A Frontex 2015 óta 4,1 millió illegális határátlépést észlelt az EU külső határainál. A 9 milliós szám csak a teljesen szabályosan érkező menedékkérőkkel együtt jön ki.

Február 7-én Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában ismét napirendre került a migráció. A miniszterelnök kijelentette: az elmúlt kilenc évben 9 millió illegális migráns érkezett Európába.

„ Mindig tagadták, hogy létezik Soros-terv. Hiába Soros György maga megírta a tervet, közzétette a neve alatt, és így tovább, mindig tagadták. Ugye, az elmúlt kilenc évben bejött 9 millió migráns körülbelül, illegális migráns Európába. Ebben a Soros-tervben az volt leírva, hogy évente egymillió migránst kell beengedni Európába. Hogy, hogy nem, ez pont meg is történt”

– mondta Orbán.

Később a Madridban rendezett Patrióta-gyűlésen is megismételte az állítást. „Emlékszem, 2015-ben Soros meghirdette, évente egymillió migránst be kell engedni Európába. És láss csodát: kilenc év alatt 9 millió illegális migráns érkezett! Európa illegális migránsinváziója és a népességcsere nem összeesküvés-elmélet, hanem maga a gyakorlat. Ahogy a feketehumor mondja, ideje lesz új összeesküvés-elméleteket keresni, mert a régiek mind igaznak bizonyultak” – mondta a miniszterelnök, szavait pedig lelkes taps kísérte. (Az idézet a videóban 12:40-től hallható.)

A 9 milliós illegális bevándorlót még Orbán előtt megemlítette a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György is, aki ezt szintén a Soros-tervvel kapcsolta össze.

Bakondi az M1 február 5-i, Ma reggel című műsorában „ európai adatokra” hivatkozva úgy fogalmazott, hogy 2015 óta több mint 9 millió illegális bevándorló érkezett Európába. Ugyanezen a napon a Kossuth Rádióban már nem használta az illegális szót, azt mondta, 9 milliónál többen érkeztek 2015 óta az Európai Unió területére (a mondat 7:54-től hallható). Az M1 másnap a Ma Reggel-interjú egy részletét leadta a híradójában, itt a blokk címe az volt, hogy „ 10 év alatt több mint 9 millió bevándorló érkezett Európába”, ugyanakkor a hírolvasó mögött megjelent egy térkép „ illegális migráció” felirattal .

A Miniszterelnöki Kabinetiroda cikkünk megjelenéséig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen „ európai adatok” mutatnak kilenc év alatt 9 millió illegális bevándorlót. Orbán és Bakondi valószínűleg nem a Frontex által nyilvántartott irreguláris határátlépésekre vonatkozó adatokra utalt, hanem a 2015 óta benyújtott menedékkérelmek számára. Az Európai Unió tagállamaiban és az Eurostat adatbázisában szereplő néhány további európai országban 2015 óta valóban több mint 9 millió menedékkérőt regisztráltak.

Az adatok mást mondanak

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) felelős az EU külső határainak védelméért. Az ügynökség havi rendszerességgel összesíti a nemzeti hatóságok által szolgáltatott adatokat, és nyomon követi az európai migrációs helyzet alakulását. Jelentéseiben közli az EU külső határainál észlelt irreguláris határátlépések számát is.

Orbán és Bakondi nyilatkozataikor a Frontex legfrissebb adata tavaly decemberre vonatkozott, abban a hónapban 16 ezer irreguláris határátlépést regisztrált az uniós ügynökség.

Ez az időszak egyébként nem kilenc, hanem tíz teljes évet fed le.

A Frontex az irreguláris határátlépéseket rögzíti, nem pedig a határátlépő személyek darabszámát. Ez azt jelenti, hogy ha egy személy többször próbálkozik illegálisan átjutni a határon, vagy több határon is átlép, akkor minden esetet külön-külön számolnak, ami torzíthatja a statisztikát. Ha például valaki egy görög szigeten lép be irregulárisan az EU-ba, majd a balkáni országokon áthaladva a magyar határkerítésen is átjut, kétszer kerül be a Frontex statisztikájába. Hasonlóképpen, ha a magyar rendőrök a jelenleg érvényes magyar szabályok szerint „ visszakísérnek” egy irreguláris határátlépőt Szerbiába, újra és újra próbálkozhat, és így többször is megjelenhet az adatokban.

A 2024-es határsértésekről a Frontex külön jelentést is közzétett januárban. Ebben arról számoltak be, hogy 2024-ben 38 százalékkal csökkent az EU-ba irányuló irreguláris határátlépések száma, összesen 240 ezer ilyen esetet regisztráltak. Ez a legalacsonyabb érték 2021 óta, azonban a Frontex ügyvezetőjét idézve a jelentés arra is felhívta a figyelmet, hogy a változó kihívások állandó éberséget és alkalmazkodóképességet igényelnek a határőröktől.

Mi lehet akkor a 9 milliós szám?

Az „európai uniós adat”, amire Bakondi György február 5-én hivatkozott az M1-en, valószínűleg a 2015 és 2024 között regisztrált összes menedékkérőre vonatkozik.

Az Európai Unió tagállamaiban és néhány másik európai országban benyújtott menedékkérelmek számáról az EU statisztikai hivatala, az Eurostat tesz közzé adatokat. A statisztikát a nemzeti hatóságok, elsősorban a belügyminisztériumok, a bevándorlási hivatalok és a nemzeti statisztikai hivatalok adminisztratív nyilvántartásaiból állítják össze.

Orbán és Bakondi nem kifejezetten az Európai Unióról vagy a schengeni övezetről beszélt, hanem arról, hogy Európába érkezett 9 millió illegális migráns. Ezért az Eurostat adatbázisában szereplő 33 európai ország összesített adatait vizsgáltuk. Ide tartozik az EU 27 tagállama, valamint az Egyesült Királyság, Izland, Montenegró, Norvégia, Svájc és Liechtenstein.

Az Európai Unió jelenlegi 27 tagállamába összesen 8,7 millió menedékkérelem érkezett ebben az időszakban. Mivel 2015 és 2020 között az Egyesült Királyság is az EU tagja volt, külön kiszámoltuk ezt az adatot is: a szám az Egyesült Királysággal együtt 8,9 millióra nő. (A menedékkérőkről vezetett statisztikában nem szerepel az a több mint 4 millió ember, aki az ukrajnai háború elől menekülve egy külön eljárásban úgynevezett átmeneti védelmet vagy menedékes státuszt kapott.)

A 2015-ös migrációs hullám idején rekordszámú menedékkérő érkezett Európába, majd ezt követően a számok fokozatosan csökkentek, a COVID-járvány lecsengésével azonban ismét emelkedni kezdett a menedékkérők száma. Míg egyes kisebb országok, például Liechtenstein (960), Szlovákia (2790) vagy Lettország (5545) mindössze néhány ezer kérelmet regisztráltak tíz év alatt, addig a legnagyobb célországok ennek sokszorosával szembesültek. Németország toronymagasan vezeti a listát közel hárommillió menedékkérelemmel (2 952 430), de Franciaország is több mint 1,2 millió menedékkérőt regisztrált.

Mint láttuk, a menedékkérők száma tíz év alatt több mint a duplája volt annak, ahány irreguláris határátlépést a Frontex regisztrált az EU külső határainál. Ennek az eltérésnek több oka lehet.

Előfordulhat, hogy valaki úgy lépi át papírok nélkül az EU külső határát, hogy azt a határőrök nem észlelik. Így a Frontex statisztikájába nem kerül be, később viszont adhat be menedékkérelmet valamelyik európai országban. Ez a helyzet például akkor, ha egy menedékkérő embercsempészek segítségével észrevétlenül jut át a magyar határkerítésen, majd Ausztriában kér menedéket.

Egy másik okra az Eurostat is felhívja a figyelmet: a statisztika túlbecsülheti a menedékkérők valós számát, mert egy személy egy országban is adhat be több kérelmet (ha új körülményre tud hivatkozni), illetve az is nagyon gyakori, hogy egy személy több országban is próbálkozik (mert az első országban elutasították a kérelmét vagy meg sem várta az eljárás végét). Magyarországon például 177 135 menedékkérőt regisztráltak 2015-ben, de túlnyomó többségük még az eljárás vége előtt továbbment Nyugat-Európába, és vélhetően újabb kérelmeket nyújtott be más európai országokban.

A harmadik - Orbán és Bakondi állításának értékeléséhez a legfontosabb - ok, hogy

A kérelmezők jelentős része olyan országból érkezik, amelynek vízummentességi megállapodása van az EU-val. Az EU vízummentességi listáját a 2018/1806 rendelet határozza meg, amely felsorolja hogy mely országok polgárainak nincs szükségük schengeni vízumra rövid távú (90 napot meg nem haladó) tartózkodáshoz. Jelenleg 61 ilyen ország van, köztük Szerbia, Koszovó, Argentína, Venezuela, Kolumbia és Grúzia.

A vízummentességet élvező országok állampolgárai egyszerű turistaként, repülővel vagy bármilyen más módon szabályszerűen beléphetnek a schengeni övezetbe, majd, ha 90 napnál hosszabb ideig szeretnének maradni és úgy gondolják, hogy saját országukban üldöztetésnek vannak kitéve, menedékkérelmet nyújthatnak be.

Ez a jelenség jól látszik a 2023-as adatokból: a több mint egymillió benyújtott kérelem 21 százalékát olyan személy adta be, aki vízummentes országból utazott Európába. Például a vízummentességet élvező venezuelai állampolgárok adták a kérelmezők 6 százalékát, Kolumbiából szintén a menedékkérelmek 6 százaléka, Grúziából és Peruból 2 százaléka, Ukrajnából pedig 1 százaléka érkezett. Az Európai Bizottság összefoglalója szerint 2022-ben még magasabb, 22 százalékos volt a vízummentesen beutazó állampolgárok aránya a menedékkérők között. Az EU Menekültügyi Ügynöksége szerint általában is körülbelül a kérelmezők egyötöde érkezik vízummentes országokból.

Emellett a nem vízummentes országokból érkező menedékkérők sem feltétlenül irreguláris módon lépnek be Európába, lehetnek köztük olyanok, akik kiváltják a vízumot, és a legális beutazás után adnak be menedékkérelmet.

A 9 millió menedékkérő nem jelenti azt sem, hogy ennyien kaptak védelmet Európában. Az Eurostat 2015 és 2023 közötti adataiból (az első fokú és a végleges határozatok összesítéséből) kiderül, hogy a legtöbb évben a kérelmek több mint felét visszautasították, és a kérelmezők 50 százalékánál kevesebben kaptak menekültstátuszt, kiegészítő védelmet vagy humanitárius okból engedélyezett tartózkodást.

Soros-terv és bevándorlók

Orbán Viktor és Bakondi György egyaránt a Soros-tervvel magyarázta a bevándorlók számát, azt állítva, hogy a terv szerint évente egymillió illegális bevándorlónak kellett volna Európába érkeznie.

„Ez [a 2015 óta több mint 9 millió illegális bevándorló] azért érdekes, mert 2015-ben megjelent Soros Györgynek az a Nyílt Társadalommal kapcsolatos elgondolása, amely az Európai Egyesült Államok megteremtését célozza”

– fogalmazott Bakondi a február 5-i tévéinterjújában.

Szerinte Soros akkor arról írt, hogy évente egymillió illegális bevándorló befogadása szükséges ahhoz, hogy „a merev nemzeti struktúrákat feloldják, a történelmi múltat kezelhetővé tegyék, a hitet megtörjék”. Bakondi hozzátette, mivel tíz év alatt több mint 9 millióan érkeztek, így „kísértetiesen a Soros-terv megvalósulásának vagyunk tanúi.”

A kormány 2015 óta ismételgeti ezt az állítást. Ezzel indokolta például a civil szervezeteket korlátozó Stop Soros törvénycsomagot, és azóta is rendszeresen felhozza a migrációval kapcsolatos kommunikációjában. 2017-ben külön pontként szerepelt a Soros-terv a Nemzeti Konzultációban, amelyben a kérdés a mostani állításhoz hasonlóan úgy hangzott: „Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is. Ön támogatja a Soros-tervnek ezt a pontját?”.

2017-ben az LMP-s Szél Bernadett közérdekű adatigénylést nyújtott be, hogy megismerhesse a Soros-tervet, amelyre a kormány különböző internetes forrásokból összeollózott válasszal reagált: ezek többnyire Soros rövid cikkeit és beszédeit tartalmazták.

Ahogy korábban a Lakmuszon is írtuk, az amerikai milliárdos nem beszélt konkrét tervről, Soros-terv nevű dokumentum pedig nem létezik. Az évente egymillió migráns befogadására tett javaslat Soros „A menekültügyi rendszer újjáépítése” című, 2015-ben írt cikkében jelent meg. Ebben Soros arról írt, hogy Európának „az előrelátható időszakban legalább egymillió menekültet kellene befogadnia évente”, és ennek megvalósításához igazságosan kell elosztani a terheket. A cikk 2015-ös migrációs válságra reagált, és a szíriai háború következményeként kialakult humanitárius krízis kezelésére vonatkozott.

Soros sehol sem írt arról, hogy a migránsoknak illegálisan vagy irregulárisan kellene érkezniük. Ellenkezőleg, biztonságos csatornák kialakítását javasolta Európa és a menekülteket kibocsátó országok között, „ hogy minél inkább lecsökkentsük azok számát, akik a veszélyes földközi-tengeri átkelést választják”.

Egyévvel később egyébként módosította álláspontját az évi egymilliós számról: 2016-ban 300 ezer menekült befogadására tett javaslatot, később pedig pontról pontra visszautasította a Nemzeti Konzultáció rá vonatkozó állításait.

Címlapi kép: Barczikai Fanni