Mit tegyünk, ha hamis információk, konteók vagy a propaganda állításai kerülnek szóba az ünnepi asztalnál?

2025. december 23. 15:59


Fussunk? Vagy inkább soroljuk fel az elérhető tényeket? Utóbbiban segít a Lakmusz év végi összeállítása. Olyan témákból válogattunk, amik idén többször is előjöttek tényellenőrzéseinkben, így jobb felkészülni arra, hogy a karácsonyi vacsoránál is felmerülhetnek.

Talán el tudjuk képzelni a helyzetet, hogy egy halvérű rokon vagy ismerős teljes nyugalommal az arcán belemondja az ünnepi asztal csendjébe, milyen menőn megváratta Donald Trump az EU-delegációt azon a fotón.

Vagy valaki csillogó szemmel mondja fel megkérdőjelezhetetlen tényként a kormánypropaganda legvadabb állításait. Esetleg a teljes „Macron felesége férfi” összeesküvés-elméletet.

Ezek egyáltalán nem könnyű, sőt, ne finomkodjunk, kutya nehéz közéleti szituációk! Három lehetőségünk van a méltóságteljes reakcióra.

  • A: Lehunyjuk a szemünket, felidézzük a fejünkben a Talking Headstől a Crosseyes and Painless törtlatinos ritmusaira táncoló David Bryne-t, és rádúdoljuk magunkban: „Facts all come with points of view, facts don't do what I want them to”. („A tények mind nézőpontokkal társulnak, fütyülnek arra, amit akarok.”)
  • B: Elővesszük a szakállunkból/kontyunkból a még a levesnél belerejtett halszálkát, döfködni kezdünk vele a levegőbe, és kijelentjük, hogy egy új tanulmány szerint valójában nem gyorsul, hanem lassul az univerzum tágulása.
  • C. Visszavágunk egy ténnyel, és gyengéden a ráció talajára kormányozzuk a párbeszédet. Vagy legalább a közelébe.

Ugyan a többi lehetőséget sem ítéljük el, ebben a cikkben azoknak akarunk némi bátorító muníciót a kezébe adni, akik már csak ásítanak a bázisugrás vagy a szülői értekezletek hallatán, vagyis vállalják az extrém kihívást, és a C megoldás mellett döntenek.

Az alábbi hamis, félrevezető vagy nem alátámasztott állítások könnyen felmerülhetnek az év végi időszakban különböző társasági-családi beszélgetésekben, ezért összeszedtük, mit írt róluk a Lakmusz 2025-ben.

Menekültek, migráció

„Magyarországra több mint egymillió ukrán menekült érkezett a háború kezdete óta.”

A fenti állítást Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hangoztatta több ízben, de korábban Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, és Szijjártó Péter külügyminiszter is 1,4 millió Ukrajnából Magyarországra belépett menekültről beszélt. Orbán Viktor idén novemberben 14 millió határátlépésről írt, szintén az ukrán menekültekkel összefüggésben egy Facebook-bejegyzésben.

Bár az ukrán-magyar határt sokmilliószor lépték át a háború kitörése óta, valójában a határt átlépőknek csak egy töredéke nevezhető menekültnek, olyannyira, hogy a Bakondi és más kormánypárti politikusok által említett 1,4 millió fő is messze van attól, amit a hivatalos adatok mutatnak.

Egy februári cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy a leginkább kézzelfogható adatot az ukrán menekültekről akkor kapjuk, ha megnézzük, hányan rendelkeznek menedékes státusszal (hány ember részesült átmeneti védelemben).

A menedékes státusz, ami nem egyenlő a menekültstátusszal, bizonyos jogokat és szolgáltatásokat biztosít a jogosultaknak a státuszt kiállító EU-s tagállamban. Ilyen

  • a tartózkodási és lakhatási jog,
  • a munkavállalási jog,
  • és a szociális és orvosi ellátás igénybevételének joga.

Az Eurostat havonta közöl adatokat az egyes országokban menedékes státusszal, vagyis átmeneti védelmi státusszal rendelkező személyekről.

Az Eurostat 2025 novemberében közölt gyorstájékoztatója szerint Magyarországon 2025. szeptember végén 42 010 Ukrajnából menekülő nem uniós állampolgár volt jogosult átmeneti védelemre, míg az Európai Unióban összesen 4,3 millió fő rendelkezett ilyen státusszal.

A háború kitörését követően, 2022 áprilisa és júniusa között 5-7 ezer új státusz született havonta, azóta alacsony szinten stagnál a bejegyzett menedékesek havi száma. Ha összeadjuk a havonta kiadott státuszokat, magasabb számot kapunk, mint az Eurostat szeptember végén közölt eredményei: 2022 márciusa óta összesen 47 015 ideiglenes védelmi státuszt adtak ki Magyarországon.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szeptember végi adatai között Magyarországnál 64,5 ezer ukrajnai háborús menekült szerepel.

Nem tudjuk, milyen adatok alapján vagy milyen módszertannal kapta a kormány az 1,4 milliós számot. Még ha az országon csak áthaladó menekültekkel együtt ki is jön ez az adat, rájuk mindenképpen félrevezető „Magyarországra érkezett menekültekként” hivatkozni.

„Megvalósult a Soros-terv, 9 év alatt 9 millió menekült érkezett Európába.”

A fenti állítást Orbán Viktor tette februárban, azonban a 9 milliós szám csak a teljesen szabályosan érkező menedékkérőkkel együtt jön ki.

A 9 milliós szám jelentősen eltér az európai határokon rögzített adatoktól. Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex szerint 2015-től idén februárig összesen alig több mint 4 millió irreguláris határátlépés történt az EU külső határain, ami kevesebb mint fele annak, ahány „illegális migránsról” Orbán Viktor beszámolt.

A nemzetközi jog hagyományosan az irreguláris határátlépés kifejezést használja azokra az esetekre, amikor egy személy hivatalos engedélyek vagy dokumentumok nélkül lépi át egy ország határát.

A Frontex az irreguláris határátlépéseket rögzíti, nem pedig a határátlépő személyek darabszámát. Ez azt jelenti, hogy ha egy személy többször próbálkozik illegálisan átjutni a határon, vagy több határon is átlép, akkor minden esetet külön-külön számolnak, ami torzíthatja a statisztikát.

A 9 milliós szám valószínűleg a 2015 és 2024 között regisztrált összes menedékkérőre vonatkozik.

Az Eurostat összesített adatai szerint 2015 januárja és 2024 decembere között (tehát tíz év alatt) összesen 9,2 millió menedékkérelmet nyújtottak be Európában.

A menedékkérők száma azonban nem egyenlő az illegális bevándorlók vagy akár az Európában letelepedők számával, hiszen a legálisan, például turista vízummal érkezők is adhatnak be menedékkérelmet, ráadásul ugyanaz a személy ebben a statisztikában is szerepelhet többször, ha több európai országban is próbálkozik menedékkérőként.

„Folyik a lakosságcsere, ezt mutatják a német és francia adatok, többségben lesznek a muszlimok.”

„Németországban a tanulók 42 százaléka migrációs hátterű. Franciaországban a négy év alatti gyermekek 40 százaléka migrációs hátterű. (...) Ebből és sok más adatból az következik, hogy tőlünk Nyugatra az országok visszafordíthatatlanul vegyes társadalmakká alakultak – növekvő muszlim népességi aránnyal. A nagyvárosok belátható időn belül muszlim többségű területek lesznek, a nagyvárosokban megtörténik a lakosságcsere.” Az idézet Orbán Viktor július 26-án tartott tusványosi előadásából származik.

Fotó: Kristóf Balázs/444

A miniszterelnök számait ellenőrizve arra jutottunk: valós statisztikákra hivatkozott, ugyanakkor az, hogy a növekvő muszlim népességre és a lakosságcserére kifutó gondolatmenetben említette a migrációs hátterű német és francia gyerekek arányát, félrevezető lehet.

Ezek a statisztikák ugyanis semmit nem mondanak a bevándorló hátterű gyerekek vagy családjuk vallási hovatartozásáról, és jelentős számban tartalmaznak olyanokat, akiknél a bevándorló háttér Európán belüli vándorlást jelent.

Orbán beszédéből nem derült ki az sem, hogy a német és a francia adatot nem lehet egy az egyben összehasonlítani, mert míg a német statisztika azt tekinti bevándorló háttérrel rendelkezőnek, akinek legalább egy szülője külföldön született, a francia felmérés azokat is ideveszi, akiknek legalább egy nagyszülője bevándorlóként érkezett Franciaországba.

Azt, hogy Európában növekszik a muszlimok aránya, egyébként a Pew Research Center kutatásai is megerősítik, ha azonban a teljes európai népességhez viszonyítunk, akkor a növekedés 2010 és 2020 között kevesebb mint egy százalékpontos volt.

LMBTQ-ellenes dezinformáció

„Macron felesége férfinak született, és ezt már nem csak az bizonyítja, hogy az elnöki hivatal hallgat.”

Egy francia szélsőjobboldali laptól indult összeesküvés-elmélet szerint Brigitte Macron, a francia elnök felesége férfinak született. A teóriát 2025 elején az a Candace Owens pörgette be, aki korábban az Orbán által megnyitott budapesti CPAC konferencia vendége volt.

A Macron-teória 2021 áprilisára vezethető vissza, amikor a Faits et Documents szélsőjobboldali, papíralapon terjesztett, esetenként antiszemita színezetű összeesküvés-elméleteiről ismert francia lapban megjelent egy valós bizonyítékok nélküli „oknyomozó cikk” arról, hogy Brigitte Macron transznemű. Ezt az anyagot Xavier Poussard írta. Szintén 2021-ben a Faits et Documents-nek dolgozó másik „újságíró”, Natacha Rey a magát spirituális médiumnak mondó Amandine Roy-jal együtt egy YouTube-videóban 4 órán át fejtegette a teóriát.

A konteó világán belül már azt is bizonyítéknak tartják, hogy Brigitte Macron gyerekkoráról kevés fotó érhető el nyilvánosan. Ahogy azt is, hogy az elnöki hivatal nem válaszolt arra a levélben feltett kérdésre, hogy Brigitte Macron férfinak született-e.

Emmanuel Macron francia elnök és a felesége, Brigitte Macron 2025. július 9-én Londonban.
Emmanuel Macron francia elnök és a felesége, Brigitte Macron 2025. július 9-én Londonban.
Fotó: LUDOVIC MARIN/AFP

Emellett egyéb eszközökkel is próbálták már bizonyítani a teóriát, például különböző fotók félreértelmezésével vagy AI-generált képekkel.

Később egy kamu halálhírrel próbálták megtámogatni a konteó egyik leágazását. Külföldön többek között orosz propagandaoldalakon terjedt a Brigitte Macron állítólagos nemváltó műtétéről információkkal rendelkező sebész halálhíre. Valójában a François Faivre-nek nevezett férfi halálát, sőt a létezését sem erősíti meg semmilyen hiteles információ. Az állítás egy olyan frissen létrehozott weboldalról terjedt el, ami bizonyíthatóan francia újságírók személyazonosságával él vissza.

Azt is terjesztették a hívők, hogy egy új bírósági ítélet megerősítette az elméletüket. Pedig a párizsi bíróság hiába mentette fel a Brigitte Macront transzneműnek nevező konteósokat, az elméletüket nem erősítette meg.

„Karácsony Gergely támogatásával intimitáskoordinátorok segítik a homoszexuális gruppen partyk, orgiák lebonyolítását Budapesten.”

Ezt Huth Gergely, a kormányközeli Pesti Srácok főszerkesztője mondta az ATV-ben március 19-én. Valójában semmilyen információja nincs sem Huth Gergelynek, sem másnak arról, hogy Karácsony bármilyen intimitáskoordinátorokat támogatna, és arról sem, hogy a főváros részéről bárki orgiák lebonyolítását segítené.

Fotó: Németh Dániel/444

A hamis állítás kiindulópontja, hogy a főváros 2024 nyarán 3,4 millió forintot ítélt meg a Háttér Társaság drogprevenciós-ártalomcsökkentő szakmai programjára, ami egy nagyvárosi drogfüggő szubkultúrára, a chemszex-összejövetelek résztvevőire koncentrál (a chemszex „drog(ok) hatása alatt végzett, többnyire férfiak közötti szexuális tevékenység”).

Évekkel a pályázat előtt, 2022 januárjában a Háttér Társaság egyik munkatársa arról beszélt egy konferencián, hogy vannak külföldi példák arra, hogy a chemszexpartyk szervezői biztosítanak egy, a többiekre vigyázó józan résztvevőt. Ezt a felvetést mosta össze a későbbi pályázattal Huth, és nyomában a kormányközeli lapok, amikor azt állították, hogy a Háttér fővárosi támogatású programjának része a fizetett józan résztvevő biztosítása a chemszexbulikban. Huth Gergely és a Pesti Srácok a józan résztvevőt nevezte intimitáskoordinátornak.

Azonban a 3,4 milliós pályázat nyilvánosan elérhető anyagaiban semmi sem utal arra, hogy a Háttér fővárosi pénzből józan résztvevőket küldene a chemszexbulikba.

A szervezet a Lakmusz kérdésére azt mondta, hogy tevékenységüknek nem része józan résztvevők biztosítása a chemszex-összejöveteleken.

„Az európai adófizetők pénzéből 1,5 milliárd euró, azaz 600 milliárd forint áll rendelkezésre a Pride-on látott genderérzékenyítéshez hasonló felvilágosító kampányokra.”

A fenti kijelentést Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója tette júliusban, egy uniós biztos Budapest Pride előtt tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva.

Valójában az Európai Bizottság semmilyen EU-s gender- vagy LMBTQ támogatási programot nem jelentett be Budapesten. A másfél milliárd eurós összeg az EU 2021 óta pályázható esélyegyenlőségi programja, a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) teljes, az összes tagország számára nyitott kerete.

A program eddig 160 magyar szervezetet támogatott, ezek közül mindössze öt foglalkozik dedikáltan az LMBTQ-közösséggel – ezek együtt összesen a magyar szervezetek által elnyert források 2,5 százalékát kapták. Mivel a program fő célja az esélyegyenlőség és a civil részvétel előmozdítása, ilyen célokra a MÁV Szimfonikusok és a Belügyminisztérium roma platform nevű projekte is kapott pénzt ugyanebből a másfél milliárd euróból.

A Lakmusznak az Európai Bizottság megerősítette: a Budapest Pride előtt beszélő EU-s tisztviselő nem egy új programra, hanem az évek óta nyitott CERV-forrásokra utalt.

A CERV keretében 57 magyar önkormányzatot támogatott az EU 2021 és 2025 között, így a Fővárosi Önkormányzatot is, akik az ELTE-vel és gyermekjogi szervezetekkel közösen arra vállalkoztak, hogy bevonják a gyerekeket a helyi közösségek alakításába.

A listán egy „Magyarország” nevű támogatott is szerepel, és a részletes projektleírásokból kiderül, hogy két célra kapott 350 ezer eurós (nagyjából 139,9 millió forintos) támogatást: egyrészt „Az együttműködési rendszer regionális és nemzeti támogatására”, másrészt a „Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfejlesztésére”.

Az EU Finanszírozási és Tender Portáljáról az is kiderül, hogy a Belügyminisztérium gondozásában jöttek létre ezek a projektek, az első és a második etap is a felzárkózáspolitika területi kiterjesztését és a párbeszéd erősítését célozza.

Egészségügyi dezinformáció

„A száj és körömfájás járványról még a kormány is azt mondta, hogy mesterségesen előállított vírus okozta, így valamiféle támadásról lehet szó.”

A magyar kormány egy meg nem nevezett forrás szóbeli közlése alapján vetette fel a tavaszi száj- és körömfájás járvány során, hogy mesterségesen előállított vírusról, és így valamiféle biológiai támadásról, esetleg balesetről lehet szó.

A „laborszökevény” vírusról és bioterrorról szóló sugalmazások a kormánymédiában is megjelentek – mindeközben a járványról ennél is vadabb elméletek terjedtek a közösségi médiában, főleg Mi Hazánk-közeli csatornákon. Ezek azt állították, hogy a globális elit akarja átvenni az irányítást a világ fölött, hogy egy zöld neokommunista diktatúrát vezessen be, és az emberekre kényszerítse a műhúst vagy a rovarevést.

A szerteágazó járványos összeesküvés-elméletek közös pontja éppen az volt, amit a kormányzati kommunikáció sejtetett: a vírus mesterséges előállítása és nem természetes terjedése – a hivatalos helyről érkező megerősítés könnyen lökést adhatott újabb konteóknak és korábbi elméletek újbóli elterjedésének.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója azt mondta a Qubitnak, hogy a laborban összerakott vírus és a mesterséges járvány esélye a nullához közelít. Hozzátette: 2007-ben valóban volt egy incidens, amikor az Egyesült Királyságban egy laborban használt vírustörzs rossz szennyvízkezelés miatt egy kisebb járványkitörést okozott. A szakértő Facebookon azt írta: „a biobiztonság a fejlett országokban, csakúgy, mint hazánkban, az elmúlt évtizedek kutatásainak és fejlesztéseinek hála rendkívül szigorúan és jól szabályozott, aminek köszönhetően laboratóriumok biztonságosan működnek.”

Az EU-s laborvizsgálatok eredményei alapján a Magyarországon elterjedt vírus az évtizedek óta ismert O-szerotípusba tartozott, ami a ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért felelős. A magyar változat egy 2018-ban Pakisztánban észlelt variánshoz állt a legközelebb, így elképzelhető, hogy a 2025-ös magyar járvány pakisztáni eredetű volt, de a járvány eredetét csak további nyomozások tudnák feltárni.


„Egyre több az autista gyerek a védőoltások miatt, ráadásul 20 év alatt 38 oltás utáni halálesetet regisztráltak.”

A Mi Hazánk parlamenti kérdésben vette elő tavasszal a jól ismert oltásellenes toposzt, ami szerint a védőoltások autizmust okoznak. Ugyanebben a dokumentumban azt is felhozták, hogy az elmúlt 20 évben 38-an haltak meg a védőoltások mellékhatásaként. Az indítvány beleillik abba az oltásellenes politikába, amit a Mi Hazánk Mozgalom a koronavírus-járvány óta képvisel. Például Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke korábban riasztó gyerekhalálozási adatokról posztolt félrevezetően, Novák Előd pedig egy 2022-es parlamenti felszólalásában azt a téves állítást hangoztatta, hogy a WHO járványügyi kérdésekben hatalomátvételre készül a nemzetek felett.

Valójában nem mutatható ki ok-okozati kapcsolat a védőoltások és az elmúlt 20 évben oltás után regisztrált halálesetek között, ahogy az autista gyerekek számának emelkedése sem függ össze az oltásokkal.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nyilvános jelentései valóban tartalmaznak adatokat oltás után bekövetkező halálesetekről, azonban 2019-ig az NNGYK jelentéseiben írásos indoklás is szerepelt, ami világosan leírta, hogy a halálesetek nem függtek össze az oltással.

Az úgynevezett oltást követő nemkívánatos eseményeket (enyhe és súlyos oltási reakciók, oltási balesetek, oltással összefüggő vagy össze nem függő megbetegedések, kórházba kerülések, halálozások) az oltást követő 30 napban lehet jelenteni az NNGYK-nak. Az orvosok számára a jelentés kötelező, de a páciens vagy hozzátartozója is tehet bejelentést. Haláleseteknél az orvosnak abban az esetben is jelentést kell tennie, ha a halálozás már ismerten nem az oltás miatt történt.

„Az, hogy egy oltás nem okoz halálozást, nem azt jelenti, hogy oltás után nem hal meg senki, (az azt jelentené, hogy feltaláltuk a halhatatlanná tevő oltást, ez egyelőre túl ambiciózus célkitűzés), hanem azt, hogy nem halnak meg többen, mint oltás nélkül halnának meg. Csakhogy ez utóbbi sem nulla, hiszen az emberek nemcsak oltással, de anélkül sem halhatatlanok; ezt hívjuk háttérrátának. Ezt le kell vonni a jelentett halálesetek számából, hogy megkapjuk az oltás által okozott halálesetek számát. Induljunk ki a Mi Hazánk által is említett 38 halálesetből! Ha oltás nélkül 37-en haltak volna meg, akkor az oltás tényleg halált okozott, ha 38-an, akkor az oltás nem változtatott semmin, ha pedig 39-en, akkor az oltás megelőzőtt egy halálozást. Önmagában attól, hogy 38-an haltak meg az oltás után, a fenti három lehetőség bármelyike fennállhat” – magyarázta Ferenci Tamás biostatisztikus a Lakmusznak.

Nők elleni erőszak, családpolitika, abortusz

„Felesleges lenne ratifikálni az Isztambuli Egyezményt, mert a magyar jog minden védelmet megad a bántalmazott nőknek.”

A kérdést ebben a cikkben az egyezmény szövege és értelmező jelentése alapján, a témával foglalkozó tanulmányok és szakértői interjúk segítségével jártuk körbe.

Legfontosabb megállapításunk az volt, hogy a nők védelmét szolgáló magyar bűncselekményi tényállások és eljárási szabályok között van néhány olyan, aminél felvetődik, hogy nem felel meg teljes mértékben az Isztambuli Egyezménynek. Ugyanakkor olyan szakértői véleményt is ismertettünk, amely szerint a magyar törvényi környezet mindenben megfelel az egyezményben foglaltaknak.

Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Az viszont biztos, hogy a csatlakozás az ellátórendszer fejlesztését is maga után vonná, és bekapcsolná Magyarországot egy alapos nemzetközi ellenőrző rendszerbe.

Azokban az országokban, ahol aláírták és törvénybe iktatták az Isztambuli Egyezményt, az egyes cikkek megfelelő végrehajtását a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni fellépés szakértői csoportja, a GREVIO nevű független testület ellenőrzi.

A szervezet erről rendszeresen publikált jelentésekben számol be, amelyekben az értékelés mellett ajánlásokat is megfogalmaz a kormányoknak. A GREVIO nyilvános adatbázisában országokra és az Isztambuli Egyezmény egyes cikkeire lebontva lehet keresni a szakértői testület észrevételeit.

Amennyiben Magyarország ratifikálná az Isztambuli Egyezményt, a magyar jogrend és jogalkalmazás is a GREVIO ellenőrzése alá kerülne. Ez a folyamatos nyomonkövetés és külső ellenőrzés nemcsak átláthatóságot biztosítana, de az igazságszolgáltatás gyakorlatára is hatással lehetne.

„Az Orbán-kormányok megnégyszerezték a családok támogatását.”

Ezt például a Civil Összefogás Fórum kiskönyve állította, amiben az Orbán-kormányok 2010 óta mutatott teljesítményét értékelték. Azt írták: a magyar kormány 2025-ben 3754 milliárd forintot fordít családtámogatásra, és ez négyszerese a 2010-es juttatásoknak. A kiskönyv több állítását ebben a cikkben ellenőriztük.

Bár a CÖF nem jelölt meg forrást, a 3754 milliárdos szám a 2024. decemberi Magyar Közlönyben, azon belül a költségvetési törvényben szerepelt korábban (kerekítve). A költségvtési törvény a 2010-hez viszonyított négyszeres különbségről is írt.

Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA

A Kopp Mária Intézet A családok életszínvonala 2010 után című 2020-as tanulmánya 2010-re 960 milliárd forintos családtámogatási költséget adott meg. Ez egybevág azzal, hogy a költségvetési törvény szerint a 2025-ös 3750 milliárd 2800 milliárddal magasabb a 2010-es költésnél. Azt ugyanakkor a költségvetési törvény és a Kopp Mária Intézet sem fejtette ki, hogy a családtámogatások pontosan miből állnak össze.

A kormány és a CÖF állításának megfelelően a 2010-re és 2025-re megjelölt 960 és 3750 milliárdos összegek között közel négyszeres a különbség (pontosan 3,9-szeres).

Azonban másfél évtized alatt jelentősen drágább lett az élet Magyarországon. Ezért félrevezető pusztán a nyers (nominális) családtámogatási adatokat összehasonlítani, hiszen a 960 milliárd forint 2010-ben még nagyobb segítséget jelentett a családoknak, mint amekkorát a mai árak mellett jelentene.

A 2010 és 2025 közötti éves inflációs adatok összeszorzásával megkapjuk, hogy összesen 93 százalék volt a kumulált infláció 15 év alatt.

Vagyis közel megduplázódtak az árak. 2010-ben a családoknak juttatott minden 100 ezer forintból annyit lehetett vásárolni, amennyit a mai árak mellett 193 ezer forintból lehetne. A korrekt összehasonlításhoz ezért érdemes abból kiindulni, hogy mennyit érne a 2010-es 960 milliárd forint családtámogatás mai árakon (reálértéken). Ha az összeget 93 százalékkal megnöveljük, 1853 milliárd forintot kapunk.

Ha ezt vetjük össze a 3750 milliárddal, az jön ki, hogy a családtámogatások reálértéke nem négyszeresére, hanem duplájára nőtt a másfél évtized alatt. Ha GDP-arányosan nézzük a családtámogatások alakulását 2010 óta, még szerényebb emelkedést látunk, hiszen az infláció mellett gazdasági növekedés is volt 15 év alatt.

2010-ben az éves GDP (27 428 milliárd forint) 3,5 százalékát fordította családtámogatásra a kormány, ezzel szemben a 3750 milliárd forint a 2025-ös GDP (a kormány legfrissebb előrejelzése szerint 87 955 milliárd forint) 4,3 százalékának felel meg.

GDP-arányosan tehát 0,8 százalékponttal (vagy 23 százalékkal) nőtt a családtámogatások összege 2010 és 2025 között a kormány által közölt számok alapján.

„Az abortusz a vezető halálok ma Magyarországon.”

A Mi Hazánk kampányállítását semmilyen statisztikai adat nem igazolja. Az abortusz nem számít haláloknak, és egyébként is van két betegségtípus, amiben többen halnak meg Magyarországon, mint ahány terhességmegszakítás történik. Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa valószínűleg azért állította, hogy az abortusz a vezető halálok, mert az esemény utáni tabletta és a spirál alkalmazását is abortusznak veszi. Ezek azonban az orvostudomány fogalmai szerint nem megszakítják, hanem megelőzik a terhességet.

A művi terhességmegszakítások száma 2023-ban 21 136 volt a KSH adatai szerint. Az elmúlt 30 évben csökkenő tendencia rajzolódik ki az elvégzett abortuszok számában.

Még ha haláloknak tekintenénk az abortuszt, a KSH tényleges halálokokat nyilvántartó táblázata alapján akkor sem ez lenne a vezető halálok.

A keringési rendszert érintő betegségekben elhunytak száma például közel háromszorosa az abortuszok számának.

A KSH elhunytak számáról készített, 2023-ra vonatkozó statisztikájában összesen 128 176 halálozás szerepel. Vezető halálokként az előző évekhez hasonlóan a keringési rendszer betegségeit jelölték meg. Ilyen betegségben halt meg az összes elhunyt közel fele, 61 517 személy.

(Címlapi fotó: Angeline Desdevises/AFP)

A szerzőről

Pálos Máté

Pálos Máté

Az ELTE BTK-n végzett, szerkesztett folyóiratot, írt kritikákat. 2014 óta teljes állásban újságíró. Dolgozott a régi Origónál, a Magyar Narancs hetilapnál és a G7.hu gazdasági portálnál. 2024-ben csatlakozott a Lakmuszhoz, 2025 márciusa óta szerkeszt is.

Kövess minket

Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kéthetente csütörtökön küldjük neked a legfontosabb cikkeinket, kiegészítve újságíróink személyes ajánlásaival: érdekességek, programok, podcastok, könyvek, filmek. Ha szeretnél képben lenni a legfrissebb dezinformációs trendekkel, iratkozz fel a Lakmusz hírlevelére!

A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz.
Bővebb információkért olvasd el adatkezelési szabályzatunkat!