Többféle szám kering arról, hogy a magyar gyerekek közül mennyien születnek külföldön, de valójában erről nincs pontos adat. Ráadásul a statisztikák nem különböztetik meg a kivándorló és a határon túli magyarok gyerekeit.

„A magyar gyermekek egy jelentős része már nem itthon, hanem külföldön születik”

– mondta Magyar Péter a Tisza Párt február 15-én tartott évértékelőjén. Magyar arról beszélt (45:30-tól a videón), hogy a Fidesz 16 éves kormányzása alatt „a magyar fiatalok egy jelentős részének el kellett hagynia a hazáját”, és „ha így mennek tovább a dolgok, akkor pár éven belül mutatóba se nagyon lesz 40 év alatti magyar fiatal itthon.”

Nem ez az első eset, hogy a Tisza politikusai a kivándorlásról és a külföldön született magyar gyerekek számáról beszélnek. Január közepén például Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője osztott meg a magyarok kivándorlásával kapcsolatos adatokat, és hasonlította össze azokat félrevezetően a lengyel számokkal.

Emelett a Tisza Párt programjában azt írják a külföldön született gyerekekről: „minden tizedik magyar gyermek kint születik.” Magyar Péter tavaly november végén Edelényben egy fórumon ugyanezt a számot mondta. A párt Tiszta Hang című kiadványának februári számában pedig már az jelent meg:

„A kivándorlás miatt minden ötödik-hatodik magyar gyermek ma külföldön születik.”

Megkérdeztük a Tisza Párt kommunikációs osztályától, milyen adatokra alapozták kijelentéseiket, és mit takar pontosan az, hogy a magyar gyerekek „jelentős része” külföldön születik, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Korábban ugyan megjelentek a magyar nyilvánosságban olyan becslések, melyek szerint minden hatodik vagy minden tizedik magyar gyerek külföldön születik, de valójában erről nincs teljesen pontos adatunk, és korábban sem volt.

Ezt Kapitány Balázs demográfus megerősítette a Lakmusznak.

Ebben a cikkben végigvesszük, hogy:

Összegzésképp elmondhatjuk: a segítségül hívható statisztikákkal az a baj, hogy sokan kimaradnak belőlük, vagy éppen, hogy olyanokat is beleszámítanak, akiket már nem kisgyerekként, hanem felnőttkorban anyakönyveznek Magyarországon. Mindemellett fontos, hogy azt egyik számsor sem rögzíti, hogy a külföldön született magyar gyerekek közül hányan születnek kivándorolt és hányan határon túli magyar szülőktől.

Kivándorlók és határon túli magyarok

Amikor a Tisza programja vagy a párt politikusai a külföldön született magyar gyerekek számát említik, a kivándorló magyarok gyerekeiről beszélnek, hiszen a kivándorlás témáját és a külföldön született gyerekek számának alakulását minden esetben összekapcsolják – jó példa erre a már említett Tiszta Hangban megjelent állítás is.

A külföldön született magyar gyerekek számáról nincsenek pontos statisztikák, de

Kapitány Balázs demográfus azt mondta a Lakmusznak:

„a kivándoroltak számából és életkorából közvetetten valóban lehet arra következtetni, hogy ők külföldön fognak gyereket vállalni, hiszen nagyrészt fiatalokról van szó. Ebben az értelemben lehet azt mondani, hogy sok magyar gyerek külföldön születik meg, de pontos számokat és objektív adatot lehetetlen erről mondani. Már csak azért sem, mert a statisztikában összekeverednek a határon túli és a kivándorolt magyarok.”

Nézzük, milyen adatokra szoktak hivatkozni a külföldön született magyar gyerekek számával kapcsolatban.

A kormányhivatal számai alapján minden hatodik?

A külföldön született magyarok magyarországi anyakönyvezését Budapest Főváros Kormányhivatala végzi. Náluk vannak adatok, de nem publikusak, az elmúlt években akkor lehetett megtudni ezekről bármit, ha valaki közérdekű adatigényléssel kikérte a számsorokat.

Néhány évvel ezelőtt több cikk is született arról, hogy „minden hatodik magyar gyerek külföldön születik”. 2017-ben az RTL Klub az LMP fővárosi kormányhivatalhoz beadott adatigénylésére hivatkozva arról számolt be, hogy 2010 és 2016 között 78 ezer gyerek született külföldön magyar szülőtől. 2017 végén a kormányhivatal újabb adatokat osztott meg: eszerint 2010 és 2017 között 92 500 külföldön született magyar gyerek hazai anyakönyveztetését kérték.

Majd 2019-ben újabb számokat közöltek: Orbán Balázs, akkor még a Miniszterelnökség államtitkáraként válaszolt Oláh Lajos, DK-s parlamenti képviselő írásbeli kérdésére, és feltehetően a kormányhivatal adatai alapján megosztotta, hogy: 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban „55 870 külföldön született magyar állampolgárt anyakönyveztek.” (Az élveszületések száma ebben a három évben összesen több mint 274 ezer volt, vagyis ebben az időszakban a kormányhivatal számai durván az összes magyarországi élveszületés egyötödét tették ki.)

Csakhogy a kormányhivatal adataival akad némi probléma: azok is bekerülnek a statisztikába, akiket nem közvetlenül a születésük után anyakönyveznek Magyarországon, hanem bármikor később az életük során.

Erre maga Orbán Balázs is kitért a már említett parlamenti kérdésre adott válaszban:

„Fontos kiemelni, hogy anyakönyvi szempontból jelenleg nem tudunk különbséget tenni azon két eset között, ha az anyakönyvezésre egy kiskorú születését követően közvetlenül került sor, vagy valaki csak nagykorúként kezdeményezi a születésének hazai anyakönyvezését.”

Ezek a kormányhivatali számok tehát valamivel nagyobbak lehetnek, mint az adott évben külföldön született magyar gyerekek valódi száma, de hogy mennyivel, azt nem tudjuk. Azt, hogy egyáltalán gyűjti-e a hivatal azt az adatot, hogy hány éves az illető az anyakönyveztetés kérvényezésekor, szintén nem tudjuk.

A külföldi anyasági támogatás alapján minden tizedik?

A külföldön született gyerekek számának alakulására egy további adat is utalhat: ez az úgynevezett külföldi anyasági támogatás. A 444.hu 2019-es cikke szerint a Magyar Államkincstártól 2018-ban 9907-en igényeltek ilyet. Az arra az évre vonatkozó élveszületési adatból (89 807) számolva szerepel az a cikkben, hogy 2018-ban nagyjából minden tizedik magyar gyerek külföldön született.

Az Államkincstár anyasági támogatását külföldön élő magyarok is kérvényezhetik (ennek összege 2025-ben 64 ezer forint volt), de csak a gyerek születését követő 6 hónapon belül igényelhető, és akkor, ha a gyereket Magyarországon is anyakönyvezték.

A támogatást ugyan mindenképpen az anyának kell kérvényeznie, de akkor is igénybe vehető, ha ő maga nem magyar állampolgár, csak a gyerek apja.

Azt, hogy a külföldön élő magyarok közül milyen arányban kérvényezhetik ezt a támogatást, nem tudjuk, de a 2018-as számokból ítélve, nem túl sokan.

A KSH nem gyűjti

Ezeken kívül felmerülhetne bennünk az is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján próbáljuk meghatározni a külföldön született magyar gyerekek számát. A hivatal azonban ilyen adatot nem gyűjt. A KSH oldalán csupán általában az élveszületésekre és a Magyarországon tartózkodó külföldön született magyar állampolgárokra vonatkozó adatokat lehet találni.

Tavaly októberi, születési statisztikákkal foglalkozó cikkünkhöz közérdekű adatigényléssel szereztünk meg egy fontos demográfiai adatot a KSH-tól: a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldön született gyermekeinek számát 2013 és 2024 között.

Ebből az látszik, hogy a 12 éves perióduson belül 2015-ben anyakönyvezték a legkevesebb külföldön, de magyar lakóhelyű anyától született gyereket, 1192-t, 2019-ben pedig a legtöbbet, 4525-öt. Összesen a 12 év alatt 31 557 ilyen gyereket anyakönyveztek Magyarországon.

Ez egy újabb lehetséges statisztika a külföldön született magyar gyerekek számának meghatározására, de ez sem mutat teljesen pontos képet, ugyanis ebbe az adatsorba csak azok a külföldön született magyar gyerekek kerülnek be,

Külföldi statisztikák

Kapitány Balázs szerint a legpontosabb adatot akkor kapnánk arról, hány külföldre kivándorló magyar szülőtől született gyerek van, ha a magyarok bevándorlási célországainak anyakönyvi statisztikáiból lekérdeznénk, hogy az adott országban hány Magyarországon született nőnek született gyereke.

Ezt tette Gödri Irén a 2018-as Demográfiai portréban megjelent tanulmányában, amikor megnézte, hogy a kivándorló magyarok célországai közül négyben (Ausztria, Egyesült Királyság, Hollandia és Németország) hány gyerek született 2000 és 2016 között. Arra jutott, hogy míg az ezredforduló után évente nagyjából ezer gyerek született ezekben az országokban, addig 2015-ben már több mint ötezer. Vagyis a magyarországi élveszületésekhez képest 1-2 százalékról 5-6 százalékra nőtt az arány ebben a négy célországban.

Gödri azt is írja a tanulmányban: bár növekszik a kivándorló szülőktől külföldön született magyar gyerekek száma, még mindig a határon túliak jelentik ennek a csoportnak a nagy részét. (Arról nem is beszélve, hogy az adatok szerint Németországból sokan visszavándoroltak Magyarországra, az Ausztriában születettek egy része pedig feltehetőleg egyébként is Magyarországon él).

Mi is megkerestük a kivándorló magyarok legnépszerűbb célországainak (Ausztria, Egyesült Királyság, Hollandia, Németország és Svájc) statisztikai hivatalait, hogy megtudjuk, az adott országban hány gyerek született 2010 és 2024 között magyar anyától. Az osztrák, a német és a svájci adatokat megkaptuk, a holland és brit adatokra várnunk kell, mert ez a két ország nem publikálja külön a magyar adatokat, csak összeurópai számaik vannak.

A kapott adatokból az látszik, hogy mind a három országban 2010-től szinte folyamatosan emelkedik az ott született magyar gyerekek száma 2020-2021-ig, onnantól viszont csökken a számuk. A három ország közül Németországban született a legtöbb magyar gyerek, és a csökkenés is ott a legnagyobb.

Kapitány Balázs szerint teljesen ezek a statisztikák sem adnak pontos képet, hiszen

Vagyis, ha a külföldi állampolgárság megszerzése után szül gyereket, az már nem magyar gyerekként kerül a statisztikába.

Címlapi kép: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA