Ezek voltak a 2026-os választási kampány legfontosabb trendjei a Lakmusz nézőpontjából.

Bár hivatalosan a kampány február 21-én indult, a Lakmusznál jóval régebb óta követjük, milyen hamis információk keringenek a politikai térben, a szereplők milyen eszközöket és technikákat vetnek be a választók meggyőzése érdekében.

Nem túlzás azt állítani, hogy ebben az időszakban Magyarországon a politikai kommunikáció új technológiai lehetőségei, elsősorban az AI, soha nem látott mértékben tették zárójelbe a valóságot, de az is új helyzetet teremtett, hogy a fontosabb közösségimédia-oldalak betiltották a politikai hirdetéseket, az orosz dezinformációs aktorok pedig saját álhírekkel szálltak be a magyar kampányba .

Azt, hogy tényellenőrzéseink szerint ki mit hazudott a kampányban, milyen üzenetek álltak a Fidesz és a Tisza kommunikációjának középpontjában, múlt héten részletesen összefoglaltuk.

Ebben a cikkben azt mutatjuk be, milyen információkat tártunk fel az elmúlt hónapokban az online kampányt meghatározó legfontosabb trendekről.

Szabályszegő politikai hirdetések

A Fidesz az elmúlt években elképesztő pénzeket tolt az online reklámokba, de a nagy platformok egy új EU-s szabályozásra adott válaszként tavaly ősszel úgy ahogy van, kivezették a lehetőséget. Azóta minden politikai hirdetés szabályszegésnek minősül – a gyakorlat szerint ezeket viszont vagy egyáltalán nem, vagy csak utólag detektálja a Meta rendszere.

A Fidesz és kormányközeli szereplők gyorsan reagáltak a helyzetre: azonnal felpörgették a Facebook-videók gyártását, így az első hónapokban alig látszott a számokon, hogy elvileg már nem lehet politikai tartalmat hirdetni a Facebookon: Orbán több videóval ért el a korábbihoz hasonló átlagot, Szentkirályi Alexandra számai viszont bezuhantak.

A Megafon-közeli Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM) tevékenységét létrehozása óta követjük a Lakmuszon. A kampányidőszakban a NEM lett talán a legfontosabb kormányzati proxyszervezet, ami felvállalta a Meta-szabályozás kijátszását politikai tartalmú AI-videók nagy összegű, több millió forintos hirdetésével. Ennek érdekében még állatmesés rajzfilmformába is becsomagolták Tisza-ellenes politikai üzeneteiket.

Ugyan később a Meta elkezdte leállítani a hirdetéseiket, ez nem zökkentette ki a NEM-et, és például a karácsonyi AI-videójuk, amiben különböző megszorító intézkedéseket hozott a családoknak a „tiszás mikulás”, 17 millió megtekintést gyűjtött be. Ezek a hirdetések egyébként nemcsak a Meta szabályozását sérthették. Mivel a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló uniós rendelet által megkövetelt információk nélkül teszik közzé őket, felmerülhet hogy a Meta és/vagy a hirdető ezzel az EU-s szabályozást is megszegi. Igaz, a szóban forgó uniós jogszabálynak még nincs magyar implementációja.

Egyes fideszes képviselőjelölteknél tömeges gyakorlat volt a facebookos politikai hirdetések feladása: Németh Balázs például januárban 37 politikai hirdetést adott fel, de Kelei Zita Somogy megyei jelölt és Papp Zsolt Hajdú-Bihar megyéből is több tucat hirdetést tudott elindítani. A Political Capital számítása szerint január 25-ig 14 fideszes képviselőjelölt összesen 181 hirdetést adott fel, és a Meta csak 19-et szedett le közülük szabályszegés miatt.

A Fidesz csepeli jelöltje, Király Nóra más módszert választott a TikTok-os hirdetési tilalom megkerüléséhez: hirdetéseit a Fiatal Családosok Klubja fizette, noha nem sok közük volt a családokhoz. A civilnek látszó tartalom viszont átment a TikTok szűrőjén.

Februárban aztán szintén a NEM AI-videójában Ursula von der Leyen piros telefonon hívta fel Magyar Pétert, és a kormányközeli Mandiner úgy írt a videóról, mintha az valós beszélgetést mutatna be.

Februárban írtunk arról is, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter választókörzetében a hirdetési tilalmat megszegve proxykampány zajlik, a Fidesz üzeneteit erős vizuális elemekkel teríti egy rejtélyes oldal: a Fidesz fejbelövős horrorvideójára hajazó tartalmakat több százezer alkalommal nézték meg Facobook-felhasználók. Az ismeretlen hátterű Nem a mi háborúnk oldal több mint 130 hirdetésben szórta a videókat.

Ugyanebben a választókerületben (Pest 5-ös) Tuzson Bencét több Facebook-oldal népszerűsítette szabálytalan hirdetésekkel. Márciusban ugyanitt valakik ellenzéki jelöltek nevével visszaélve a DK-t és a Kutyapártot népszerűsítették a Tiszával szemben, szintén pénzért terjesztett videókkal.

AI-használat

2025-ben a mesterséges intelligencia Magyarországon is berobbant a politikai kommunikációba, ami nemcsak a pártokat és az internet-felhasználókat, de a tényellenőrző újságírókat is új kihívások elé állította. A kampány meghatározó vonulata volt kormánypárti szereplőktől politikai ellenfeleiket lejárató karikaturisztikus, szinte rajzfilmes AI-videók használata. Ilyenek voltak a NEM legnagyobb nézettségű videói, amelyek mind Magyar Pétert támadták.

A kormányközeli megyei lapok már tavaly év végén felpörgették a politikai tartalmak AI-illusztrációját, ezek nagy része Magyar Pétert ábrázolta valamilyen furcsa, vicces, kellemetlen helyzetben.

De előfordult olyan is, hogy fideszes politikusok olyan szavakat adtak Magyar Péter és Kapitány István szájába AI-segítségével, amiket valójában sosem mondtak.

Élethű, igazán megtévesztő AI-videók a Demokratikus Koalíció közelében is feltűntek: márciusban írtunk arról, hogy kamu (AI-generált) határon túli magyarok videós nyilatkozatai segítették a DK kampányát, miközben a párt elvileg törvényben tiltaná meg, hogy a választókat mesterséges intelligenciával lehessen manipulálni. A DK-közeli Ellenszél videói ráadásul alkalmasak voltak arra is, hogy ellenszenvet váltsanak ki a hátron túli magyarokkal szemben.

Szintén márciusban jelöletlen AI-képekkel és tömeges külföldi lájkokkal turbózták fel a Mediaworks lapjainak ukrán pénzszállító témájú posztjait: a Ripost, a Bors és a Metropol sehol sem tüntette fel, hogy a Facebookon közölt képek nem valódi fotók, hanem AI-illusztrációk. Ezek a tartalmak kiugró eléréseket generáltak a lapok oldalain, és az ábrázoláson keresztül látványosan megerősítették a kormány narratíváját az eseményekről.

A TikTokon is felpörgött a fideszes AI-kampány: március közepétől többek között fiatal lány, idős professzor, fociultra, Zrínyi Miklós és az igazságszérummal beoltott Magyar Péter (mind AI-mások) tolta a Tisza-ellenes üzeneteket frissen létrehozott TikTok-oldalak videóiban.

Ezek a tartalmak a törlésükig több tízezer emberhez jutottak el: volt olyan köztük, ami PitiPeti kalandjait mesélte el képregényes stílusban, vagy olyan, amelyikben Szijjártó Péter bokszolóként kiüti Radnai Márkot. Egy legalább 158 ezer emberhez eljutott videóban egy poros viaszmúzeumban láthattuk az Ukrajnának pénzt kolduló Magyar Pétert vagy a magát videózó Molnár Áront.

Áprilisi cikkünkben írtunk róla, hogy a hálózat hogyan terjedt át Facebookra is. A módszerek alapján a terjesztőket az oroszokkal is összefüggésbe hozták.

A politikai témájú vizuális AI-tartalmak akkor is hatást fejtenek ki, ha tudjuk róluk, hogy nem valóságosak – erről beszélt korábban Bene Márton politológus a Lakmusznak adott interjújában. Krekó Péter, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Tanszék docense pedig kifejezetten a deepfake tartamakra fókuszálva úgy fogalmazott:

„akkor is hatnak, ha tudjuk, hogy hamisak. Akkor is érzelmeket alakíthatnak ki, attitűdöket formálhatnak, és így végső soron a véleményünket és a viselkedésünket is befolyásolhatják”.

Orosz dezinformáció

A kampány egy szakaszában meghatározó témává vált az orosz dezinformáció és beavatkozás lehetősége. A Lakmusz februárban írt részletesen az első olyan akcióról, amit a szakértők orosz dezinformációs műveletként azonosítottak: egy magát oknyomozó portálnak hazudó oldalon megjelentetettek egy Iványi Gábort lepedofilozó kamucikket, majd egy gumiszervíz kategóriába sorolt Facebook-oldalon keresztül terjesztették.

Mivel sajtóértesülések szerint ugyanaz az orosz csoport segítheti Orbánt a választás előtt, amelyik több nyugat-európai országban és a moldovai választás előtt is akciózott, összeszedtük, mit is tudunk Szergej Kirijenkó és a hírhedt Társadalmi Tervezés Ügynökség módszereiről, amelyek között ott van a kamu közvélemény-kutatások legyártása, fizetett Facebook-posztok és kommentek elhelyezése, és a háborúval riogatás.

Ugyanakkor március végére már látszott, hogy az orosz dezinformációs beavatkozás nem bizonyult tömegesnek és nem igazán került be a mainstream kommunikációs csatornákba. Ahogy márciusban írtuk: hiába ontotta magából a magyar–ukrán feszültségekre rájátszó álhreket a Matrjoska bothálózat, egy sem terjedt el igazán Magyarországon.

Érdekesség, hogy minden jel szerint a hamis információk elterjesztésének érdekében maga a bothálózat küldhette el a kamutartalmakat a Lakmusznak – éppen azért, hogy a tényellenőrzés nagyobb láthatóságot biztosítson az álhíreknek. Természetesen ezért olyan formában írtunk ezekről, hogy semmiképpen se járuljunk hozzá a terjesztéshez, de leleplezzük a módszert és a hamis tartalmakat.

Egy következő orosz művelet során egy gyanús oldal Ruszin-Szendi Romuluszt vette célba. Ennek a tartalomnak a Facebook-hirdetése egy hét alatt több mint százezer emberhez jutott el Facebookon.

Aztán március legvégén Forsthoffer Ágnes Tisza-alelnököt is megtalálta egy újabb orosz dezinformációs akció, amihez egy álbizonyítékot is létrehoztak az Epstein-aktákat felhasználva. Április elején pedig Magyar Péter került egy orosz hátterű akció célkeresztjébe. A Gnida Project által a Storm-1516 nevű orosz csoporthoz kötött művelet lemásolta a Tisza honlapját, így kezdte terjeszteni, hogy Magyar a sorkatonasággal kampányol. Egy Nevess, Tesó nevű Facebook-oldal hirdetésekkel több mint százezer emberhez juttatta el az álhírt.

Álprofilok

Egy profin összerakott facebookos kamuprofil-hálózatot már november végén lelepleztünk: a közel száz profilból álló, AI-generált álvalóságban élő hálózat üzemszerűen terjesztette a kormánypártot támogató tartalmakat.

Később egy másik hálózathoz tartozó, és a jelek szerint pénzért kommentelő álprofilok mögött a 444-nek sikerült azonosítania a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséget, ami a Fideszhez több szálon kötődő Digitális Polgári Körök kezdeményezés háttérszervezete.

Az álprofilokkal rendszeresen foglalkozó Telex április 7-én írt arról, hogy egy kamuprofilok jelentését segítő bejelentőoldalon keresztül már 800 álprofilt töröltettek a Metával – amelyek helyett folyamatosan újak tűnnek fel.

(Címlapi kép: Dezső Annamari)