A hivatalos statisztikában az abortusz természetesen nem számít haláloknak, a spirál és az esemény utáni tabletta pedig az orvostudomány szerint nem megszakítja, hanem megelőzi a terhességet.

„Soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, mint tavaly, idén pedig újabb 10 százalék körüli csökkenés van a születések számában, miközben az abortusz a vezető halálok.”

Ezzel a felütéssel indította két, Novák Előd kismama-szépségversenyét népszerűsítő cikkét a Mi Hazánkhoz köthető Magyar Jelen (itt és itt). Facebook-oldalán maga Novák is közzétette a szöveget január végén.

A két cikk és Novák Előd egy 2024-es, szintén a Magyar Jelenen megjelent cikkre hivatkozik annál az állításnál, hogy „az abortusz a vezető halálok”. Ezt a megállapítást az amerikai keresztény-konzervatív The Christian Post-tól vette át a Magyar Jelen, de kiemelik, hogy a statisztika alól Magyarország sem kivétel. Ennek alátámasztására a Mi Hazánk körül is tevékenykedő, életvédő és „ abortusztúlélő” Téglásy Imre 2022-ben publikált írását idézik.

Téglásy a meghirdetett kismama-szépségverseny zsűrijében is szerepel. Ezen kívül ő a létrehozója egy anyaotthonokat működtető alapítványnak, amit a Mi Hazánk is támogat. Novák Előd még 2023 decemberében jelentette be, hogy egyévi képviselői jövedelmét ajánlja fel egy anyaotthon létrehozására, illetve egy mostanihoz hasonló kismama-szépségverseny támogatására. Tavaly januárban már arról cikkezett a Magyar Jelen, hogy a pénzből társadalmi célú óriásplakátokat is elhelyeztek. A kampányt idén újra elindították.

Az abortusz nem számít haláloknak, és egyébként is van két betegségtípus, amiben többen halnak meg Magyarországon, mint ahány terhességmegszakítás történik. Novák Előd valószínűleg azért állítja, hogy az abortusz a vezető halálok, mert az esemény utáni tabletta és a spirál alkalmazását is abortusznak veszi. Ezek azonban az orvostudomány fogalmai szerint nem megszakítják, hanem megelőzik a terhességet.

Mi a vezető halálok Magyarországon?

Abban igaza van Novák Elődnek és a Magyar Jelennek, hogy amióta vannak erről statisztikai adatok, soha nem született olyan kevés gyerek Magyarországon, mint 2024-ben. A KSH január végén tette közzé a 2024-es tájékoztatóját; az adatok szerint 77 500 gyermek született, 9 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. A tavalyi szám minden eddiginél alacsonyabb. 1949-óta – amikor a statisztikai adatok vezetését elkezdték -, még egyszer sem született ennyire kevés gyermek Magyarországon.

Azzal az állítással, hogy az abortusz a vezető halálok Magyarországon, az első probléma, hogy

A terhességmegszakítások számáról az utolsó éves KSH adat 2023-ra vonatkozóan érhető el, abban az évben 21 136 volt a művi terhességmegszakítások száma. Ha a legfrissebb adatokat összehasonlítjuk az előző évek statisztikáival, az elmúlt 30 évben csökkenő tendencia rajzolódik ki az elvégzett abortuszok számában. (Sőt az is elmondható, hogy soha nem történt olyan kevés abortusz, mint 2023-ban.)

Még ha haláloknak tekintenénk az abortuszt, a KSH tényleges halálokokat nyilvántartó táblázata alapján akkor sem ez lenne a vezető halálok.

A KSH elhunytak számáról készített, 2023-ra vonatkozó statisztikájában összesen 128 176 halálozás szerepel. Vezető halálokként az előző évekhez hasonlóan a keringési rendszer betegségeit jelölték meg. Ilyen betegségben halt meg az összes elhunyt közel fele, 61 517 személy.

Második helyen a daganatos betegségek állnak 31 775 halálesettel, ami még mindig jóval több, mint a terhességmegszakítások száma ugyanabban az évben. (Miközben továbbra is Magyarországon a legmagasabb a rák miatti halálozás az egész Európai Unióban.)

Mi számít terhességmegszakításnak?

Téglásy Imre 2022-es cikke, amire a Magyar Jelen és közvetve Novák Előd is hivatkozott, a Lakmusz egy korábbi tényellenőzésének megállapításait igyekezett cáfolni. Dúró Dóra már 2022-ben arról beszélt, hogy az abortusz a vezető halálok Magyarországon. Ezt az állítást a KSH adatai alapján ellenőriztük és tévesnek találtuk. Erre reagált Téglásy.

Téglásy azt állítja, hogy a magyar terhességmegszakítások száma valójában a KSH adatainak háromszorosát teszi ki, mivel a statisztikákban csak a műtéti abortuszokat tartják számon. Négy másik, Téglásy szerint abortusznak minősülő módszerrel nem számolnak:

Téglásy szerint a statisztikából kimaradt adatokkal kiegészítve a KSH által publikált 22 ezer terhességmegszakítás helyett „összesen kb. 62 ezer” abortusszal kellene számolnunk 2021-re vonatkoztatva.

Terhességmegszakításnak vagy abortusznak a létrejött terhesség után, az anya kérésére, orvosi beavatkozással előidézett művi vetélést nevezzük. Magyarországon erre alapesetben a terhesség 12. hetéig van lehetőség, azonban az anyának meg kell indokolnia, miért döntött a terhesség megszakítása mellett. Ilyen indok lehet például az egészséget veszélyeztető terhesség vagy a súlyos válsághelyzet.

A Téglásy cikkében RU-486-ként emlegetett mifepriszton vagy orvosi „tablettás” abortusz valóban a műtéti beavatkozás alternatívája, de ez a módszer Magyarországon nem engedélyezett. Téglásy szerint azonban a gyógyszert külföldön alkalmazó magyar nőkkel együtt nagyjából még ezer terhességmegszakítás történik az abortuszok hivatalosan rögzített száma felett.

Mifepriszton abortusztabletta. Fotó: Soumyabrata Roy/NurPhoto/AFP

Valóban beszélhetünk abortuszturizmusról Magyarországon, jelenleg nincs olyan törvény, amely megtiltaná, hogy a beavatkozást más országban végezzék. Egyes magyar nők Ausztriában végeztetik el a beavatkozást, az osztrák magánklinikákon pedig az említett gyógyszeres terhességmegszakításra is van lehetőség.

Ugyanakkor egyes klinikákon a terhességmegszakítás ára akár 500-600 euró is lehet, tehát átszámítva több mint 200 ezer forintba kerül. Az Euronews 2023-as beszámolója szerint a bécsi Gynmed abortuszklinikán hetente nagyjából 10-15 magyar nő kérte az abortusz elvégzését - ez azonban a műtéti beavatkozásokra vonatkozó, nem hivatalos adat. Arról nem érhető el információ, hogy hány magyar nő kéri a gyógyszeres terhességmegszakítást külföldön.

Téglásy megemlíti az illegális abortuszokat is, ezek szerinte ugyancsak plusz ezer abortuszt jelentenek évente. A bűnügyi statisztikai rendszerben közzétett adatok szerint 2018 második fele óta összesen 6 esetben regisztráltak bűncselekményként magzatelhajtást Magyarországon. A statisztika ugyanakkor nem nyújt valós képet arról, hogy valójában hány ilyen eset történhetett, hiszen nagy valószínűséggel a rendőrség nem értesül minden illegálisan elvégzett terhességmegszakításról.

A Patent Egyesület tájékoztatója szerint az abortuszszabályozás szigorítása növeli az illegálisan végzett abortuszok számát. A Mi Hazánk is szigorítást szorgalmaz, például Dúró Dóra követelte először, hogy a beavatkozás elvégzése előtt az anya köteles legyen meghallgatni a magzati szívhangot, amit aztán a kormány a szívhangrendeletként ismert törvénymódosítással be is vezetett.

Téglásy Imre 2022-es cikkében azt írja, hogy az esemény utáni tabletták és a méhen belüli fogamzásgátló eszközök (IUD-k vagy spirálok) évente 18, illetve 20 ezer „magzatáldozattal” járulnak hozzá az abortuszok számához. Azt nem említi, hogy milyen adatokon alapulnak ezek az általa is becslésnek nevezett számok. Szerinte a tabletta és a spirál megakadályozza a már megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhbe, ezért abortuszként kellene számontartani a használatukat, nem pedig fogamzásgátló módszerekként.

Terhességmegszakításról azonban orvosi értelemben csak azután beszélhetünk, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhbe.

Ez pedig még Téglásy logikája szerint sem abortusz (ha az lenne, akkor az óvszerhasználatot is abortusznak kellene tekintenünk).

Az esemény utáni tablettáknak két típusa létezik, a levonorgesztrel (LNG) hormont tartalmazó, illetve az ulipristal acetate (UPA) hatóanyagot tartalmazó gyógyszer.

Az esemény utáni tabletta pontos hatásmechanizmusával kapcsolatban korábban volt némi bizonytalanság, például a WHO 1998-as kiadványában is az szerepelt, hogy egyes kutatások szerint a tabletta megakadályozhatja a megtermékenyített petesejt beágyazódását. Az újabb tudományos publikációk szerint azonban a gyógyszer a peteérés megelőzésével vagy késleltetésével fejti ki hatását, tehát magát a megtermékenyülést akadályozza meg, mivel meggátolja, hogy a spermium és a petesejt találkozzon a petevezetékben.

Esemény utáni tabletta. Fotó: Eric Beracassat/AFP

A Nemzetközi Nőgyógyászati és Szülészeti Szövetség (FIGO) által 2018-ban közzétett, az esemény utáni tabletta alkalmazásáról szóló dokumentumban elsődleges hatásmechanizmusként (mind az LNG, mind az UPA tartalmú gyógyszerek esetében) a peteérés folyamatának megzavarását nevezik meg. Hozzáteszik, hogy az esemény utáni tabletta a vizsgálatok szerint nem bizonyult hatásosnak akkor, amikor a peteérés után alkalmazták.

Bár néhány tanulmány továbbra is amellett érvel, hogy az esemény utáni tabletta a már megtermékenyített petesejt beágyazódását is megakadályozhatja, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2013-ban eltávolította a levonorgesztrel hormont tartalmazó sürgősségi fogamzásgátló tabletták címkéjéről a beágyazódás megakadályozására utaló leírást.

2022 decemberében az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) szintén változtatott a gyógyszer hatásmechanizmusát magyarázó címkén. A változtatásról szóló FDA-kiadvány szerint az adatok, melyekkel azt próbálják alátámasztani, hogy az esemény utáni tabletta a peteérés utáni szakaszban fejti ki a hatását, gyenge bizonyítékokon és spekuláción alapulnak.

Méhen belüli fogamzásgátló eszközből szintén kétféle létezik: a réztartalmú spirál és a levonorgesztrelt tartalmazó hormonális spirálok. A réztartalmú spirál spermicid hatású, tehát a spermiumok elpusztításával vagy károsításával akadályozza a megtermékenyültést, a hormonális spirál pedig a méhnyaknyák sűrűségét növelve nehezíti meg a spermiumok mozgását.

Hormonális spirál. Fotó: Chassenet/BFIP/AFP

A jelenleg elérhető orvostudományi bizonyítékok többsége szerint a spirál elsődleges hatásmechanizmusa a megtermékenyülés megelőzése. Ugyanakkor az amerikai Population Reference Bureau és az International Planned Parenthood Federation anyagai is megemlítik, hogy a spirál ritka esetekben a már megtermékenyített petesejt beágyazódására is hatással lehet. A hormonális spirál gyártójának honlapján is az szerepel, hogy az eszköz hatásmechanizmusa nem egyértelműen bizonyított.

Téglásy azt is állítja a cikkében, hogy amennyiben a spirál használata mellett mégis bekövetkezne a teherbeesés, a spirál spontán vetélést okozhat. Erre az eshetőségre a hormonális spirál gyártójának tájékoztatója és egy magyar szülész-nőgyógyász, Dr. Deli Tamás blogposztja is felhívja a figyelmet. Mivel azonban a spirál fogamzásgátló hatásfoka nagyon magas (több mint 99 százalékos), a használata melletti teherbeesés ritka. Ha mégis megtörténik, és az anya a gyerek megtartása mellett dönt, az eszköz eltávolításával az esetek többségében csökkenthető a vetélés kockázata.

Címlapi kép: Novák Előd és Téglásy Imre. Forrás: Novák Előd Facebook-oldala