Az Origo olyan demográfiai sikerpropagandát adott Hankó miniszter szájába, amit valószínűleg még ő is túlzásnak tartana

Dezső Annamari

2025. június 24. 08:41


Áprilisban végigfutott a kormányközeli sajtón, hogy Hankó Balázs szerint 2010 óta 200 ezerrel több gyerek született Magyarországon, mint az azt megelőző 14 évben. Ez nyilvánvalóan nem igaz, és a miniszter vélhetően nem is mondott ilyet. Egy másik demográfiai eredményre utalhatott, de azt is félrevezető a kormány családpolitikájának betudni.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter április végén interjút adott az Origónak (archivált). A kormányközeli portál a cikk bevezetőjében a miniszternek tulajdonítva azt az állítást emelte ki, hogy „ 2010 óta kétszázezerrel több gyermek született Magyarországon, mint az azt megelőző 14 évben”.

A plusz kétszázezer gyerekről szóló állítás végigfutott a kormányközeli sajtón, beszámolt róla a Magyar Nemzet, a Hír Tv, a Világgazdaság, a Pesti Srácok és több megyei lap is.

Egyszerű ellenőrizni, hogy az állítás téves: 2010 óta nem több, hanem jelentősen kevesebb gyerek született Magyarországon, mint az azt megelőző 14 évben.

Hogyan tévedhetett ekkorát a miniszter? Az Origo-interjút végigolvasva arra a következtetésre jutottunk, hogy valószínűleg nem is mondta el a neki tulajdonított állítást, hanem az Origo értette félre a szavait.

Az interjú törzsszövegében már nincs szó arról, hogy a megelőző 14 évhez képest emelkedett volna 200 ezerrel a gyerekszám, itt csupán azt idézi Hankó Balázstól az Origo, hogy „ 200 ezerrel több gyermek született 2010 óta, mert emelkedett a gyermekvállalási kedv.” Közvetlenül előtte arról beszél a miniszter, hogy mennyivel emelkedett 2010 és 2023 között a termékenységi arányszám.

Egyéb kormányzati megszólalásokból ki lehet következtetni, mire gondolhatott Hankó Balázs: arra, hogy ahhoz képest született 200 ezerrel több gyerek, mintha a termékenységi arányszám a 2010 utáni mélypontján maradt volna.

A kormány a termékenységi arányszám 2011 és 2023 közötti emelkedését visszatérően a családtámogatási intézkedéseknek tudja be. Azonban ez félrevezető, mert a gyermekvállalási kedvre számos egyéb tényező is hatással van, például az általános gazdasági helyzet alakulása.

2024-ben és 2025 első hónapjaiban egyébként a születésszám mellett a gyermekvállalási kedv is jelentősen visszaesett.

Hankó Balázs (forrás: Németh Dániel/444)

Az Origo valószínűleg nem ellenőrizte a statisztikai adatokat

A konkrét születésszámról az áprilisi interjú bevezetőjében Hankó Balázs helyett az Origo tett egy vad és tényszerűen ellenőrizhető állítást:

„ A 2010 óta tartó polgári kormányzás idején kétszázezerrel több gyermek született Magyarországon, mint az azt megelőző 14 évben.”

A lap állítását az élveszületések magyarországi számának statisztikai adataival lehet ellenőrizni. A KSH adatai alapján nem született kétszázezerrel több gyermek az elmúlt 14 évben, mint az azt megelőző 14-ben. Sőt: 103 994 fővel kevesebben születtek:

2011 és 2024 között kerekítve 1 millió 250 ezer gyermek született Magyarországon, míg 1997 és 2010 között 1 millió 354 ezer.

2011-ben a korábbiakhoz képest mélyponton volt a születések száma 88 ezer fővel, a következő 10 évben kisebb visszaesésekkel, de összességében egy enyhe emelkedést láthattunk. 2021 óta azonban folyamatosan, nagyütemben csökkennek az éves születésszámok, újabb mélypontokat létrehozva. A 2024-es adat szerint több mint 10 ezerrel kevesebb gyerek született abban az évben (77 500), mint a korábbi, 2011-es mélyponton.

Ráadásul az idei részadatok további visszaesést mutatnak: 2025 áprilisában mélyponton volt a havi születésszám, a tavaly áprilisi számhoz képest 14 százalékkal születtek kevesebben. Az elmúlt egy évben, azaz 2024. május és 2025. április között 75 284 gyermek született, ez 7802 fővel és 9,4 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző 12 hónap összesített születésszáma.

Mire gondolt valójában Hankó Balázs?

Az Origo minden bizonnyal Hankó Balázsnak azt a kijelentését értette félre, hogy „ 200 ezerrel több gyermek született 2010 óta, mert emelkedett a gyermekvállalási kedv.”

Hankó közvetlenül ez előtt a mondat előtt a következőket mondta az interjúban: „ Csodájára járnak a magyar családtámogatási rendszernek. Mi ugyanis a magyar családokban hiszünk. Itt is érdemes azt megnézni, hogy 2010-ben legutolsók voltunk az uniós országok között a termékenységi arányszám vonatkozásában. Ennek értéke 1,21 volt. Innen indulva 2023-ra elértük 1,55-ös értéket, ezzel az EU-ban bronzérmesek lettünk.”

Azt, hogy a gyermekvállalási kedv emelkedése miatt született 200 ezerrel több gyerek, vélhetően úgy kell érteni, hogy 200 ezerrel több született annál, ami akkor született volna, ha a gyermekvállalási kedv (a termékenységi arányszám) a 2010 utáni mélypontján marad.

Ezt az értelmezést erősítik Hankó más megszólalásai, ahogy más kormánytagok vagy kormányközeli szereplők kijelentései is.

Például néhány nappal az áprilisi Origo-interjú előtt Hankó Balázs úgy fogalmazott egy konferencián, hogy „ a 2010-es gyermekvállalási arányokhoz képest 200 ezerrel több gyermek született”, nemrég pedig egy parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy „ 2010-től több mint 200 ezer gyermek született meg a termékenységi arányszám növekedésének köszönhetően”.

A 200 ezres számot említette Ádám Dénes, a KSH elnökhelyettese is januári előadásában, amikor egy konferencián azt magyarázta az Index cikke szerint hogy a 2010-es családpolitikai változtatások a termékenységi ráta emelkedéséhez vezettek.

Hasonló kijelentéseket már korábban is hangoztattak kormánypárti politikusok egy fokkal kisebb számokkal. Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára 2024 júliusában arról posztolt a Facebookon, hogy a családbarát intézkedések következtében 2011 óta 178 ezer gyerek született Magyarországon. Ezt maga Hankó Balázs is elismételte egy tavalyi Mandiner-interjúban.

A számítás alapjául valószínűleg a Kopp Mária Intézet Demográfia és versenyképesség az Európai Unióban című tanulmánya szolgált, amiben arról írtak, hogy amennyiben a termékenységi ráta a 2011-es szinten maradt volna, akkor 2011 és 2022 között 178 ezer gyermekkel kevesebb született volna Magyarországon.

A teljes termékenységi arányszám egy hipotetikus mutató, a KSH definíciója szerint azt fejezi ki, hogy „ az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet.” Ez az arányszám az aktuális gyermekvállalási kedvet jelzi, azonban nem lehet közvetlenül a születések számára következtetni belőle, hiszen az erősen függ a szülőképes korú nők számától is.

A termékenységi arányszám Magyarországon 2011-ben érte el a mélypontját, ekkor 1,23 volt az értéke (nem pedig 1,21, ahogy az Hankó Balázs Origo-interjújában szerepel). A termékenységi arányszám 2021-re 1,61-re emelkedett, azonban az elmúlt három évben ismét csökkeni kezdett .

Bár a számítás pontos módszertanára vonatkozó kérdésünkre sem a Kulturális és Innovációs Minisztérium, sem a KSH, sem a Kopp Mária Intézet nem válaszolt, a plusz 200 ezer (korábban plusz 178 ezer) gyerek valószínűleg úgy jött ki, hogy kiszámolták, mekkora lett volna a születésszám az egyes években, ha a termékenységi arányszám végig 1,23 marad, majd ezt kivonták a valós születésszámból.

Tényleg a családpolitika eredménye?

A 2011 után növekvő termékenységi arányszámot, és az ennek következtében született „ plusz gyerekeket” a kormánypárti szereplők kommunikációja gyakran teljes egészében a kormány családpolitikai intézkedéseinek tulajdonítja.

Hankó Balázs az Origo-interjúban a 200 ezerrel több gyermek említése előtt arról beszélt, hogy „ csodájára járnak a magyar családtámogatási rendszernek”. A Kopp Mária Intézet tanulmányában pedig arról írtak, hogy a „ családpolitikai intézkedések hiányában” 178 ezerrel kevesebb gyerek született volna 2011 és 2022 között.

Azonban félrevezető és tudományosan semmiképp sem alátámasztott a termékenységi arányszám 2011 utáni növekedését teljes egészében a családpolitikai intézkedéseknek betudni, ugyanis a családtervezési döntések és a termékenység alakulása számos egyéb gazdasági tényezőtől függhet.

Mint azt a Telex tavaly nyári cikkében kibontotta, már önmagában az is problémás, hogy a kormányzati számítások a termékenységi ráta 2011-es mélypontját vették alapul, ami a 2008-as gazdasági válsághelyzet utáni állapotot tükrözi. 2011 után nőtt a foglalkoztatottság, nőttek a reálbérek és csökkent a szegénység, aminek a célzott családpolitikai intézkedésektől függetlenül is hatása lehetett a gyermekvállalási kedvre.

Hogy a régiós gazdasági folyamatok az egyes kormányoktól függetlenül is befolyásolják a termékenységi arányszámot, arra a HVG egy korábbi cikke is rámutatott hosszú idősoros adatokkal. A múlt század közepe óta a visegrádi államok és más környező országok is hasonló utat jártak be az Eurostat adatai szerint. Magas termékenységi rátáról indultak, majd a 90-es évekre ez bezuhant, 2000 környékén mélypontra érkezett, majd egy lassabb ütemű emelkedés indult el, ami az utóbbi években egy ismételt visszaesést mutat.

Általában sem könnyű a családtámogatások hatásait tudományosan vizsgálni.

A 2021-es Demográfiai portréban Kapitány Balázs és Spéder Zsolt kifejtette, hogy nehéz megállapítani, hogy egy intézkedés után azért ugrik-e meg a születésszám, mert tényleg többen döntenek a gyerekvállalás mellett, vagy mindössze azért, mert az intézkedés hatására előbb vállalnak gyereket. Az intézkedések továbbá folyamatosan változó társadalmi-gazdasági közegben születnek, és általában több intézkedést jelentenek be egyidőben, így nehéz szétszálazni, hogy külön-külön melyik ért el hatást.

A TÁRKI 2022-ben megjelent Társadalmi Riportjának egyik tanulmányában azt vizsgálták a kutatók, hogy a családpolitikai intézkedések milyen hatással vannak a gyermekvállalásra. Az 1995-ös Bokros-csomag kapcsán arra a következtetésre jutottak, hogy felerősítette a szülővé válás mértékének a csökkenését, hiszen nagy tömegek számára emelte meg a gyermekvállalás költségeit. Továbbá két másik családpolitikai lépésről mutattak ki valamilyen hatást: a gyet 1993-as bevezetése némileg, az adókedvezmény bevezetése pedig erőteljesebben növelte a harmadik gyermek vállalásának esélyét.

Bördős Katalin és Szabó-Morvai Ágnes 2022-ben megjelent tanulmánya 2000 és 2015 között vizsgálta a családtámogatási intézkedések születésszámra gyakorolt hatását, és arra jutott, hogy a családtámogatási rendszer összességében vett hatása alacsony. Ez a kutatás szerint abból adódhat, hogy a születésszám szempontjából vannak hatékony és kevés hatékony elemei a támogatási rendszernek.

Az egyetlen szignifikáns hatás, amit találtak, az volt, hogy a harmadik gyermek születésének növekedett a valószínűsége a családtámogatások következményeként. Azt is megállapították, hogy első gyermek vállalását az újbóli elhelyezkedéssel kapcsolatos tényezők, például a bölcsőde és az óvoda elérhetősége, valamint a részmunkaidős munkavállalás lehetősége segíthetik elő.

A családpolitika túlhangsúlyozása mellett arról kevesebbet beszél a kormányzati kommunikáció, hogy 2021 után nemcsak a születésszám indult csökkenésnek Magyarországon, hanem a gyermekvállalási kedvet jelző termékenységi arányszám is.

Az 1,61-es tetőpontról 2024-ben a KSH adatai szerint 1,38-ra csökkent a mutató értéke. A 2025-ös részadatokból további csökkenés olvasható ki: az idei január-áprilisi időszakban 1,28 volt a termékenységi ráta, egy évvel korábban még 1,37.

Abban igaza van Hankó Balázsnak, hogy az Eurostat adatai szerint 2023-ban az uniós országok közül nálunk volt a harmadik legmagasabb a termékenységi arányszám Bulgária és Franciaország után. (Az Eurostat adatbázisában 2023-ra 1,55-ös érték szerepel Magyarországnál, jóllehet a KSH táblázatában ugyanerre az évre 1,51-es termékenységi arányszámot találunk.)

Frissebb összehasonlítható adataink nincsenek, így egyelőre nem tudni, hogy a 2024-es csökkenés után európai viszonylatban hol áll a magyarok gyermekvállalási kedve. A nemzeti statisztikai adatok alapján az biztosnak látszik, hogy Bulgária és Franciaország továbbra is előttünk áll.

(Címlapi kép: Czeglédi Zsolt / MTI)

A szerzőről

Dezső Annamari

Dezső Annamari

2024-től a Lakmusz gyakornoka, majd újságírója. Egyetemi tanulmányait az ELTE szociológia alapszakán, majd az ELTE kommunikáció- és médiatudomány mesterszakán végezte. Az Achilles Data nemzetközi oknyomozó újságíró program nyertes csapatának tagja.