A miniszterelnök tusványosi beszédében felhozott migrációs adatokban benne van az Európán belüli vándorlás, és benne vannak azok is, akiknek csak egy szülője vagy nagyszülője született külföldön.

Orbán Viktor idén július 26-án tartotta szokásos éves tusványosi előadását, aminek több állítását már ellenőriztük ebben a cikkünkben. A miniszterelnök hosszabban beszélt a migrációról is, ezzel kapcsolatban több konkrét számot megosztott:

„Németországban a tanulók 42 százaléka migrációs hátterű. Franciaországban a négy év alatti gyermekek 40 százaléka migrációs hátterű. A bécsi diákok 41,2 százaléka muszlim vallású, a keresztény diákok aránya 34,5 százalék. Ez van Bécsben – 230 kilométerre Budapesttől! Ebből és sok más adatból az következik, hogy tőlünk Nyugatra az országok visszafordíthatatlanul vegyes társadalmakká alakultak – növekvő muszlim népességi aránnyal. A nagyvárosok belátható időn belül muszlim többségű területek lesznek, a nagyvárosokban megtörténik a lakosságcsere.”

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy az Orbán által említett adatoknak mi a forrása, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Így magunk kutattuk fel és kértük ki az adatokat, amikre Orbán utalhatott – ezeket cikkünkben a felmérések értelmezést segítő módszertanával együtt közöljük.

Az általunk megismert adatok alapján megállapítottuk, hogy a miniszterelnök valós statisztikákra hivatkozott, bár a bécsi diákokra vonatkozó számokat az első közléshez képest utólag helyesbítették, így a keresztény és muszlim diákok aránya közelebb van egymáshoz, mint ahogy az Orbán beszédéből következne.

Ezek a statisztikák ugyanis

Orbán beszédéből nem derült ki az sem, hogy a német és a francia adatot nem lehet egy az egyben összehasonlítani, mert míg a német statisztika azt tekinti bevándorló háttérrel rendelkezőnek, akinek legalább egy szülője külföldön született, a francia felmérés azokat is ideveszi, akiknek legalább egy nagyszülője bevándorlóként érkezett Franciaországba.

Azt, hogy Európában növekszik a muszlimok aránya, egyébként a Pew Research Center kutatásai is megerősítik, ha azonban a teljes európai népességhez viszonyítunk, akkor a növekedés 2010 és 2020 között kevesebb mint egy százalékpontos volt.

„Németországban a tanulók 42 százaléka migrációs hátterű”

Az Orbánéval megegyező adatot 2022-re és 2024-re is találtunk – bár azok nem a tanulókra, hanem a 15 év alattiakra vonatkoznak. Mivel Németországban 15-16 év a tankötelezettségi korhatár a tartománytól és az iskola típusától függően, mondhatjuk, hogy a két halmaz nagyjából megegyezik.

Ezek az adatok a legfrissebb német mikrocenzuson alapulnak – a mikrocenzus egy olyan, kisebb mintán végzett népesség-összeírás, ami két teljes körű népszámlálás között zajlik. Németországban 1957 óta minden évben végeznek ilyet, a lakosság nagyjából egy százalékát kérdezik meg különböző témákban.

A német hivataltól megkaptuk az abszolút számokat is (erre a linkre kattintva egy táblázat automatikusan letöltődik, a mi szempontunkból az excel fájl 12211-05 jelzésű füle érdekes): a megkérdezett 11703 15 év alattiból 4975 volt bevándorló hátterű, ebből jön ki a 42,5 százalék.

Ez a 42,5 százalék egyezik az Orbán Viktor által idézett adattal. Azt azonban fontos tisztázni, mit jelent a bevándorló háttér: a német statisztikai metodológia szerint annak van bevándorló háttere/múltja, aki

A majdnem 5 ezer bevándorló háttérű 15 év alattiból több mint 3800-nak nincs saját bevándorlási tapasztalata, vagyis minden bizonnyal másodgenerációs bevándorlók.

A statisztikában további érdekes adatokra bukkanhatunk, amik megmutatják, hogy nem lehet a 42,5 százaléknyi bevándorló hátterű fiatal egész csoportját az európai lakosságcsere illusztrálására használni:

Emellett az elmúlt 20 évből elérhetők a teljes lakosságra vonatkozó statisztikai adatok is. Ebből kiderül, hogy:

„Franciaországban a négy év alatti gyermekek 40 százaléka migrációs hátterű”

Ezt az adatot egy kutatóközpont honlapján közzétett összefoglalóban és a Le Monde cikkében is megtaláltuk. Mindkét írás a Le Figaróban még 2022 októberében megjelent cikkre mutatott. A cikk egy korábbi államtitkár, Pierre Lellouch szavait ellenőrizte, aki egy X-posztban arról írt, hogy a 0 és 4 év között gyerekek 40 százaléka bevándorló háttérrel rendelkezik. A politikus a francia Statisztikai Hivatal 2022 júliusában megjelent jelentéseit idézte.

A hivatal tanulmányát mi is megtaláltuk:

A francia kontextusban ez a szám nemcsak azokat mutatja, akik bevándorlóként érkeztek Franciaországba, hanem azokat is, akiknek egy vagy mindkét szülője volt bevándorló, és azokat is, akiknek a nagyszülei közül legalább egy külföldön született (ezt a „mixed origins” vagyis „vegyes származású” kategória jelöli, ami a francia hivatal definíciója szerint azt jelenti, hogy legalább egy nagyszülő bevándorló).

Ha a német számítási módszerrel számolnánk, 25,4 százalék jönne ki, így lennének azonosak az Orbán által felsorolt kategóriák – ekkora tehát azoknak a 4 év alatti gyerekeknek az aránya, akik Franciaországon kívül születtek vagy legalább egy szülőjük külföldön született.

A bevándorló hátterű gyerekek többsége egyébként abba a kategóriába tartozik, ahol vagy mindkét szülő bevándorló (13,3 százalék) vagy legalább egy nagyszülő külföldön született („vegyes származású”, 12,2 százalék), az összes francia 4 év alattinak csupán 0,8 százaléka született más országban.

A születési országra vonatkozó adatok szerint a bevándorló hátterű 4 év alattiak (vagy szüleik, nagyszüleik) negyede érkezett valamelyik európai országból, nagyrészük Spanyolországból, Olaszországból, Portugáliából vagy más EU-s országból. A legtöbben pedig a Marokkót, (a vitatott státuszú) Nyugat-Szaharát, Algériát, Tunéziát és Líbiát magában foglaló Magreb térségből vándoroltak Franciaországba. Líbia kivételével az említett országok francia gyarmatok voltak.

„A bécsi diákok 41,2 százaléka muszlim vallású, a keresztény diákok aránya 34,5 százalék”

Számos cikk született idén áprilisban egy felmérésről, amit Bettina Emmerling oktatásért, ifjúságért, integrációért, átláthatóságért és a bécsi piacokért felelős városi tanácsos készíttetett a bécsi tanulók vallási hovatartozásáról. A cikkek igazolják az Orbán által említett számokat: az eredmények alapján a bécsi diákoknak valóban 41,2 százaléka muszlim, 34,5 százaléka pedig keresztény – legalábbis az első eredmények szerint. Ugyanis egy nappal a publikálásuk után már helyesbíteni kellett az adatokon – vette észre a hvg.hu.

A Bécsi Érsekség Iskolai Hivatala később adta le a jelentését, ami tartalmazta a katolikus magániskolák számait is. A korrekció után a keresztény diákok aránya 38,3 százalékra nőtt, muszlim vallású diákokra vonatkozó új adatokat viszont nem szolgáltattak. Ha feltételezzük, hogy a katolikus magániskolákból érkező adatok nem vagy alig növelték a muszlim tanulók számát, akkor körülbelül azonos keresztény és muszlim arányok jönnek ki a felmérésből, de legalábbis biztosan nincs 7 százalékpontos muszlim többség.

A hvg.hu a bécsi önkormányzattól kapott a Bécsben élő külföldi állampolgárokra vonatkozó 2024 eleji adatokat is. Ezek azt mutatják, hogy:

Növekvő muszlim népesség Nyugaton

Az Orbán által említett három adatból ugyan csak egy vonatkozott konkrétan a muszlimokra, de mi azért megnéztük, mit lehet tudni a növekvő muszlim népességről, az ugyanis tény, hogy

Az amerikai Pew Research Center 2025 júniusban publikált egy kutatást arról, hogy a muszlimok száma világszinten emelkedik: a 2010-es 1,7 milliárdról 2020-ra 2 milliárdra nőtt. A kutatás szerint a muszlimok egyharmada Indonéziában, Pakisztánban és Indiában él, az ázsiai régióban emelkedik a leggyorsabban a számuk, de Európában is majdnem 16 százalékkal, 39-ről 45 millióra nőtt a muszlim lakossága száma.

Ha az európai összlakosságon belüli arányokat nézzük, akkor a 10 év alatt 6 milliós növekedés azt jelenti, hogy míg 2010-ben az európaiak 5,3 százaléka volt muszlim, 2020-ban már 6 százalékuk.

Orbán azon mondása, hogy a nyugati nagyvárosok „belátható időn belül” muszlim többségűek lesznek egy előrejelzés, amit nem tudunk ellenőrizni, hiszen ahogy azt a módszertanunkban is írjuk, jövőre vonatkozó jóslatokat nem vizsgálunk. De a Pew Research Center muszlim népesség növekedésére vonatkozó projekcióját érdemes megnézni, még akkor is, ha az nem nagyvárosokra vonatkozik, hanem Európa országaira.

A kutatóintézet 2017-ben átfogó kutatást végzett Európa növekvő muszlim népességéről, amiben megállapították, hogy 2016-ban Európa lakosságának 4,9 százaléka volt muszlim (itt földrajzilag szűkebben definiálták Európát, mint a fent idézett kutatásban, ezért jöhetett ki valamivel alacsonyabb arány). Felvázoltak három lehetséges szcenáriót 2050-re attól függően, hogy folytatódik-e a 2015-2016-os migrációs hullám, enyhül, vagy jelentősen csökken az Európába érkező muszlim bevándorlók száma.

Az előrejelzésből az látszik, hogy „magas intenzitású migráció” mellett (a negyedik kép) jelentősen megnövekedne például Svédország, Németország, Franciaország vagy a Benelux-államok muszlim népessége: ebben az esetben a közel 30 százalékos svéd arány lenne a legmagasabb Európában.

A muszlim lakosság aránya 2050-re közepes bevándorlás mellett és további migráció nélkül is emelkedne Svédországban: az előbbi forgatókönyvben 20,5, az utóbbiban 11 százalékra.

A Pew Research 2024-es elemzése szerint egyébként a legtöbb muszlim bevándorló célországa Szaúd-Arábia, az első tíz országban mindössze három európai van: Törökország, Németország és Franciaország. Az adatok szerint Németországba és az Amerikai Egyesült Államokban majdnem ugyanannyi muszlim bevándorló érkezik (csupán 100 ezer fő a különbség a németek javára).

Bűnügyi statisztikák

Orbán Viktor tusványosi beszéde után három nappal Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy Facebook-posztban támogatta meg a miniszterelnök nyugati országokra tett megjegyzését: egy olyan ábrát osztott meg, amin a rablások száma látható 100 ezer főre vetítve az uniós tagállamokban. Az adatok az Eurostat 2019-es statisztikájából származnak.

Orbán Balázs a miniszterelnököt idézve annyit fűzött a képhez, hogy ez az ábra megmagyarázza, miért mondta Orbán Viktor tusványosi beszédében, hogy „Közép-Európáé a jövő.” Arról azonban nem tesz említést, miért éppen a rablások számát közli és ezt miért köti össze a bevándorlás mértékéről szóló miniszterelnöki állítással – ám ezzel azt sugalmazza, hogy ez a két dolog összefügg.

Orbán Balázs minden bizonnyal nem véletlenül emelte ki éppen a rablásra vonatkozó adatokat, hiszen ahogy egy korábbi cikkünkben megírtuk:

Ebben a cikkünkben az Eurostat által vizsgált 21 bűncselekménytípusra vonatkozó statisztikákból 15-öt vizsgáltunk meg, mert azokra találtunk magyar adatokat is. A rablásra vonatkozó 2022-es adatok így alakultak:

Ha megvizsgáljuk a rablásra vonatkozó idősoros adatokat, akkor ráadásul az látszik, hogy azok száma úgy Magyarországon, mint sok nyugati-európai országban, köztük Franciaországban is csökkenő tendenciát mutat (Magyarországon a legfrissebb, 2023-as adatok éppen enyhe növekedést mutatnak, de az elmúlt 10 évben a tendencia egyértelműen csökkenő). Ha a rablások magasabb száma Nyugat-Európában a migráció következménye lenne, ahogy azt Orbán Balázs implicite állította, akkor a 2015-2016-os bevándorlási hullám hatására emelkedést kellene látnunk a számokban. Azt azonban nem látunk.

Ha pedig a többi 14 bűncselekménytípust, például a szándékos emberölések számát nézzük, akkor több nyugat-európai ország is jobban teljesít nálunk.

Érdemes emellett a szubjektív biztonságérzettel kapcsolatos felmérésekhez is fordulunk, amiről bővebben egy korábbi cikkünkben írtunk már. Ehhez ismét az Eurostat adatsorát hívhatjuk segítségül, ami megmutatja, hogy az Európai Gazdasági Térség országaiban az emberek milyen arányban számolnak be a környezetükben bűnelkövetésről, erőszakról vagy vandalizmusról. Ezen a listán Magyarország a kilencedik helyen szerepel, igaz, csak egy nyugat-európai ország, a nem EU-tag Norvégia előzi meg.

Címlapi kép: Orbán Viktor/Facebook