A Ripost, a Bors és a Metropol sehol sem tüntették fel, hogy a Facebookon közölt képek nem valódi fotók, hanem AI-jal készült illusztrációk. A lájkolók között távol-keleti profilokat is találni.

„Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt”, „pénzmosás gyanújával vettek őrizetbe hét ukránt a magyar fővárosban”,

– ezzel az egyenszöveggel osztotta meg Facebookon a múlt hét egyik legfontosabb hírét, 7 ukrán állampolgár őrizetbe vételét március 6-án délután a Ripost, Bors és a Metropol. Mindegyik lap a kormányközeli Medaworks médiakonglomerátumhoz tartozik.

A leginkább valószerű illusztrációt a Ripost közölte, ez generálta a legtöbb reakciót is, összesen hétfő estére már több mint 165 ezret (lájk, komment és megosztás együtt). Az egyik képen két fehér furgon látható, a rakterük teletömve pénzkötegekkel, aranyrudakkal. A másikon 7 megbilincselt, térdelő férfi, sötét dzsekiben, a dzsekijükön ukrán zászlóval. Az egyik férfi szövetkabátban, napszemüvegben van, ő valamivel elegánsabb megjelenésű, mint a többiek.

Ezen a két képen több gyanús jel azonosítható:

A Metropol és a Bors posztjai esetében a két kép összhatásában jóval kevésbé valószerű, első ránézésre is felismerhetően AI-generált. Előbbi variációjában az alapmotívumok ugyanazok, de az elegáns, napszemüveges kiemelt figura csokornyakkendőt kapott, a pénzszállító autókban nem látunk aranytömböket.

A Bors illusztrációján is ott vannak a NAV-feliratú mellényben intézkedő egyenruhások, egy napszemüveges, a többieknél elegánsabb, kiemelt figura és további 6 térdelő férfi, jól látható ukrán zászlóval a dzsekijükön. Az aszfaltra valószínűtlenül sok pénz ömlött ki.

A politikai témájú vizuális AI-tartalmak akkor is hatást fejtenek ki, ha tudjuk róluk, hogy nem valóságosak - erről beszélt korábban Bene Márton politológus a Lakmusznak adott interjújában. Krekó Péter politikai pszichológus, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Tanszék docense pedig kifejezetten a deepfake tartalmakra fókuszálva úgy fogalmazott:

„akkor is hatnak, ha tudjuk, hogy hamisak. Akkor is érzelmeket alakíthatnak ki, attitűdöket formálhatnak, és így végső soron a véleményünket és a viselkedésünket is befolyásolhatják.”

Sokszoros elérés

A bemutatott tartalmak jelentős, a három laphoz tartozó Facebook-oldalak átlagos bejegyzéséihez képest sokszoros elérést generáltak.

Feltűnő, hogy a bejegyzéseknél a több tízezer Facebook-reakció között sok nem magyar név szerepel, a lájkolók között szláv, távol-keleti, skandináv vagy angolszász hangzású profilneveket is találunk. Cikkünk nem vállalkozik a posztokra tömegével reagáló külföldi profilok részletes elemzésére és annak vizsgálatára, hogy álprofilokról vagy valós személyeket reprezentáló, esetleg lopott profilokról van-e szó.

Annyit azonban korábbi, a Lakmuszon feldolgozott magyar példák (itt és itt) alapján kijelenthetünk:

Milyen hiteles felvételek vannak?

A Ripost, a Bors és a Metropol Facebook-oldalának szerkesztői annak ellenére használtak AI-t a hír illusztrálására, hogy az akciórót ábrázoló első valós képek március 6-án 13:18-kor, tehát már a fenti híradások előtt megjelentek a Magyarország Kormánya Facebook-oldalon.

Elsőként 4 fotót tettek közzé a lefoglalt készpénzről és aranyról, „fotókon az ukrán aranykonvoj akció" komentárral. Ebben a posztban közölték azt is, hogy hét ukránt, „köztük egy egykori titkosszolgálati tábornokot” kiutasítottak az országból.

Rá fél órával közöltek egy videót is, ezen az látszik, ahogy a Terrorelhárítási Központ egysége lecsap a pénzszállító autókra, az információk szerint az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél.

Pénzmosás gyanúja vs. túszul ejtett alkalmazottak

Az ukrán pénzszállítók ügyét teljesen máshogy keretezi a magyar kormány és az akcióban érintett hatóságok, és máshogy az ukrán fél. A NAV pénzmosás gyanúja miatt büntetőeljárást indított, miután szerintük 2026-ban eddig több mint 900 millió amerikai dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarországon keresztül Ukrajnába. A hivatal közleménye szerint „a most feltartóztatott szállítmány irányításáért egy egykori ukrán titkosszolgálati tábornok felelt”. (Ezzel egybevág, hogy a Mediaworks-lapok által közzétett AI-képeken mindhárom esetben kihangsúlyoztak egy napszemüveges, a többieknél elegánsabb figurát.)

A bejelentés nyomán a kormány részéről Szijjártó Péter már „megdöbbentő bűncselekmény” gyanújáról és az „ukrán háborús maffia” pénzéről beszélt. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója pedig arról írt, hogy „a készpénzzel és arannyal teli páncélozott járművek mozgása Magyarországon nem így szokott kinézni a legitim pénzügyi tranzakciók esetében".

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter ehhez képest még rögtön a történtek után, március 5-én késő este az X-en azt írta: a magyar hatóságok „túszul ejtettek” hét ukrán állampolgárt, az állami tulajdonú Oscsadbank alkalmazottjait, akik két pénzszállító járművel közlekedtek Ausztria és Ukrajna között.

Bejegyzéséhez csatolta a bank közleményét is. Eszerint a járműveket Magyarországon indokolatlanul és jogellenesen tartóztatták fel, miközben a Raiffeisen Bank International és az Oscsadbank közötti rendszeres szállítás keretében külföldi valutát és banki nemesfémeket vittek.

A bank szerint a járművekben 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt, és a szállítmányt a nemzetközi szállítási és európai vámelőírásoknak megfelelően dokumentálták. Az Oscsadbank ezért munkatársai és a szállítmány azonnali szabadon bocsátását követelte.

Közben az osztrák és a magyar sajtóban is több szakértő megszólalt az ügyben. Szerintük semmi szokatlan nem volt abban, hogy a Raiffeisen Bank International, vezető bankjegyimportőrként és -exportőrként Kelet-Európában, közúton indított készpénzszállítmányt Ukrajnába az ország légterének 2022-es lezárása után.

A hét ukrán pénzszállítót időközben három évre kiutasították Magyarországról, és bármiféle meggyanúsítás nélkül hazaengedték a záhonyi határtól. De az elkobzott pénzt törvénnyel tartaná egyelőre az országban a kormány.