A miniszterelnök azt is sikerként említette, hogy 80 százalék felett van a 20-65 évesek foglalkoztatottsági aránya. Ez rajtunk kívül még 20 EU-s tagállamra igaz.

A kedvező magyar munkaerőpiaci adatok és a magas foglalkoztatottság hangsúlyozása különböző változatokban 2014 óta visszatérő eleme a kormány kommunikációjának. Előfordult az is, hogy ehhez erősen félrevezető grafikonokat használtak. A tavalyi kedvezőtlen gazdasági adatok – recesszió a második és harmadik negyedévben, gyenge ipari teljesítmény –, a gazdasági témájú nemzeti konzultáció, és az új gazdasági akcióterv bejelentése után idén év elején újra elővette a kormány a témát.

„ Lehetőséget adtunk a munkára plusz 1 millió embernek, és így már 4 millió 700 ezren dolgoznak. Soha ennyien nem dolgoztak még Magyarországon”

– mondta Orbán Viktor február 22-i évértékelő beszédében. Január 17-én a Kossuth Rádió reggeli műsorában pedig arról beszélt, hogy sokan tartják el magukat munkából, és 80 százalék felett van a foglalkoztatási arány a 20-65 évesek körében. „ Az európai ötödik-hatodik helyen vagyunk” -mondta Orbán.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA

A rekordfoglalkoztatottság egy januári kormányinfón is felmerült, az adatokat a köztévén és a kormánymédiában is megfuttatták a Magyar Nemzettől a Mandineren át a Ripostig.

Ebben a cikkben a foglalkoztatottsági adatokat helyezzük tágabb kontextusba.

A foglalkoztatottság növekedésnek összetétele és európai kontextusa is árnyalja a kormányzati sikerkommunikációból kirajzolódó képet.

Újra rekordszinten?

A foglalkoztatottsági adatokat Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), EU-s szinten az Eurostat gyűjti. A KSH módszertana szerint az tekinthető foglalkoztatottnak, aki a kérdezés hetét megelőző héten „ legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (például betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott”.

Az éves foglalkoztatottsági adatok szerint 2010 óta folyamatosan nő a dolgozó emberek száma, csak a koronavírus évében, 2020-ban volt visszaesés. A növekedés mértéke ugyanakkor csökkent, és a legutóbbi, 2024-es évben már nem is volt lényegi emelkedés, mindössze 1800 fővel dolgoztak többen, mint 2023-ban. A rekordszintű magyar foglalkoztatottság tényét így az éves KSH-adatok alátámasztják a 2009 utáni időszakban, igaz, a folyamatos növekedés miatt majdnem minden év rekordnak számít ezen az időtávon, és pont a legutóbbi évben nem volt lényegi emelkedés a dolgozók számában.

A következő ábrán havi bontásban is láthatjuk a foglalkoztatottak számát 2009 januárjától 2024 decemberéig a 15-74 év közötti lakosság körében. A havi adatok részletesebb képet adnak a munkaerőpiaci változásokról, és innen olvasható ki az is, hogy jelenleg hány fő dolgozik: a legfrissebb, 2024 decemberi adat szerint ez 4 millió 678 ezer fő. Ez a szám az egy évvel korábbi adatokhoz képest 16 ezer fővel alacsonyabb, tehát havi alapon nem számít rekordnak. A havi adatok szerinti rekordfoglalkoztatottság 2023 szeptemberében volt 4 730 800 fővel.

2009-től napjainkig növekedés látható a foglalkoztatottság szintjében, de az elmúlt hónapokban kisebb visszaesést lehetett látni. A Portfolio elemzése szerint ez – valamint a munkanélküliség ezzel egyidejű enyhe emelkedése – azt mutatja, hogy a munkaerőpiacot is elérte a gazdasági recesszió hatása.

A decemberi adat 4 millió 678 ezer, a 2024-es éves adat pedig 4 699 300 fő.

2021 júniusa óta folyamatosan 4,6 millió felett van a foglalkoztatottak száma, és összesen 13 olyan hónap volt, amikor ténylegesen elértük a 4,7 millió főt.

Egymillióval többen?

Egy korábbi cikkünkben írtunk már arról, hogy az akkori adatok alapján az egymillió új foglalkoztatottról szóló visszatérő állítás túlzásként értékelhető. Az egymillió munkahely megteremtéséről szóló ígéret először a 2010-es választás után fogalmazódott meg, a kormány ezt beleírta a „ Nemzeti Együttműködés Programjába”.

Ha a legutóbbi havi adatot, a tavaly decemberi 4 678 200 főt a 2009 decemberi adattal, tehát a 3 868 100 fővel vetjük össze, akkor egymillió helyett csak 810 00 fős növekedést látunk.

Az éves adatok alapján is hasonló eredményre jutunk: 3 millió 874 ezren dolgoztak 2010-ben, 2024-re ez 4 millió 699 ezer főre nőtt.

Miből áll össze a növekedés?

A 2010-től növekvő pályára álló foglalkoztatási adatokhoz az új közmunkaprogram is jelentősen hozzájárult. Az „ egységes közfoglalkoztatottság rendszerét” 2011-ben vezették be. A kormány meghatározása szerint a közfoglalkoztatás célja, „ a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak segítése a közfoglalkoztatás ideje alatt annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatott munkát tudjon vállalni az elsődleges munkaerőpiacon”. Közfoglalkoztatók lehetnek például az önkormányzatok és a civil szervezetek.

A közfoglalkoztatottak bére alacsonyabb, mint az elsődleges munkaerőpiacon adható legkisebb bér, a kormány szerint azért, hogy motiválják a közmunkásokat a versenyszférában való munkavállalásra. A bér összegét úgy határozzák meg, hogy magasabb legyen, mint a szociális rászorultság alapján igénybe vehető ellátás, de alacsonyabb, mint a minimálbér: ez jelenleg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a minimálbér fele. A KSH szerint az összeg 2024-ben bruttó 133 ezer forint volt.

A magyar közfoglalkoztatási program visszatérő kritikája, hogy a fenti célok alig teljesülnek, mivel nehéz belőle átkerülni az elsődleges munkaerőpiacra, így az intézkedés lényegében felváltotta a munkanélküli segélyt.

Az arányokról egy 2015-ös MTA-tanulmány árulkodik. A szerzők azt vizsgálták, mit csináltak a közfoglalkoztatottak 2011-ben és 2012-ben fél évvel a közfoglalkoztatási periódus lejárta után: a felük ismét regisztrált munkanélküli volt, 34 százalékuk újra közfoglalkoztatott lett, bő 13 százalék az elsődleges munkaerőpiacon dolgozott, közel 7 százalékukról nem volt információ. „ Ha már valaki a közfoglalkoztatással kapcsolatba kerül, akkor annál nagyobb az esélye a kilépésre, minél gyengébb az oda fűződő kapcsolata” – írta Cseres-Gergely Zsombor és Molnár Gyula a tanulmányban.

2011-ben és 2012-ben két év alatt összesen közel 518 ezer fő vett részt az induló programban. A KSH 2015 és 2023 közötti adatsora alapján a legtöbben, több mint 200 ezren 2016-ban dolgoztak közfoglalkoztatottként, a szám azóta csökken, és 2023-ra lecsökkent a 2016-os szint harmadára, bár az adatok összehasonlíthatósága a KSH szerint nem teljeskörű.

A közfoglalkoztatás mellett a külföldi telephelyen dolgozó, de Magyarországon élő munkavállalók is növelik a foglalkoztatottak körét. A külföldön dolgozók száma meredeken növekedett az elmúlt években: a háromhavi mozgóátlagot mutató KSH-adatok alapján 2010-ben ez mintegy 50 ezer fő volt, mostanra meghaladja a 100 ezret. Ez is árnyalja a kormány sikerkommunikációját az új munkahelyekről.

Az aktuális helyzetkép szerint, vagyis 2024 utolsó negyedévében a külföldi munkavállalók 2,4 százalékot, a közmunkások 1,4 százalékot jelentettek a foglalkoztatottságban a 15–74 éves népességre vonatkozó adatok alapján.

A Magyarországon élők, de külföldön dolgozók száma 2023 utolsó negyedévében 104 100 fő volt, egy évvel később pedig 110 700. Ez több mint 6 százalékos (6600 fős) növekedés.

Tényleg nyolcvan százalék fölötti a ráta? Mi a helyzet az EU-ban?

A foglalkoztatottság növekedése a gazdasági fejlődés fontos összetevője. A gazdaság teljesítménye, ahogy a foglalkoztatottság is, az EU-ban kisebb visszaesések mellett mindenhol növekszik, csak eltérő mértékben.

Orbán állítását, miszerint „ a 20 és 65 év közöttiek foglalkoztatási aránya 80 százalék fölött van”, alátámasztják a friss Eurostat-adatok: 2024 harmadik negyedévében 84,9 százalék volt a magyarországi foglalkoztatottsági arány a 20 és 64 év közötti népességben. A legfrissebb EU-s adatok szerint a 27 tagállamból 21 ország 80 százalék felett van ebben a korcsoportban.

Az állítás, hogy „ az európai ötödik-hatodik helyen vagyunk”, megfelel az adatoknak ebben a korosztályban, ugyanis Magyarországon valóban

A listán előttünk van Svédország, Észtország, Hollandia, Málta és Litvánia. Magyarországtól pár százalékponttal lemaradva Dánia, Ciprus, Csehország és Németország következik. A ranglista utolsó három helyén Olaszország (71,4 százalék), Románia (72,9 százalék) és Belgium (76,5 százalék) található. Magyarország ezen a listán 2011-ben viszonylag hátul volt, a 22. helyen. Ez 2018-ra a 11. helyig javult, azóta pedig időnként kisebb visszaesésekkel, de folyamatosan erősödik a pozíciónk.

Ugyanakkor Orbán azt a korcsoportot választotta ki, amelyikben magasabb a százalékos arány, és Magyarország előrébb van az aktuális listán. A 15-64 éves korcsoportban szintén a 2024 harmadik negyedéves adatok alapján Magyarország már csak a tizenkettedik helyen áll 78,9 százalékos foglalkoztatási rátával.

Mindemellett nemcsak a magyar, hanem az EU-s és a V4-országok foglalkoztatottsági átlagai is folyamatosan nőnek, egy komolyabb visszaesés volt csak 2020-ban, a koronavírus-járvány hatására.

(Címlapi kép forrása: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA)