A magyar gazdaság első negyedéves teljesítménye a sereghajtók között van Európában, és 2025-ben újra meglódult az élelmiszer-infláció is. Magyar Péter mégis túlzott, amikor a „ földbe állt repülőrajtot” értékelte.

Magyar Péter június 22-i Facebook-bejegyzésében több konkrét, számszerű állítást tett a magyar gazdaság jelenlegi állapotáról egy hosszabb, az Orbán-kormány idei első félévét „ földbe állt repülőrajtként ” értékelő szövegben.

A bejegyzés összesítve közel 39 ezer interakciót – lájk, hozzászólás vagy megosztás – generált.

Ebben a cikkben a Tisza párt elnökének GDP-csökkenéssel és élelmiszer-inflációval kapcsolatos kijelentéseit ellenőrizzük. Magyar szerint:

Az első negyedéves magyar GDP-adat valóban a legrosszabbak közé tartozik az EU-ban, és az év első öt hónapjában az élelmiszer-drágulás is jelentős volt Magyarországon.

„Nálunk zuhant leginkább”

A gazdaság teljesítményét a bruttó hazai össztermékkel, vagyis a GDP-vel, illetve annak százalékos növekedésével/csökkenésével szokták a leggyakrabban megragadni. A negyedéves GDP-adatokat az előző negyedévhez, illetve az egy évvel korábbi negyedévhez is hasonlítja a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat.

A legfrissebb – májusban előzetesen közölt, júniusban megerősített – adatok szerint 2025 első negyedévében a magyar GDP 0,2 százalékot csökkent 2024 utolsó negyedévéhez képest. Ugyanez az adat az előző negyedévben még 0,6 százalékos növekedést mutatott – akkor került ki a magyar gazdaság a recesszióból.

Az egy évvel korábbi negyedévi adathoz képest pedig 0,4 százalék a csökkenés — 2024 utolsó negyedévében ez az adat még 0,1 százalékos növekedést mutatott.

Tehát ismét negatív lett mindkét mutató 2024 végének pozitív értékei után – így tényszerűen kijelenthető, hogy ebben az évben egyelőre nem állt növekedő pályára a magyar gazdaság, sőt újra zsugorodni kezdett. 2023 eleje óta (mindig az előző negyedévhez képest mérve) ez már az ötödik negatív érték.

A számok EU-s összehasonlításban is megvannak: az EU-ban 2025 első negyedévében az átlagos növekedés az előző negyedévi GDP-hez képest 0,6 százalék volt, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,6 százalék. Vagyis átlagosan az EU-ban nőnek a gazdaságok – ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország teljesen egyedül lenne a csökkenő GDP-vel.

Olyan ország, ahol mindkét GDP-mutató, tehát a negyedéves és éves összevetés is negatív volt 2025 első negyedévében, csak kettő van Magyarországon kívül: Luxemburg és Szlovénia.

Ha szétszedjük a mutatókat, negyedéves alapon (2024 negyedik negyedévéhez viszonyítva) hátulról a hatodikok vagyunk, holtversenyben Svédországgal, éves alapon (2024 első negyedévéhez viszonyítva) utolsó előttiek, holtversenyben Ausztriával és Luxemburggal.

Magyar Péter tévedését talán magyarázhatja, hogy amikor az Eurostat április 30-án először tette közzé a 2025 első negyedévi előzetes GDP-adatokat, még csak Magyarországon látszott csökkenés az előző negyedévhez képest. Ez az előzetes adatközlés azonban mindössze 14 uniós országot fedett le a 27-ből, a június 6-án közzétett legfrissebb adatok szerint öt országban is nagyobbat csökkent a GDP az előző negyedévhez képest, mint nálunk.

Bár Magyar 2025 első felét említette, a második negyedévről még nem érhetők el GDP-adatok.

„Stagnálás vagy visszaesés”

A kormány 2,5 százalékos GDP-növekedést vár idénre (az eredeti 3,4 százalékos várakozást csökkentve). A leggyakrabban megszólaló független elemzők ennél kisebbet: Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője május közepén 1,1 százalékos, míg az ING elemzője, Virovácz Péter június elején 1 százalék körüli növekedést prognosztizált . Az Európai Bizottság az országspecifikus ajánlásában májusban 0,8 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre idénre.

Az az állítás sem teljesen pontos, hogy az elmúlt 3 évben stagnált vagy szűkült a magyar gazdaság. 2024-ben éves átlagban 0,6 százalékos bővülés, 2023-ban 0,7 százalékos csökkenés, 2022-ben viszont még pedig 4,6 százalékos növekedés volt .

„Nálunk drágulnak legjobban”

Az Eurostat adatai szerint az élelmiszer-infláció 2022-ben és 2023-ban is Magyarországon volt a legmagasabb az uniós országok közül (2022-ben 27,8, 2023-ban 23,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek). 2024-ben az élelmiszerek drágulása lényegében megállt, 0,8 százalékra mérséklődött.

Az Eurostat havi – egy évvel korábbi állapothoz mért – élelmiszerinflációs adatai szerint az elmúlt 6 hónapban, december és május között egy olyan hónap volt (a február), amikor az EU-ban a magyar inflációs adat volt a legmagasabb, és három olyan hónap, amikor top3-ban voltunk. Áprilisban 3,9, májusban 4,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek Magyarországon, ezekben a hónapokban már elég sok uniós országban mértek a miénknél nagyobb élelmiszer-inflációt.

Olyan élelmiszercsoportot valóban találtunk, aminek az ára az elmúlt hónapokban akár 30 százalékkal is meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A liszt és gabona Magyarországon drágul a legnagyobb mértékben az EU-ban: a kategória egy évvel korábbihoz képest számított havi inflációja májusban 25 százaléknál járt (a második bolgár adat 14 százalék). A januári, februári és márciusi magyar drágulás 40 százalék felett volt ebben a termékkategóriában.

Címlapkép: ATTILA KISBENEDEK/AFP