A miniszterelnök elővette a Fidesz tudománytalan számításra alapozott termékenységi mantráját, dicsekedett az orvosok számával és a rezsiárakkal. Számai stimmelnek, de néhány további adat árnyalja a képet.

2025. szeptember 22-én az Országgyűlés első ülésnapján a miniszterelnök napirend előtt szólalt fel, majd válaszolt a képviselők hozzászólásaira. Orbán megszólalásaiban félrevezető állításokat, a kormánykommunikáció visszatérő csúsztatásait és kontextus nélküli közléseket azonosítottunk. A miniszterelnök több számszerű állítása megfelelt a hivatalos statisztikáknak.

Több születés, kevesebb születés

Orbán Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetőjének megállapítására – miszerint a termékenységi ráta a kormány elmúlt 5 évének gyalázatos gazdaságpolitikája miatt újra mélypontra eshet – azt válaszolta:

„Egy nemzeti párt esetén annak a szempontnak a mellőzése szerintem indokolatlan – amikor a gyermekszám alakulásáról beszél –, hogyha nem lett volna családbarát fordulat Magyarországon, akkor 180 ezer magyar gyerek meg sem született volna (...) Azért született meg 180 ezer gyermek 2010 óta, mert családbarát fordulat történt.”

Kormányzati szereplők visszatérően hivatkoznak félrevezető adatokra a megszülető gyermekekkel és a családbarát politikával kapcsolatban: a sikerkommunikáció részeként beszéltek már 130 ezerrel, 150 ezerrel, vagy éppen 200 ezerrel több, a Fidesz megválasztása óta megszületett gyermekről – azt ugyanakkor ritkán fejtik ki, mit jelent ez a szám pontosan. Ez a „többlet” egy elképzelt szcenáriához képest viszonyítva jön ki – mintha a termékenységi arányszám 2010-ben befagyott és úgy maradt volna. (Magyarországon a termékenységi arányszám 2010-2011-ben érte el a mélypontot, a ráta 1,25, illetve 1,23 volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ahogy arról korábban írtunk, az alacsony adat hátterében a 2008-as világgazdasági válság meghatározó ok lehet.)

Ennek alapjául – a kormány által létrehozott és a Kulturális és Innovációs Minisztérium alá tartozó – Kopp Mária Intézet Demográfia és versenyképesség az Európai Unióban című, 2024-es tanulmánya szolgálhatott. A tanulmányban az áll, hogy 2011 és 2022 között 178 ezerrel kevesebb gyermek született volna Magyarországon, ha a termékenységi ráta a 2011-es szinten maradt volna. Orbán Viktor most egy ehhez közeli, 180 ezres gyermekszámot említett – és ezt teljes egészében a „családbarát fordulatnak” tulajdonította.

Korábban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter hasonló kijelentése kapcsán írtunk arról, hogy 2011 után nőtt a foglalkoztatottság, nőttek a reálbérek, csökkent a szegénység – mindezeknek pedig a célzott családpolitikai intézkedésektől függetlenül is hatása lehetett a gyermekvállalási kedvre, ami ráadásul nemcsak Magyarországon növekedett ebben az időszakban. Bördős Katalin és Szabó-Morvai Ágnes 2022-es tanulmányukban arra jutottak, hogy a családtámogatási rendszer hatása összességében alacsony. Mindössze egy szignifikáns hatást találtak: a családtámogatások következményeként megnőtt a harmadik gyermek vállalásának a valószínűsége.

A termékenységi arányszám azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évente közölt adataiból kiderül: bár 2011 után valóban növekedni kezdett a termékenységi arányszám, 2021 óta folyamatosan csökken a mutató.

Ennek eredményeként a rendszeres statisztikai adatvezetés kezdete, 1949 óta még egyszer sem született olyan kevés gyermek Magyarországon mint 2024-ben: a KSH 2024-es tájékoztatója szerint összesen 77 500.

Az idei részadatok további visszaesést mutatnak. 2024. május és 2025. április között 75 284 gyermek született, ez 9,4 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző 12 hónap összesített születésszáma.

Az orvos több, de háziorvoshiány van

A miniszterelnök a Jobbik frakcióvezető-helyettesének adott válaszában azt mondta:

„2010-ben Magyarországon 10 ezer lakosra 34 orvos jutott, most 44; ez nem kevesebb, ez több. (...) Hasonló a helyzet a személyzet esetében. Figyeljen! 96 ezer szakdolgozó volt 2010-ben, és 96 ezerről ez felment 104 ezerre. (...) Tehát nem csökkent, hanem nőtt az egészségügyben dolgozók száma.”

A KSH évente publikál adatokat az egészségügyben dolgozók létszámáról, összesítve és tízezer lakosra vetítve is. 2010-ben 33 943, a legfrissebb, 2024-es adatok szerint 43 123 orvos dolgozott Magyarországon. A statisztikai összlétszám tehát valóban nőtt 2010 és 2024 között.

Orbán tízezer lakosra vetített számai megfelelnek a KSH vonatkozó adatsorának – bár van egy kisebb zavar a kijelentésben. A dolgozó orvosok tízezer főre vetített számánál a legfrissebb, 2024-es KSH-adat 45 orvos, nem 44, ahogy Orbán mondta. (Ugyanakkor egy másik, szintén hivatalos KSH-adatsor, a betöltött orvosi állások számánál a legfrissebb adat valóban 44 orvos, viszont akkor Orbán 2010-es száma nem stimmel, mert ennél az az adat 38 orvos. Orbán viszont 2010-re 34 orvost mondott, ami a másik számsornak felel meg).

Orbán kerekített számai az egészségügyi szakdolgozókról is stimmelnek. A betöltött egészségügyi szakdolgozói állások statisztikai száma az orvosokéhoz hasonlóan nőtt 2010 és 2024 között, 96 373-ről 103 970-re a KSH szerint.

A teljes kép szempontjából azonban árnyalja ezeket a kijelentéseket, hogy a KSH további adatai szerint a betöltött egészségügyi állások száma a „működéshez szükséges” számot sem 2010-ben, sem pedig 2024-ben nem érte el.

2010-hez képest a különbség nőtt is: akkor 3 433 fővel, a 2024-es adatok alapján pedig 3 969 fővel volt a működéshez szükséges alatt a betöltött állások száma.

A Qubit még februárban, a TÁRKI kutatóintézet Társadalmi Riport 2024 című kötetének egyik tanulmánya alapján írt arról, hogy már közel 900 ezer magyarnak nincs saját háziorvosa, miután 2010 januárja és 2024 júliusa között 5,8-szorosára nőtt a betöltetlen háziorvosi praxisok száma (a gyerekmekháziorvosoknál a növekedés aránya ennél is magasabb). Ráadásul a korfa elöregedése miatt a háziorvoshiány tovább fog mélyülni a jövőben.

2024 júliusára az összes háziorvospraxis 14 százaléka, vagyis 902 praxis volt betöltetlen. A felnőtt praxisok 8,7 százaléka, a gyermekorvosi praxisok 20 százaléka, míg a vegyes praxisok 25 százaléka állt üresen. Az üres praxisoknak következményeként összesen 895 333 lakos maradt háziorvos nélkül – ezek a betegek helyettessel ellátott praxishoz tartoznak, ahol ellátás ugyan van, de a helyettesítés sokszor bizonytalan és nem egységes minőségű.

A KSH adatai is azt mutatják, hogy a háziorvosok és házi gyermekorvosok létszáma 2010 óta folyamatosan csökken. A felnőtt háziorvosok esetében a 2010-ben számlált 4 926 fő helyett 2024-ben 4 216-an, a házi gyermekorvosok esetében pedig 1 525 fő helyett 1 253 orvos dolgozott Magyarországon.

Ennek következtében az elmúlt 15 évben az egy háziorvosra jutó lakosok száma jócskán megnőtt: 2010-ben ez 1 548 fő volt, 2024-ben viszont már 1 744 beteg jutott egy háziorvosra.

Tényleg a magyar rezsiárak a legalacsonyabbak az EU-ban?

Orbán a napirend előtti felszólalásában az energiaárakat is említette:

„A magyar kormány döntéseinek köszönhetően 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb áram- és gázárait tudjuk biztosítani a magyar családoknak. Rezsicsökkentés nélkül minden család évente több százezer forinttal fizetne magasabb árat az energiáért.”

Bár Orbán 2025-ös EU-s árakról beszél, az Eurostat a 2025 első felére vonatkozó áram- és gázárstatisztikáit október végén fogja közölni. Viszont a legfrissebb, 2024 második féléves gázáradatok azt mutatják, hogy az EU-ban a lakossági gázárak Magyarországon voltak a legalacsonyabbak.

A második legalacsonyabb ár Horvátországban van, de még itt is több mint másfélszer drágább a gáz, mint Magyarországon. Magasan a legdrágább szinten Svédország, Olaszország és Írország van.

A lakossági árakkal szemben a nem lakossági (vállalkozások és intézmények) fogyasztók számára értékesített gázárak tekintetében már nem vagyunk az élmezőnyben: nálunk a 10. legdrágább a gázár, ez az EU-s átlag felett van.

Első helyen itt szintén Svédország szerepel, majd Szlovákia és FInnország. Az EU-tagállamok közül Bulgáriában, Hollandiában és Görögországban a legolcsóbb a gáz nem háztartási fogyasztók számára.

A rezsicsökkentés következtében a kedvezményes árakat a lakossági fogyasztók vehetik igénybe (az, aki saját háztartás számára vásárol földgázt vagy villamos energiát, részletes szabályozás itt). 2022-től azonban nem minden lakossági fogyasztó élhet ezzel a lehetőséggel, hanem csak az, aki az átlagfogyasztást nem lépi túl. Földgázszolgáltatás esetében 63 645 MJ/év, azaz 1729 m3/év fogyasztásig érvényes a kedvezmény. Efelett pedig a „mindenkori versenypiaci költségeket tükröző áron” lehet földgázt vásárolni.

Orbán állítása arról, hogy az EU-ban nálunk veszik legolcsóbban a családok az áramot, statisztikai értelemben számszerűen igaz.

Amennyiben az összes lakossági fogyasztót nézzük az EU tagállamokban, Magyarország az áramszolgáltatás tekintetében a legalacsonyabb árat kínálta 2024 második felében.

Áramszolgáltatás vásárlásakor Magyarországon 2523 kWh/év fogyasztásig kedvezményes ár van hatályban – felette elvileg szintén a világpiaci áron lehet villamosenergiát vásárolni. Friss adatok nincsenek arról, hogy mennyien lépik túl a meghatározott áramfogyasztást, az MVM 2022-es közlése szerint a lakosság 33 százaléka.

Hozzátartozik ehhez, hogy a nem lakossági fogyasztásra értékesített áramszolgaltatás esetében viszont Magyarország benne van a top3 legdrágább országban: Írország és Horvátország után Magyarország következik a 2024 második félévének adatai alapján az EU-tagállamok között. A legolcsóbb áram nem lakossági értékesítésre Finnországban és Svédországban van.

Az MVM-csoport aktuális pénzügyi jelentéséből kiderül, hogy 2025 első felében 484 milliárd forintot kaptak az államtól a rezsivédelmi szolgáltatás biztosításáért, azaz hat hónap alatt ennyibe kerül az államnak fenntartani az olcsó lakossági energiaár-rendszert.

Hány magyar járt az űrben?

“Összesen húsz országnak sikerült legalább két űrhajóst feljuttatnia a világűrbe. Tehát benne vagyunk a világ tíz százalékát tömörítő klubban”

– mondta Orbán felszólalása elején Kapu Tibor űrutazását emlegetve.

Az egyszerűnek tűnő állítást nem könnyű ellenőrizni, ugyanis eltérő meghatározások vannak arra, hogy mi számít űrutazásnak és ki számít űrhajósnak. A washingtoni Centre for International and Strategic Studies (CSIS) think thank Nemzetközi Űrhajós adatbázisát 2022-ben publikálták, ekkor már több mint 500 űrhajós szerepelt rajta közel 40 országból. Az adatbázis azokat listázza űrhajósként, akik 100 kilométeres vagy annál nagyobb magasságba repültek.

Ezt a listát bővítettük az elmúlt három év űrutazásaival. Ha nem számoljuk bele a rövid szuborbitális repüléseket, más néven űrugrásokat – a repülő eszköz ballisztikus pályán eléri a világűrt, de azt a sebességet nem, amivel Föld körüli pályára állna –, akkor valóban 20 ország küldött legalább két űrhajóst az űrbe. Ha ezt az ENSZ által elismert 195 országhoz mérjük, akkor ez valóban a top 10 százalékot jelenti.

Ha beleszámoljuk az űrugrásokat, 22 lesz az országok száma. Űrutazók tekintetében toronymagasan az Egyesült Államok vezet több mint 300 űrhajóssal, Oroszország és a Szovjetunió űrhajósainak a száma több mint 100, emellett Kína, Japán, Kanada, Franciaország és Németország is legalább 10 asztronautát juttatott az űrbe.

Korábban ennél nagyobbat tévesztett a miniszterelnök űrtémában. Egy júliusi rádióinterjújában azt mondta: „valahol azt olvastam, hogy 12 olyan nemzet van a világon, aki elmondhatja magáról, hogy embert küldött az űrbe, és ebben a 12-ben mi, magyarok is ott vagyunk”. Ahogy a Telex is megírta, rosszul olvasta a miniszterelnök: valójában ennél jóval több ország küldött embert az űrbe. Az igaz viszont, hogy Farkas Bertalant hetedik nemzetként juttatta ki Magyarország az űrbe, így ilyen értelemben benne vagyunk a top 12-ben.

Charles Simonyi Budapesten született, később amerikai állampolgárságot szerző szoftverfejlesztő az elsők között jelentkezett a civilek űrutazását célzó programra, 2007-ben pedig fel is jutott a világűrbe a világ ötödik űrturistájaként. Igaz, nem hivatásos űrhajósként ment, és az Egyesült Államok zászlaját viselte, és a NASA listáján is amerikaiként tüntetik fel. Simonyi az első útjáért 25 millió dollárt fizetett, eközben négy kutatási programot hajtott végre a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Két évvel később, 2009 tavaszán ismét eljutott az ISS-re 35 millió dollárért – ezzel eddig ő az egyetlen űrturista, aki kétszer is járt a világűrben.

Simonyi 2025 nyarán Floridában járt az Axiom–4 fellövése alkalmából, augusztus 29-én pedig találkozott is Farkassal és Kapuval.

„Ti vagytok a tökéletes asztronauták”

– jegyezte meg Simonyi a beszélgetésen a hivatásos és a magánűrhajósok közötti eltérésekre utalva. Kapu Tibor a rendezvényen elismerően beszélt Simonyiról, hiszen ahhoz, hogy ki tudja fizetni az utat, olyan teljesítményt kellett letenni az asztalra, ami ezt lehetővé tette. Simonyi több szempontból nem sorolható a magyar asztronauták közé, de az kétségtelen, hogy összesen 27 napot töltött a világűrben, ezzel nagyjából annyit, mint Farkas és Kapu együttvéve.

(Címlapi kép: Németh Dániel/444)