A külügyminiszter szerint Magyarország élelmiszeripara kétszer olyan jól teljesít, mint öt éve. A termelés értéke valóban növekedett, de Szijjártó nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta az élelmiszerárak brutális emelkedését.

„Az elmúlt években az élelmiszeripar nagyon komoly csúcsokat döntött meg” – mondta Szijjártó Péter július 14-én a Gyermelyi Zrt. új beruházásának átadásán.

„Túl azon, hogy ma már 140 ezren dolgoznak ebben az ágazatban, öt esztendő alatt a termelési értéke az élelmiszeriparnak megduplázódott, és a tavalyi esztendőben meghaladta a 6700 milliárd forintot. Ez a duplája az öt évvel ezelőtt mért értéknek”

– részletezte a külügyminiszter. Szijjártó a növekedést az elmúlt évek kormányzati beruházásaival és az élelmiszeripar ellenállóképességével magyarázta.

Szijjártó állításáról megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ha érdemben válaszolnak, frissítjük a cikkünket.

Mi az a termelési érték és mire jó?

A Szijjártó által említett termelési érték azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban mekkora értékben állított elő termékeket vagy szolgáltatásokat egy iparág (a KSH hivatalos definíciója szerint a termelési érték az iparág nettó árbevétele a készletállomány változásával korrigálva). A mutató folyó áron, azaz az adott év aktuális piaci áraival számol. A KSH minden évben közli ezt az adatot, többek között az élelmiszeriparra is – ez alatt az élelmiszer, az ital és a dohánytermékek gyártását értik.

A növekedés valóban látványos az elmúlt öt évben. 2019-ben az élelmiszeripar termelési értéke 3538 milliárd forint volt, míg 2024-re már 6654 milliárdot becsül a hivatal. (A KSH módszertana szerint az előző évi adatok végleges felülvizsgálatára minden év július–augusztusában kerül sor.) Szijjártó állításával ellentétben a legfrissebb rendelkezésre álló adat szerint az élelmiszeripar termelési értéke nem haladja meg a 6700 milliárd forintot, de az tény, hogy folyó áron ez is 88 százalékos növekedést, megközelítőleg kétszeres nominális értéket jelent 2019-hez képest. Ezek a számok első ránézésre alátámasztják a külügyminiszter szavait.

Így ha jelentősen drágulnak az élelmiszerek, az pusztán az árak emelkedése miatt is felhúzhatja a termelési értéket, akkor is, ha a termelt vagy értékesített mennyiség nem változik.

Ahhoz, hogy Szijjártó Péter kijelentését megfelelő kontextusba helyezzük, figyelembe kell vennünk:

Infláció a boltokban

Azt, hogy az elmúlt öt évben Magyarországon jelentősen drágábbak lettek az élelmiszerek, bárki tapasztalhatta, aki rendszeresen járt bevásárolni.

Míg 2020-ban és 2021-ben az élelmiszerek fogyasztói árának emeledése viszonylag visszafogott volt a KSH adatai szerint (évente 4-7 százalék körüli növekedéssel), addig 2022-ben és 2023-ban robbanásszerű drágulás következett be, évente mintegy 26 százalékos áremelkedéssel. Ez a két év önmagában is több évtizedes rekordot jelentett, aztán 2024-re az infláció visszaesett 2,8 százalékra.

Infláció a termelői árakban

A Szijjártó által említett termelési értéket nem közvetlenül a bolti ár befolyásolja, hanem az az ár, amin az élelmiszeripari termelők értékesítik a termékeiket, jellemzően a nagykereskedelmi piacon. A KSH adatai szerint az élelmiszeriparban a fogyasztói árakhoz hasonlóan a termelői árak is kilőttek az elmúlt öt évben.

Számításaink szerint 2019 és 2024 között az élelmiszeripari termelői árak kumulált inflációja 74 százalék volt. Vagyis amit 2019-ben 10 ezer forintért értékesítettek az élelmiszeripari termelők, azon 2024-ben már több mint 17 ezer forintért tudtak túladni.

Ez különösen igaz a 2022–2023-as időszakra, amikor az élelmiszeripar termelői árai drasztikusan, több mint 30, illetve 15 százalékkal emelkedtek.

Mennyit termeltünk ebben az időszakban?

Azt már a volumenindex tudja megmutatni, hogy egy iparág mennyit termel, illetve ez évről évre hogyan alakul: ez a mutató ragadja meg az előállított termékek mennyiségét (ahogy a KSH fogalmaz, a volumenindex a termelési érték változását mutatja, az árváltozás hatásának kiszűrésével). Az élelmiszeripari termelés volumene az alábbiak szerint alakult 2010 óta.

A KSH adatai jelentős visszaesést mutatnak 2023-ban az élelmiszerek, italok és dohánytermékek termelésében Magyarországon: a kibocsátott termékmennyiség több mint 12 százalékkal csökkent. Ez a 2001 óta mért legalacsonyabb érték, az elmúlt több mint két évtizedben sosem volt ilyen mértékű visszaesés a hazai élelmiszergyártásban.

A legfrissebb, 2024-re vonatkozó adat ismét bővülést mutat, nagyjából 4 százalékkal termelt többet az élelmiszeripar 2023-hoz képest.

Ez is megerősíti, hogy a látványos nominális értéknövekedés mögött, amivel Szijjártó dicsekedett, elsősorban nem a termelési mennyiség növekedése, hanem az árak ennél lényegesen jelentősebb emelkedése áll.

Európa-bajnok infláció

Az elmúlt években Európa-szerte érezhető volt a megnövekedett élelmiszer-infláció, Magyarországon azonban még ehhez képest is elszálltak az árak.

Az Eurostat adatai alapján az EU-tagállamok többségében jelentősen nőttek az élelmiszerárak 2019 és 2024 között, a 27 tagállam átlagát nézve 34,5 százalékos volt a kumulált infláció.

Ez egyedülállóan magas érték a régióban, még úgy is, hogy az Eurostat-adatok alapján számolt magyar élelmiszer-infláció minimálisan alacsonyabb, mint ami a KSH korábban ismertetett számaiból következik.

(Mint arról korábban, Magyar Péter állítását ellenőrizve írtunk, a 2022-es és 2023-as csúcsértékek után, 2024 júniusa és 2025 májusa között már csak három olyan hónap volt, amiben az előző év azonos időszakához mért magyar élelmiszerinflációs adat a három legmagasabb uniós érték között szerepelt).

A visegrádi és kelet-európai államok közül egyébként több helyen is látványos drágulás ment végbe: Lengyelországban, Romániában és Szlovákia is 50 százalék körül növekedtek átlagosan az élelmiszerárak öt év alatt, Bulgáriában pedig 55 százalékkal. Csehországban ennél valamivel visszafogottabb, 35 százalék, Szlovéniában pedig 31 százalék körüli volt a kumulált infláció.

A nyugat-európai tagállamokban ezzel szemben jellemzően mérsékeltebb volt az élelmiszerdrágulás. Írországban például mindössze 18,3 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak 2019 és 2024 között, Finnországban 22,1, míg Franciaországban 25,9 százalékos volt a drágulás. Bár Belgiumban a növekedés mértéke elérte a 30 százalékot, Portugáliában pedig 31 százalékot, ezek még mindig elmaradtak az uniós átlagtól.

Címlapi kép: Szijjártó Péter Facebook-oldala