A Fidesz-frakció szóvivője azt mondta, 3,7-ről 4,7 millióra nőtt a dolgozók száma. Valójában egyetlen olyan hónap volt az elmúlt 15 évben, amikor 3,8 milliónál kevesebben dolgoztak Magyarországon, akkor is csak pár ezerrel.

„3,7-ről felment 4,7-re a dolgozók száma, millióban” – mondta Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője a Harcosok Órája 8. epizódjában (a videóban 57:28-nál). Kijelentését helyesléssel fogadta Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, aki a műsorban nem sokkal korábban úgy fogalmazott, hogy

„az elmúlt 15 évben egymillióval többen dolgoznak Magyarországon”.

Az augusztus 7-én közvetített epizódban Németh és Panyi a fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt biztosító Otthon Start programról beszélgetett, ehhez kapcsolódóan merült fel a foglalkoztatottság témája is. Panyi szerint a kormány munkhelyteremtési intézkedései tették lehetővé, hogy Magyarországon „munkaalapú” társadalom jöjjön létre, az Otthon Start program pedig egy további öszetevője az „öntudatos társadalom” felépítésének, így illeszkedik a kormány stratégiájába, ami már eddig is „egymillió új munkahelyet” eredményezett.

A videónak azt a részét, amelyben szerepel a 3,7-ről 4,7 millióra emelkedő dolgozói létszámra és az egymillióval több dolgozóra vonatkozó állítás, a Fidesz-frakció is megosztotta a Facebook-oldalán.

Ráadásul Németh Balázs a valós adatok alá lőtte be a viszonyítási alapot, ugyanis 15 évvel ezelőtt 3,8 millió ember dolgozott Magyarországon, nem pedig 3,7 millió.

Az adatok szerint

Foglalkoztatott – a KSH módszertani leírása szerint – az, aki az adatgyűjtés hetét megelőző héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de átmenetileg nem dolgozott, például szabadság miatt. 2021 óta azok is foglalkoztatottnak számítanak, akik „gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt” tartósan távol vannak a munkahelyüktől. Mivel az új módszertannal számolt adatokat 2009-ig visszavezették, a változás nem okoz torzítást a 15 évvel ezelőtti és a mai foglalkoztatottsági adatok összevetésekor.

A dolgozók számáról a KSH éves, negyedéves és havi adatokat is publikál, a legfrissebb éves foglalkoztatottsági adat 2024-re vonatkozik. Ha Panyi Miklós állítása mentén ezt a 15 évvel korábbi adattal hasonlítjuk össze, akkor 2009-et kell figyelembe vennünk. Mivel a Fidesz 2010-ben került kormányra, és ekkor ígért egymillió új munkahelyet a Nemzeti Együttműködés Programja, érdemes ezt az évet is bevonni az összehasonlításba.

A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma 2009-ben átlagosan 3 millió 895 ezer fő volt, 2024-ben pedig 4 millió 699 ezren dolgoztak Magyarországon.

2010-ben valamivel kevesebb, 3 millió 874 ezer foglalkoztatott szerepel a statisztikban, azonban a 2024-es számhoz képest még így is csak 825 ezer fős különbség jön ki.

Ha a legfrissebb havi adattal, vagyis a 2025 júniusában foglalkoztatottak számával végezzük el az összevetést, akkor a különbség 2009 júniusához képest 756 ezer fő, 2010 azonos időszakához képest 793 ezer fő.

A 2009 januárjától induló KSH-táblában mindössze egyetlen olyan hónapot találunk, amikor 3,8 millió fő alá csökkent a foglalkoztatottak száma: 2011 februárjában 3 millió 797 ezren dolgoztak. Az eddigi csúcsot pedig 2023 szeptemberében érte el a foglalkoztatottság, akkor 4 millió 731 ezer dolgozóról számolt be a KSH.

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget és a Fidesz-frakciót arról, hogy Panyi Miklós és Németh Balázs milyen adatok alapján hivatkozott egymilliós növekedésre, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Bár az egymillió új munkahely sem éves, sem havi összevetésben, de még a negatív és pozitív havi szélsőérték egymás mellé állításával sem jön ki, az tény, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentősen nőtt a foglalkoztatottság Magyarországon. Ezt tükrözi az is, hogy a foglalkoztatási ráta (amit a KSH éves alapon csak a 15-64 éves népességre közöl) majdnem 20 százalékponttal, 57 százalékról 75 százalékra emelkedett.

A KSH a foglalkoztatottak közé egyébként nemcsak a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozókat sorolja, hanem a közfoglalkoztatottakat és a külföldön dolgozó, de Magyarországon élő munkavállalókat is.

A közfoglalkoztatottakról és a külföldön dolgozókról negyedéves számokat, illetve háromhavi mozgóátlagokat közöl a statisztikai hivatal.

Ahogy egy korábbi cikkünkben bemutattuk, 2024 utolsó negyedévében a külföldön dolgozó munkavállalók az összes foglalkoztatott 2,4 százalékát, a közfoglalkoztatottak a dolgozók 1,4 százalékát tették ki.

Ha ezt a 2025 első és második negyedévére vonatkozó adatokkal kiegészítjük, a következő kép rajzolódik ki:

2025 első negyedévében összesítve 166 ezer 900, a második negyedévben 171 ezer 100 közmunkás és külföldön dolgozó került a statisztikába. Ha ezeket a számokat levonjuk az összes foglalkoztatott létszámából, megkapjuk, hogy az első negyedévben 4 millió 525 ezer, a második negyedévben 4 millió 490 ezer fő dolgozott az elsődleges munkaerőpiacon.

Egy másik statisztika

Az egymillió új munkahelyre vonatkozó állítás visszatérő eleme a kormányzati kommunikációnak.

A Lakmuszon már több, a Németh Balázs és Panyi Miklós beszélgetésében elhangzotthoz hasonló állítást ellenőriztünk. Megvizsgáltuk például azt az Orbán Viktor 2024 áprilisi kampánybeszédében szereplő állítást, ami szerint „ma egymillióval több ember dolgozik, mint 2010-ben”, majd azt a miniszterelnök 2025. február 22-i évértékelő beszédében elhangzott kijelentést, hogy

„lehetőséget adtunk a munkára plusz 1 millió embernek, és így már 4 millió 700 ezren dolgoznak”.

Februári cikkünket a Századvéghez kapcsolódó Tényellenőr oldal egy másik foglalkoztatási statisztikával igyekezett megcáfolni. Azt írták, hogy „a 2010-es kormányváltás előtti utolsó évhez képest a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma több, mint egymillióval nőtt” - 2009 és 2024 között pontosan 1 millió 22 ezres különbséget kaptak.

Ehhez a számításhoz a KSH alkalmazásban állókra vonatkozó statisztikáját használták.

Ez valóban több mint egymilliós különbséget mutat 2009 és 2024 között, sőt miután a KSH február óta frissítette az adatsort, a növekedés még nagyobb is, mint ami a Tényellenőr cikkében szerepelt: a legfrissebb adatok szerint 2 millió 661 ezerről 3 millió 837 ezerre, azaz 1 millió 176 ezerrel nőtt az alkalmazásban állók száma.

Az alkalmazásban állók kategóriája szűkebb, mint a foglalkoztatottaké. A KSH munkaügyi statisztikai fogalmakról szóló közleménye szerint nem tekinti alkalmazásban állónak az egyéni vállalkozókat, valamint a vállalkozás tevékenységében aktívan részt vevő, de nem fizetett személyeket, például a társas vállalkozásban segítő, de fizetést nem kapó családtagokat, dolgozókat .

A Tényellenőr cikke tehát nem azt a statisztikát emelte ki, amire Orbán Viktor eredeti, általunk ellenőrzött állítása utalt.

2019 előtt csak az számított alkalmazásban állónak, aki havonta legalább 60 órát dolgozott, de 2019-től már a 60 óránál kevesebbet dolgozókat is beleveszik a statisztikába. Ezen kívül az adatgyűjtést kibővítették a munkáltatók teljes körére, míg a 2019 előtti adatok csupán a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket fedik le.

A módszertani változás bevezetésével párhuzamosan 2018-ról 2019-re látványosan – több mint 600 ezer fővel – megugrott az alkalmazásban állók száma, vagyis a 2009 és 2024 közötti növekedés nagyjából fele ebben az egy évben ment végbe. Az összes foglalkoztatottnál nem látszik ehhez hasonló ugrás az adatokban, ami arra utal, hogy a hirtelen növekedést az új módszertan okozta.

Címlapi kép: Németh Balázs és Panyi Miklós a Harcosok Órája című műsor 2025. augusztus 7-én közvetített, 8. epizódjában. Forrás: YouTube