A két születési adat között tavaly 1357 fő volt a különbség, korábban többezres eltérések is előfordultak. Megfejtettük, miért – mutatjuk, melyik statisztika miben torzít.

A magyar családpolitika sikerkommunikációjával és a valós demográfiai adatokkal számos cikkben foglalkoztunk már a Lakmuszon. Legutóbb Orbán Viktor azon állítását ellenőriztük, ami szerint 2010 óta a kormány politikájának köszönhetően született meg 180 ezer gyerek Magyarországon.

Cikkeinkben rendszerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat adataira hivatkozunk, feltűnt azonban, hogy a magyar és az európai adatsor eltér egymástól: az Eurostat magasabb születési számokat közöl, mint a KSH. Az eltérés évente néhány ezres (tavaly pontosan 1357 fő volt), de annak fényében mindenképpen érdekes, hogy az Eurostat adatsorát a nemzeti – vagyis Magyarország esetében a KSH által szolgáltatott – adatok alapján állítják össze.

Hogy megfejtsük a különbség okát, összevetettük a két statisztikai hivatal módszertanát, és segítséget kértünk Kapitány Balázs demográfustól. A magyarázat röviden az, hogy

Közérdekű adatigényléssel, némi számolással és a KSH Demográfiai Évkönyveinek átkutatásával most megszereztük a 2013 és 2024 közötti adatokat - ezek segítségével mutatjuk be, pontosan milyen torzulást okoznak a statisztikában a külföldön született gyerekek.

Eltérő módszerek

A KSH az élveszületések számát és a termékenységi arányszámot 1900-tól kezdve publikálja, 1949-től évente. Az aktuális adatokat havonta is közlik gyorstájékoztatójukban, az élveszületésekről szóló legfrissebb adatot szeptember végén adták közre. Az éves adatokból az látszik, hogy három év csökkenés után 2024-re az élveszületések száma történelmi mélypontra, 80 ezer alá esett – soha ilyen kevés gyerek nem született Magyarországon. A 2025-ös adatokból egyelőre arra következtethetünk, hogy a csökkenő tendencia tovább folytatódik.

A KSH a Lakmusz kérdésére azt írta a módszertanáról, hogy az élveszületési statisztikában a Magyarországon történt születések vannak benne, így az ország területén történt összes születés, függetlenül az anya lakóhelyétől.

Következésképpen a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldön született, de Magyarországon anyakönyvezett újszülötteit a KSH nem számítja az élveszületések közé. 2013 óta ugyanakkor ezt az adatot is gyűjtik az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerből, és továbbítják is az Eurostatnak. Közérdekű adatigénylésünkre válaszul a hivatal most elküldte nekünk a 2013 és 2024 közötti számokat.

Fontos megjegyezni, hogy ebben az adatsorban nincs benne az összes külföldön született magyar gyerek, csupán azok, akiknek az édesanyja rendelkezik magyarországi lakcímmel, és akiket közvetlenül a születésük után Magyarországon is anyakönyveztek.

Ők egyébként az Eurostat születési statisztikájában is csak 2013-tól jelentek meg, ekkor változtatott az EU statisztikai hivatala az adatgyűjtési gyakorlatán, és innentől kezdve mutatkozik különbség az európai és a magyar élveszületési adatsor között. Az új Eurostat-módszertan, valamint az Európai Parlament és a Tanács európai demográfiai statisztikákról szóló rendelete szerint 2013-tól:

„A tagállamok a szokásos lakóhellyel rendelkező népességükről a referenciaidőre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak (Eurostat).”

A „szokásos lakóhelyet” az európai intézmények alapvetően 12 hónapos folyamatos tartózkodáshoz vagy tartózkodási szándékhoz kötik. De a rendelet azt is megjegyzi, hogy ha ezek a körülmények nem állapíthatók meg, akkor „a szokásos lakóhely a jogszerű vagy nyilvántartott lakóhelyként értelmezhető”, vagyis magyar állampolgárok esetében az a cím, ami az egyén lakcímkártyáján szerepel.

Kapitány Balázs demográfus szerint ez a módszertan azt feltételezi, hogy akinek lakcíme van egy adott országban, az valóban abban az országban él.

Kapitány szerint ezért döntött úgy a KSH, hogy – eltérve az Eurostat 2013-ban bevezetett gyakorlatától – a Magyarországon publikált statisztikába továbbra sem számítja bele a külföldön született, Magyarországon is anyakönyvezett gyerekeket.

Viszont a csak külföldi lakóhellyel rendelkező anyától, de Magyarországon született gyerekeket a KSH beleszámolja az élveszületési adatsorba, azon az alapon, hogy Magyarországon történt a születés – miközben a fenti a logikát követve itt is igaz lehet, hogy az anya és gyerek is élhet más országban.

Még egy adat

A KSH a módszertani megjegyzéseiben maga is leírja ezt a gyakorlatot:

„Az Eurostat a „szokásos lakóhely” definíciónak megfelelően a Magyarország területén történt események közül a külföldi lakóhelyű anyák élveszületéseit nem veszi számításba, míg a külföldön történt, magyarországi lakóhelyű anyák Magyarországon anyakönyvezett élveszületéseit beszámítja.”

Az eltérő definíciókból következő, az Eurostat és a KSH adatai közötti különbségek átlagos mértékéről azt írják: „az abszolút számok esetében átlagosan 2,4 százalék volt, a nyers arányszámoknál pedig 0,2 ezrelékpontot.”

A definíciókból és a meglévő adatokból ki tudjuk számolni a külföldi lakóhellyel rendelkező anyától Magyarországon született gyerekek számát is – azt az adatot, amit a KSH a magyar élveszületések közé számol, az Eurostat viszont nem.

Ez a szám 2013 óta évente 332 és 960 között mozog.

Ezt az adatot (2023-ig) egyébként némi kutatómunka után meg lehet találni a KSH Demográfiai évkönyveiben is: egyesével letöltve az adott évre vonatkozó élveszületések területi adatait, a 'külföldi' rubrikában találjuk, hogy hány gyerek születet Magyarországon külföldi lakóhellyel rendelkező anyától. Az évkönyvekben talált adatok megegyeznek az általunk számítottakkal.

Máshol hogy csinálják?

Megnéztük több külföldi ország adatgyűjtési gyakorlatát is. A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis az Eurostattal megegyezően gyűjti az adatokat, de van arra vonatkozó statisztikájuk is, hogy hány esetben német és hány esetben külföldi állampolgár az anya. Bulgáriában szintén a szokásos lakóhely alapján gyűjtik és publikálják az adatokat. A bolgár statisztikai hivatal kérdésünkre azt válaszolta: a külföldön, de bolgár lakcímmel rendelkező anyától született gyerekeket beleszámítják a statisztikába, viszont külön ezt az adatot nem publikálják, csak egyben közlik az egy évben történt élveszületések számát.

Címlapi kép: Kisbenedek Attila/AFP