Orbán a kormánykommunikáció megszokott félrevezető kijelentéseit ismételte meg a 200 ezerrel több születésről és Európa legbiztonságosabb országáról, Magyar Péterék kerülték a tényállításokat.

Múlt hétvégén tartotta 2025-ös évértékelőjét a Tisza Párt és a Fidesz. Orbán beszédében előkerültek a Fidesz sikerkommunikációjának jól ismert elemei: beszélt többek között a születésszám és a foglalkoztatottak számának alakulásáról, és a magyar közbiztonságról is.

A Tisza évértékelőjén kevés egyértelmű tényállítás hangzott el. A párt külügyi vezetője, Orbán Anita azt mondta, a magyar kormány nemzetközi kapcsolatait kritizálva, hogy utoljára 8 éve volt magyar–horvát kormányközi találkozó, Magyar Péter pedig fideszes politikusokról állította azt, hogy vissza akarják állítani a sorkatonaságot, ehhez például egy 10 évvel ezelőtti Kövér László nyilatkozatot emlegetett fel.

200 ezerrel több gyerek?

Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta, hogy a Fidesz tizenöt éve építi a családalapú Magyarországot. Szerinte:

„Ha 2010-ben nem vezettük volna be a mai családtámogatási rendszert, ma 200 ezerrel kevesebb gyermek lenne Magyarországon!”

A kormány kommunikációjának visszatérő eleme az állítás, mely szerint a Fidesz családpolitikai rendszere nélkül sokkal kevesebb gyermek született volna Magyarországon 2010-óta, bár a fideszes politikusok által hivatkozott szám folyamatosan változik: beszéltek már 130 ezer vagy 150 ezer plusz születésről, de Orbán korábban 180 ezer újonnan született gyermeket említett.

Amikor tavaly áprilisban Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter is 200 ezer „plusz” gyermekről beszélt, cikkünkben arra jutottunk, hogy a számítás alapjául valószínűleg a Kopp Mária Intézet Demográfia és versenyképesség az Európai Unióban című tanulmánya szolgált. Ebben arról írtak: ha a termékenységi ráta a 2011-es szinten maradt volna, akkor 2011 és 2022 között összesen 178 ezer gyermekkel kevesebb született volna Magyarországon.

A 200 ezer körüli becslés is úgy jöhetett ki, hogy kiszámolták, mekkora lett volna a születésszám az egyes években, ha a termékenységi arányszám a 2011-es szinten maradt volna. Az így kapott adatot pedig kivonták a valós születésszámból, majd ezeket az éves különbségeket összesítették. (A termékenységi arányszám azt mutatja meg, hány gyermek születne átlagosan egy nő életében, ha az év kor szerinti születési gyakorisága állandó maradna.)

Ezzel a módszerrel több probléma merül fel.

Ráadásul a kormányzati becslés a ráta 2011-es mélypontját veszi alapul – ami a 2008-as gazdasági válság utáni állapotot, a gyermekvállalási kedv beesését tükrözi (erről korábban a Telex írt). 2011 után a gazdaság helyzetének változása – például az emelkedő foglalkoztatottság, a növekvő reálbérek vagy a csökkenő szegénység – a célzott családpolitikai intézkedésektől függetlenül is hatással lehettek a gyermekvállalási kedvre. Ráadásul a termékenységi ráta nem csak Magyarországon növekedett ebben az időszakban.

Bördős Katalin és Szabó-Morvai Ágnes 2022-ben megjelent tanulmánya 2000 és 2015 között vizsgálta a családtámogatási intézkedések születésszámra gyakorolt hatását. A két kutató arra jutott, hogy a családtámogatási rendszer összességében vett hatása alacsony: az egyetlen szignifikáns hatás, amit találtak, az volt, hogy a harmadik gyermek születésének növekedett a valószínűsége a családtámogatások következményeként.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) termékenységi rátát mutató adatsora tovább árnyalja a kormány által sokat hangoztatott demográfiai sikert. Miután a termékenységi arányszám 2011-ben elérte mélypontját 1,23-as értéken, valóban növekedni kezdett a mutató, és 2021-re 1,61-re emelkedett. Ezután azonban a ráta visszaesett, és azóta csökken.

A KSH nyers születésszámra vonatkozó adatokat is közöl, ebből látható, hogy a termékenységi arányszám nem a több megszületett gyerek miatt emelkedett 2011 és 2021 között.

Az élveszületések száma 2021-óta folyamatosan csökken, és az éves adatokból az is látszik, hogy az elmúlt 15 évben egyszer sem született olyan kevés gyermek Magyarországon, mint 2025-ben.

Bár 2025-ös összesített éves adatot még nem közölt a KSH, gyorstájékoztatójukból kiderül, hogy 2025-ben az előzetes, becsült adatok szerint 72 000 gyermek jött világra, ami 7,1 százalékkal, vagy 5511 gyermekkel kevesebb, mint az azt előző évben.

1 millió új munkahely?

„Egymillió munkahelyet már létrehoztunk, ma 4 millió 7 ezren dolgoznak, de mi fel akarunk menni 5 millióig, és ehhez kell még 300 ezer új munkahely, amit meg fogunk csinálni. “

– folytatta később Orbán a kormányzati sikerek sorát.

Orbán 2024-es kampánynyitó beszédében és tavaly tartott évértékelőjén is beszélt arról, hogy a kormány lehetőséget adott a munkára plusz egymillió embernek. De előfordul, hogy az egymillió új munkahely és a 4,7 millió foglalkoztatott mantráját más kormánypárti politikusok emlegetik fel.

A dolgozók számáról a KSH éves, negyedéves és havi adatokat is publikál. A legfrissebb éves adatok 2024-re vonatkoznak. Ebben az évben 4 millió 699 fő dolgozott Magyarországon a 15-74 éves népesség körében. Kerekítve tehát valóban 4,7-millió foglalkoztatottról beszélhetünk a legfrissebb éves adatok alapján.

2010-ben valamivel kevesebb, 3 millió 874 ezer foglalkoztatott szerepel az éves statisztikában, így a 2010 és 2024-es szám közötti különbség nem egymillió, hanem 825 ezer fő. (A KSH megjegyzése szerint módszertani változás miatt a 2018 előtti és utáni adatok korlátozottan hasonlíthatók össze. Mindazonáltal az adatsorban nincs látványos ugrás.)

A foglalkoztatottak számát nemcsak éves, hanem havi adatok alapján is meghatározzák. Azonban ezeket összehasonlítva sem jön ki az egymilliós különbség, amiről Orbán beszélt. Havi bontásban már a 2025 decemberére vonatkozó foglalkoztatási adatokat is megtekinthetjük, ebben az esetben 2010 azonos időszakával kell elvégeznünk az összehasonlítást: 2010 decemberében kerekítve 3 millió 861 ezer foglalkoztatott volt, 2025 decemberében pedig ennél 763 ezerrel többen, 4 millió 624 ezren dolgoztak Magyarországon.

Orbán állításában az is szerepelt, hogy a kormány az 5 millió újonnan létrehozott munkahelyet akarja elérni, ehhez pedig jelenleg mindössze 300 ezer új munkahelyre van szükség. Ha a 2025 decemberi adatokból indulunk ki, valójában valamivel több, körülbelül 376 ezer munkahelyet kellene létrehozni a kormánynak, hogy a foglalkoztatottak száma elérje az 5 milliót.

Egyébként a KSH nemcsak az elsődleges munkaerőpiacon dolgozókat sorolja a foglalkoztatottak közé, hanem a közfoglalkoztatottakat és a külföldön dolgozó, de Magyarországon élő munkavállalókat is.

Így ha csak az elsődleges munkaerőpiac adatait vesszük alapul, még körülbelül 543 ezer foglalkoztatottra vagyunk az Orbán által kitűzött 5 milliós céltól. Vagyis a kormánynak nem 300 ezer, hanem több mint félmillió új munkahelyet kellene létrehozni.

Európa legbiztonságosabb országa?

Orbán az évértékelő beszéd végén (a videón 42:02-től) visszatért egyik kedvenc témájához, a biztonság kérdéséhez. A miniszterelnök szerint tőlünk nyugatra minden „lelketlen és bizonytalan”, ezzel szemben:

„Nálunk rend van és biztonság. Magyarország Európa legbiztonságosabb országa.”

Orbán ezt évek óta hangoztatja, ám azt bővebben eddig egyik megszólalásában sem fejtette ki, hogy pontosan mire gondol, amikor Európa legbiztonságosabb országaként hivatkozik Magyarországra. Korábban megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökétől, milyen adatokra alapozva állítja ezt Orbán, de választ nem kaptunk. Ezért korábbi cikkünkben az elérhető európai statisztikákat néztük végig az egyes bűncselekményekre és az európaiak szubjektív biztonságérzetére vonatkozóan, és megállapítottuk, hogy Orbán Viktor kijelentése erős túlzásnak tűnik.

Az Eurostat adatai 25 rendőrségi nyilvántartásba vett bűncselekménytípusra vonatkoznak, amiket az egyes országok statisztikai hivatalaitól, a rendőrségtől és igazságügyi szervektől gyűjtenek be évről évre. A Magyarországra vonatkozó adatsor néhol hiányos vagy régi, de így is marad 19 bűncselekménytípus, amit össze lehet hasonlítani a többi európai ország adataival.

A legfrissebb számok 2023-ra vonatkoznak, és ha a bűncselekmények százezer lakosra vetített számát vesszük alapul, akkor az látszik, hogy

A többi bűncselekménytípusnál hol jobban, hol rosszabbul szereplünk, a szándékos emberölés kategóriájában például 10 ország teljesít jobban nálunk, a kábítószerrel való visszaélésnél pedig 7. Ha viszont a korrupciót nézzük, akkor csupán 7 olyan ország van, ami rosszabb számokat produkál, mint Magyarország.

Emellett érdemes megnézni a KSH regisztrált bűncselekmények számát rögzítő adatsorát is, amiből az látszik, hogy

2024-ben összesen 233 470 regisztrált bűncselekmény történt Magyarországon, ebből a legtöbbször a lopás (58 419) és a csalás (26 565) fordult elő.

A statisztikai adatok mellett érdemes megnézni a szubjektív biztonságérzettel kapcsolatos felméréseket is, hogy kiderüljön, mennyire érzik az emberek biztonságos helynek Magyarországot. Ez ugyanis sokszor nincs teljesen fedésben a regisztrált bűncselekmények számával.

Az Eurostat vonatkozó adatai például azt mutatják meg, hogy az Európai Gazdasági Térség országaiban az emberek milyen arányban számolnak be a környezetükben bűnelkövetésről, erőszakról vagy vandalizmusról (ehhez nem szükséges, hogy a válaszadó közvetlenül, személyesen áldozata legyen ilyennek). Erről egy korábbi cikkünkben azt állapítottuk meg, hogy

Az adatsorból valami más is látszik: az elmúlt években ezen a listán Magyarország négy helyet csúszott vissza. Míg 2020-ban egyértelműen az élmezőnyben voltunk, addig 2023-ra az első harmad végére, a középmezőny elejére csúsztunk vissza.

Orbán Anita a magyar diplomáciáról

A Tisza Párt évértékelőjén több jelölt és szakértő is felszólalt a pártelnök beszéde előtt. A sort Orbán Anita külügyi vezető zárta, aki a beszédében a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián való részvételükre helyezte a hangsúlyt. Az európai állam- és kormányfőknek, valamint a világ diplomáciai vezetőinek rendezett találkozón Magyar Péterrel közösen képviselték a Tiszát.

„Magyarország kormánya és külpolitikai vezetése évek óta nincs jelen ezen a fórumon, ahol a döntések előkészítése, a szövetségek összehangolása és a bizalmi kapcsolatok építése zajlik”

– mondta Orbán Anita a beszédében (27:54).

Arról is beszélt, hogy az utóbbi években lecsökkent a magas szintű diplomáciai találkozók száma a szomszédos országokkal:

„Az elmúlt években drámaian lecsökkent a kormány naptárában a magas szintű találkozók száma a szomszédainkkal, és európai partnereinkkel. Magyar–horvát kormányközi látogatás például utoljára 2018-ban volt, 8 éve”

– mondta (28:59).

Nézzük előbb a müncheni konferenciára vonatkozó állítást! A kormány magas rangú politikusai az elmúlt években valóban nem vettek részt a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Idén például nemzetbiztonsági főtanácsadó, Biró Marcell képviselte a magyar kormányt. A tavalyi alkalmon senki, a 2024-ben és 2023-ban az Információs Hivatal vezetője, Oláh Krisztián vett részt. 2022-ben az egyetlen magyar résztvevő Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely volt, 2020-ban Györkös Péter Magyarország németországi nagykövete, 2019-ben Czukor József az Információs Hivatal akkori vezetője, 2018-ben pedig senki nem vett részt. 2017-ben még volt magyar kormányzati delegáció, amelyet a Honvédelmi Minisztérium vezetett, és részt vett a konferencián Simicskó István honvédelmi miniszter is.

2017-ben még Orbán Viktor is tervezte a részvételt, egy panelbeszélgetésen is ott lett volna, de végül nem ment el, a Magyar Nemzet szerint azért, mert egy „oroszellenes beszélgetésen kellett volna részt vennie.”

Orbán Anita másik állítása a horvát–magyar diplomáciára vonatkozott: valóban nem volt kormányközi kétoldalú találkozó 8 éve?

A horvát miniszterelnöki posztot 2016 óta betöltő Andrej Plenkovićot 2017 november 28-án látta vendégül az Országházban Orbán Viktor egy hivatalos találkozó keretében. A találkozó legégetőbb kérdése az volt, hogy mi legyen a legnagyobb horvát, a MOL-hoz kötődő energetikai céggel, az INA-val.

Orbán és Plenković 2018 augusztus 13-án informális megbeszélést folytattak a horvátországi Abbáziában. Ebben az évben még két további alkalommal találkoztak: november 3-án Helsinkiben az Európai Néppárt kongresszusa során tárgyalt a két miniszterelnök. December 3-án Zágrábban is találkoztak, ahova hivatalos látogatásra érkezett Orbán, aki a találkozó során úgy fogalmazott, hogy „nem ismerek olyan gazdasági ügyet, amelynek az értéke meghaladná a magyarok és a horvátok 800 éves barátságát.”

2019-ben egy munkaebéd keretében találkozott Orbán és Plenković Eszéken, amely után a magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország támogatja az EU horvát elnökségének célkitűzéseit.

A két vezető több alkalommal vett részt ugyanazon a rendezvényen, ugyan ezek nem tekinthető kétoldali magas szintű diplomáciai találkozónak. 2021-ben a két miniszterelnök részt vett a 16. Bled Stratégiai Fórumon, ahol a találkozó szünetében beszéltek egymással. Andrej Plenković részt vett 2024 novemberében a Budapesten rendezett informális EU-csúcson, ahonnan közös képet posztolt Orbánnal, 2025. október 2-án pedig Koppenhágában beszélt egymással szintén egy informális EU-csúcs keretei között a két miniszterelnök. Akkor Orbán azt írta az X-en, hogy

„Horvátország Magyarország történelmi stratégiai partnere, és Magyarország mindig megadja Horvátországnak a történelmi tiszteletet, amelyet megérdemel. Elkötelezettek vagyunk a feszültségek enyhítése és a kölcsönös tisztelet legmagasabb szintjének biztosítása iránt.”

Viszont a két ország között 2025-ben volt két miniszteri szintű kétoldali találkozó, és a horvát köztársasági elnök is járt Budapesten Sulyok Tamás meghívására.

Visszavágás a katonasággal

Bár korábban a Fidesz ifjúsági szervezete egy Ruszin-Szendi Romulusz mondatait kiforgató, félrevezetően megvágott videóval megtámogatva támadta a Tiszát azzal, hogy a Tisza bevezetné a sorkatonaságot, ezúttal Magyar Péter fideszes politikusokról állította azt, hogy egyáltalán nem lenne idegen tőlük a sorkatonaság visszavezetése. (50:23)

„Orbán Viktor szerint az emberek másképp néznek azokra, akik voltak katonák. Orbán Viktor szerint az a jó, ha valaki volt katona. Kövér László pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a sorkötelezettség eltörlése katasztrofális hiba volt. A miniszterelnök kedvenc oligarchája és magánrepülőgép-bérbeadója Schmidt Mária szerint pedig újra kell gondolni az általános hadkötelezettség bevezetését, nemcsak a férfiaknak, hanem a nőknek is. Akkor had ismételjem el itt újra: a Tisza viszont nem akarja visszaállítani a sorkötelezettséget, mi békés, emberséges, működő Magyarországot szeretnénk”

– mondta Magyar a beszédében.

Magyarország a kétezres évek elején, 2004-ben szüntette meg az akkor féléves kötelező katonai szolgálatot. Több európai ország, például Csehország és Szlovákia mellett.

A hadkötelezettség intézménye ezzel nem szűnt meg: a 2004-es törvény szerint „rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben” a magyar lakcímmel rendelkező, magyar állampolgárságú, 18 és 40 év közötti férfiak hadkötelesek.

Összesen jelenleg tíz uniós tagállamban van jelenleg sorkatonaság, ezek közül csak Lettországban és Horvátországban vezették be – pontosabban vissza – a 2022-es orosz invázió óta.

Akkor honnan származnak a Magyar által felsorolt idézetek? Orbán Viktortól az elmúlt években nem hangzottak el pontosan ilyen szavak, sőt a sorkatonai szolgálat visszaállítását is nyíltan ellenzi.

Ugyanakkor a katonaságot dicsérő mondatok nem idegenek tőle. Például 2024-ben az önkormányzati és EP-választások előtt azt mondta a Kossuth rádióban, hogy:

„A katonák a társadalom legjobb része, a legkomolyabban vehetők, akik hajlandóak a haza védelme érdekében másképp élni.”

A Magyar által említett egyik mondat hasonló ahhoz, amit Orbán 25 évvel ezelőtt, 2001-ben a Magyar Honvédség vezetői értekezletén mondott az MTI híre szerint: „azokra kicsit másképp tekint az ember, akik nem tettek katonai esküt.”

Kövér László valóban beszélt konkrétan a sorkötelezettség visszaállításának lehetőségéről, 10 évvel ezelőtt, 2016 januárjában, amikor interjút adott az Új Néplapnak. Azt nyilatkozta, szerinte katasztrofális döntés volt, hogy megszüntették Magyarországon a kötelező katonai szolgálatot." Azt is mondta, szükséges lehet egy összeurópai döntés a sorkötelezettség visszaállításáról.

„Európa és Magyarország azzal is erősebbé válna, ha ez megtörténne. A terrorizmus és az illegális migrációval összefüggésben terjedő bizonytalanság miatt egyáltalán nem kizárt, hogy a nem túl távoli jövőben sor kerül a sorkötelezettség visszaállítására."

A kormányközeli történész és időszakosan kormánybiztosi feladatokkal is megbízott Schmidt Mária 2022. május 3-án a kormányközeli Pesti Srácokon publikált egy véleménycikket (archív), amiben arról írt, hogy szerinte újra kellene gondolni az általános hadkötelezettség visszavezetését.

„Folytatnunk kell az egészségügy, az oktatás és a honvédelem reformját. Újra kell gondolnunk az általános hadkötelezettség (férfi és női egyaránt) visszavezetését. (Érdemes lenne erről egy nemzeti konzultációt kezdeményezni.) Hiszen a háború, mint látjuk, egyáltalán nem veszett ki a világból, még Európából sem, sőt ott folyik a határainkon.”

– írta.

A cikkre reagált a Honvédelmi Minisztérium az ATV Híradójának. Leszögezték, hogy a fenti álláspont magánvélemény, és „semmiben sem egyezik a kormány álláspontjával".

(Címlapi illusztráció: Dezső Annamari)