A Lakmusz által korábban ellenőrzött hamis, félrevezető vagy megalapozatlan állítások is előkerültek a felsorolásban, amivel Orbán Viktor átadta az ország vezetését a „liberális kormánynak”.

„Elkészült a leltár. Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti. Csak el ne rontsák.”

Orbán Viktor ezzel a kommentárral tett közzé Facebook-oldalán egy rövid videót május 13-án, a Tisza-kormány hivatalba lépése utáni napon.

A videóban Orbán a Fidesz-KDNP 16 éves kormányzásának főbb gazdasági eredményeit sorolja fel. Több olyan állítás is elhangzik tőle, amiről a Lakmusz korábban kimutatta, hogy hamis, félrevezető vagy adatokkal nem megalapozható.

Ebben a cikkben a legfrissebb elérhető statisztikákkal vetjük össze azt, amit Orbán a munkahelyteremtésről, a béremelkedésről és a biztonságról mondott.

A régóta vágyott egymillió új munkahely

„A munkaalapú gazdaságpolitikának köszönhetően egymillióval több magyarnak van munkája, mint 2010-ben volt” – mondta a videóban Orbán.

Az egymillió új munkahelyről szóló állítás a volt miniszterelnök régi mantrája. A kampány egy pontján egyenesen arról beszélt, hogy 1,1 millióval dolgoznak többen, mint 2010-ben.

A KSH legfrissebb havi adata szerint 2026 márciusában 4 millió 646 ezer foglalkoztatott volt Magyarországon. Ezt 2010 azonos hónapjával tudjuk összevetni, amikor 3 millió 834 ezren dolgoztak. A különbség 812 ezer fő.

Ha éves átlagokat nézünk, akkor a KSH statisztikája alapján a 2010-es 3 millió 874 ezer főről 2025-re 4 millió 669 ezerre nőtt a foglalkoztatottság, vagyis 795 ezerrel többen dolgoztak, mint 15 évvel korábban.

Egy másik statisztika, ami az alkalmazásban állók számát mutatja, látszólag igazolja a több mint egymilliós növekedést: 2010-ben 2 millió 702 ezer, 2025-ben 3 millió 865 ezer alkalmazott volt a KSH táblázata szerint. Azonban, mint azt egy korábbi cikkünkben levezettük, a KSH ennél az adatfelvételnél 2019-ben jelentős módszertani változtatást hajtott végre, ami miatt a 2019 előtti és utáni számokat nem lehet összehasonlítani.

2019 előtt nem számolták az alkalmazásban állók közé azokat, akik havi 60 óránál kevesebbet dolgoztak, azóta viszont már ők is benne vannak a statisztikában. Az adatsor továbbá 2019 előtt nem tartalmazta az öt főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalatokat, míg 2019-től a munkáltatók teljes körére vonatkozik. Nagy valószínűséggel ez a két módosítás eredményezte azt, hogy 2018 és 2019 között, egyetlen év alatt papíron több mint 600 ezerrel több alkalmazott lett.

Sokszorosukra emelkedő bérek

Orbán szerint a minimálbér 4,5-szer, az átlagbér négyszer magasabb, mint 2010-ben.

Ha a nominális értékeket vesszük alapul, ez nagyjából ki is jön. A bruttó minimálbér 2010 és 2026 között 73 500 forintról 322 800 forintra, azaz a 4,4-szeresére nőtt.

A havi nettó átlagkereset 2010-ben 132 604 forint volt, 2025-ben 486 801 forint. Az emelkedés itt 3,7-szeres.

Orbán rendszeresen csak a nominális összehasonlítást említi meg, egy ilyen állítását már a 2024-es kampányban is ellenőriztük.

A KSH éves inflációs adatai szerint 2010 és 2025 között összességében 93 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ha pedig a 2026-os inflációs előrejelzést is bevonjuk a számításba (a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb becslése alapján), akkor azt kapjuk, hogy 2010 és 2026 között 99,9 százalékos volt a kumulált infláció, vagyis megduplázódtak az árak.

A 2010-es 73 500 forintos minimálbér így 2026-os árakon 147 ezer forintot érne. Ami azt jelenti, hogy a minimálbér reálértéken nem a 4,5-szeresére, hanem a 2,2-szeresére nőtt 2010 óta.

A 132 604 forintos nettó átlagbér 2025-ös árakon 255 926 forintot ért volna. Az átlagkeresetnél így a reálnövekedés nem négyszeres, csak 1,9-szeres volt.

Legbiztonságosabb ország?

Orbán azt is mondta a leltárvideóban, hogy „Magyarország ma Európa legbiztonságosabb országa”.

Ez is visszatérő állítása a miniszterelnöknek, a Lakmuszon 2024-ben ellenőriztük először.

Az Eurostat bűnözési adatbázisában összesen 25 bűncselekmény gyakoriságát lehet összehasonlítani az európai országokban. A legfrissebb adatok a legtöbb bűncselekménynél 2024-esek, néhány esetben 2023-asak.

A 25 bűncselekményből egyet találtunk, ahol a lakosságarányos (100 ezer főre vetített) elkövetési adat 2024-ben Magyarországon volt a legkedvezőbb az EU 27 tagállama közül. Ez a szexuális erőszak, de valószínűleg itt is az áll a kedvező magyar adat (100 ezer főre 5,1 elkövetés) mögött, hogy a szexuális erőszak bűncselekményi definíciója nálunk szűkebb, mint sok más európai országban, és az enyhébb szexuális jellegű bűncselekményeket nem foglalja magába. Erre utalhat az is, hogy az Eurostat bűnügyi statisztikájában Magyarországnál minden évben ugyanannyi eset kerül a szexuális erőszak (sexual violence) kategóriába, mint a nemi erőszakhoz (rape), míg más országoknál az előbbi akár jóval több esetet is tartalmazhat.

Az összes többi bűncselekmény alapján nem lehet azt mondani, hogy Magyarország lenne Európa legbiztonságosabb országa. Az emberölési ráta például öt országban kedvezőbb, mint nálunk, gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekményekből kilenc országban is kevesebb történik, a kábítószerrel való visszaélésnél szintén az európai lista tizedik helyén állunk, lopásból pedig a 11. legkevesebb történik Magyarországon.

A korábbi években a rablásnál a magyar helyzet volt a legkedvezőbb, de 2024-ben Szlovákia megelőzött minket.

A lakosság szubjektív biztonságérzetét leginkább azzal lehet mérni, hányan számolnak be arról, hogy saját lakókörnyezetükben bűnözést, erőszakot vagy vandalizmust tapasztaltak. Az Eurostat adatai szerint a legutolsó adatfelvételkor, 2023-ban a magyarok 6,1 százaléka válaszolt igennel az erre vonatkozó kérdésre. Ez a nyolcadik legkedvezőbb arány az EU-ban Horvátország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Románia után.

(Címlapi fotó: Németh Dániel/444)