

Az Átlátszó 2023. szeptemberi cikkében egy 714 ezres szám szerepel. A cikk szerint 2020-ra ekkorára nőtt a külföldön élő magyarok száma a rendszerváltás után becsült 400 ezerről. Az adat forrása az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya (DESA), illetve az ő adataik alapján készült adatvizualizáció az Our World in Data oldalon. Erre a 2020-as, 714 ezres számra hivatkozik a KSH Demográfiai portré 2024 című kiadványának nemzetközi vándorlásról szóló fejezete is.

Csakhogy időközben a DESA elkészítette, és 2025 márciusában nyilvánosságra hozta a legfrissebb, 2024-es Nemzetközi Migrációs Nyilvántartását, amelyben több ország esetében felülvizsgálták és megváltoztatták a korábbi becsléseket.

Így a legfrissebb adatbázisban már Magyarországnál is más számok szerepelnek az adatsorban 1990-től 2020-ig, mint az eggyel régebbi jelentésben, és közzétettek egy friss becslést is arról, hogy 2024-ben hány magyar élt külföldön.

A frissített adatok szerint 2020-ban összesen 508 918 magyar élt bevándorlóként a világ más országaiban, 2024-re a számuk 538 794-re emelkedett, ami a teljes 2024-es lakosság 5,6 százalékának felel meg.

Lengyelország esetében 2020-ban 4 365 879, 2024-ben 4 572 613 fő volt jelen bevándorlóként a világ valamelyik országában. Ez a teljes 2024-es lengyel lakosság 12,5 százalékának felel meg.

Éves kivándorlás

Bár Kapitány István erre nem hivatkozott, az Eurostatnak arról is vannak adatai, hogy évente mennyien vándorolnak ki az egyes európai országokból. Kivándorláson azt értik, amikor valaki, akinek általában használt lakóhelye egy tagállamban van, legalább 12 hónapra elhagyja (vagy ennyi időre tervezi elhagyni) az adott országot. Jelenleg a kivándorlásról is 2023-ból származnak a legfrissebb adatok az Eurostat adatbázisában.

Ezek szerint 2023-ban 71 369 ember hagyta el Magyarországot egy évnél hosszabb időre, míg Lengyelországot 194 063 fő. Az összehasonlításnak itt is csak a két ország népességét figyelembe véve van értelme. Az Eurostatban elérhető 2023-as népességi adatokkal számolva Magyarország 100 ezer főre vetített kivándorlási rátája 743,4, Lengyelországé 528. Magyarországról tehát ez alapján lakosságarányosan többen vándoroltak el, mint Lengyelországból.

Ahogy egy korábbi tényellenőrzésünkben már rámutattunk, az Eurostat kivándorlási adatai nem az állampolgárok, hanem a korábban az adott országban lakóhellyel rendelkezők kivándorlását mutatják. A kivándorlási adattáblát az adott ország állampolgáraira szűrve viszont már megkapjuk a kivándorolt magyar illetve lengyel állampolgárok számát is:

Magyarországnál ez 35 736 volt 2023-ban, Lengyelországnál pedig 125 131.

Ebből megint kiszámolva a 100 ezer főre vetített kivándorlási rátát (Magyarország: 372,3; Lengyelország: 340, 5) már jóval kisebb különbség látszik a két ország között, de szintén elmondható, hogy