Bakondi György szerint 1,4 millió menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra, Orbán Viktor pedig még mindig úgy tesz, mintha az ukrán-magyar határforgalomnak köze lenne a menekültek számához. Hány háborús menekült kapott valójában védelmet?

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója november 19-én arról beszélt az M1 reggeli műsorában, hogy nem felel meg a valóságnak az Európai Bizottság jelentése, ami szerint Magyarországon nincs se migrációs veszély, se migrációs nyomás. Ezt többek között egy számadattal igyekezett alátámasztani: azt mondta, hogy 1,4 millió menekült érkezett Magyarországra Ukrajnából.

Korábban is írtuk már arról, hogy magyar politikusok rendre milliós nagyságrendű számokat közölnek az Ukrajnából Magyarországra érkező menekültekről. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára egy 2024 novemberében tartott sajtótájékoztatón 1 millió 437 ezer menekültet említett, 2024 októberében pedig Szijjártó Péter külügyminiszter beszélt 1,4 millió Ukrajnából Magyarországra belépett menekültről.

Orbán Viktor egy idén november 4-én közzétett, Volodimir Zelenszkijnek címzett Facebook-bejegyzésében az 1,4 milliónál is tízszer nagyobb számot közölt az ukrán menekültekkel összefüggésben.

„Magyarország fogadta az Ukrajnából érkező menekülteket, több mint 14 millió határátlépés történt Ukrajna felől a háború kezdete óta”

– írta Orbán.

Bár a miniszterelnök a 14 milliós számot nem kötötte közvetlenül a menekültekhez (abszurditás is lenne egy nem egészen 10 milliós országban 14 millió menekült), bejegyzésével azt sugallta, hogy erős összefüggés van a határátlépések és a menekültek száma között.

Ukrajna felől valóban milliós számban történtek határátlépések a háború kitörése óta, jóllehet a 14 millió a rendőrségi adatok fényében túlzásnak tűnik. A határforgalomból viszont nem lehet a menekültek számára következtetni, hiszen például az ingázó munkavállalók is beleszámítanak a statisztikába, ahogy azok is, akik vásárolni jönnek vagy a rokonaikat látogatják.

Cikkünkben bemutatjuk, hány ukrán menekült érkezett Magyarországra a menekültügyi statisztikák alapján, és azt is, hogyan kapcsolódik ez a szám ahhoz, amit az Európai Bizottság mondott a migrációs nyomásról.

A határt átlépők töredéke érkezik menekültként

Egy februári cikkünkben részletesen írtuk arról, hogy a leginkább kézzelfogható adatot az ukrán menekültekről akkor kapjuk, ha megnézzük, hányan rendelkeznek menedékes státusszal (hány ember részesült átmeneti védelemben).

2022. március 4. óta az EU ideiglenes védelmet biztosít az orosz invázió elől menekülőknek. A menedékes státusz, ami nem egyenlő a menekültstátusszal, bizonyos jogokat és szolgáltatásokat biztosít a jogosultaknak a státuszt kiállító EU-s tagállamban. Ilyen

Az Eurostat havonta közöl adatokat az egyes országokban menedékes státusszal, vagyis átmeneti védelmi státusszal rendelkező személyekről.

Az Eurostat 2025 novemberében közölt gyorstájékoztatója szerint Magyarországon 2025. szeptember végén 42 010 Ukrajnából menekülő nem uniós állampolgár volt jogosult átmeneti védelemre, míg az Európai Unióban összesen 4,3 millió fő rendelkezett ilyen státusszal.

A tájékoztatóban szereplő uniós országok többségében magasabb volt az átmeneti védelemmel rendelkezők száma, mint Magyarországon. A legtöbb ilyen személy Németországban (1,2 millió fő), és Lengyelországban (nagyjából 1 millió fő) tartózkodott. A lakosságszámhoz viszonyítva is elmaradunk a többi tagállamhoz és az EU átlaghoz képest. Ezer lakosra vetítve Magyarországon körülbelül 4,4 fő a menedékesek száma. Ez az érték Csehországban (35,7), Lengyelországban (27,6) és Észtországban (25,5) a legmagasabb, miközben az uniós átlag 9,6 fő.

Mivel az EU-ban átmeneti védelemben részesülők több mint 98,4 százaléka ukrán állampolgár, csak kis eltérés van a számokban, ha ukrán állampolgárokra szűrjük az Eurostat adatsorát. Magyarországon 41 495 ukrán nemzetiségű személy rendelkezett menedékes státusszal szeptember végén.

Néhány országra vonatkozóan már a 2025. októberi adatok is elérhetők, Magyarország is ilyen. Szeptember végéhez képest valamelyest nőtt a menedékes státusszal rendelkező ukrán állampolgárok száma, az Eurostat szerint október végén 41 905 ilyen státuszú személy volt Magyarországon.

Az Eurostat külön statisztikát vezet arról is, hogy egy adott hónapban hány ideiglenes védelmet nyújtó határozat születik – ez az adatsor szemlélteti a legpontosabban az érkezések valós ütemét. Az elmúlt három év adataiból az látszik, hogy 2023 óta átlagosan havi 300-500 új ideiglenes védelemre jogosító igazolást állítanak ki Magyarországon.

A háború kitörését követően, 2022 áprilisa és júniusa között 5-7 ezer új státusz született havonta, azóta alacsony szinten stagnál a bejegyzett menedékesek havi száma. Ha összeadjuk a havonta kiadott státuszokat, magasabb számot kapunk, mint az Eurostat szeptember végén közölt eredményei: 2022 márciusa óta összesen 47 015 ideiglenes védelmi státuszt adtak ki Magyarországon.

Az Eurostat adatsorai csak az átmeneti védelemmel rendelkezőket veszik figyelembe, más módszertannal valamelyest eltérhet a menekültek száma. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) azokat az Ukrajnából az ország teljes körű inváziójának kezdete óta érkezett embereket is beleszámolja a menekültügyi statisztikába, akik munkavállalóként jutottak tartózkodási engedélyhez Magyarországon.

A szervezet legfrissebb, szeptember végi adatai között Magyarországnál 64,5 ezer ukrajnai háborús menekült szerepel.

Simon Ernő, a UNHCR magyarországi szóvivője a Lakmusz megkeresésére elmondta, hogy a legfrissebb elérhető adatok szerint ebből valamivel több mint 42 ezer fő rendelkezik menedékes státusszal. További bő 22 400 Ukrajnából érkezett ember él az országban, döntően munkavállaláshoz kötött tartózkodási engedéllyel vagy egyéb olyan jogcímen, amely tartós magyarországi tartózkodást tesz a számukra lehetővé.

„Mint a fentiekből következik, az Ukrajnából érkezett menekültek száma a menedékes státuszon kívüli további lehetőségek miatt meghaladja Magyarországon (és a többi EU-tagországban is) a menedékes státusszal, azaz ideiglenes védelmi státusszal rendelkezők számát”

– magyarázta Simon.

Érdemes megjegyezni, hogy a magyar útlevéllel is rendelkező kettős állampolgárokat sem a UNHCR, sem az Eurostat statisztikája nem tartalmazza.

Elképzelhető, hogy kárpátaljai magyarok akár jelentős számban menekültek a háború elől Magyarországra, de mivel volt magyar állampolgárságuk, nem volt szükségük külön dokumentációra (menedékes státuszra vagy munkavállalási engedélyre) ahhoz, hogy itt tartózkodhassanak.

A magyar állampolgárok tehát növelhetik a menekültek tényleges számát. Mivel azonban a 2001-es népszámláláskor 151 ezer magyar nemzetiségű lakosa volt Ukrajnának, 2017-ben pedig már csak 130 ezerre becsülték a kárpátaljai magyarok számát, ezzel együtt is nagyságrendekre vagyunk Bakondi 1,4 milliójától.

Az persze valószínű, hogy Magyarországon sok olyan ukrán menekült haladt át, aki nem nálunk, hanem egy másik EU-s országban kért átmeneti védelmet. Lehet, hogy rájuk gondol a kormányzati kommunikáció. Szijjártó Péter például kifejezetten utalt a továbbhaladás lehetőségére 2024. októberi sajtótájékoztatóján, amikor úgy fogalmazott, hogy „mintegy 1,4 millió menekült lépett be Ukrajnából Magyarországra, és a maradni kívánók egyenlő hozzáférést kaptak az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz”.

Nem tudjuk, milyen adatok alapján vagy milyen módszertannal kapta a kormány az 1,4 milliós számot, és még ha az országon csak áthaladó menekültekkel együtt ki is jön ez az adat, rájuk mindenképpen félrevezető „Magyarországra érkezett menekültekként” hivatkozni.

Simon Ernő azt mondta, a UNHCR számára sem ismert, hogy az 1,4 millió fős adat milyen módszertannal vagy számítással jöhetett ki.

Erről megkérdeztük Bakondi Györgyöt is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a megkeresésünkre.

Hányan lépték át a határt?

Orbán Viktor Facebook-posztja szerint az orosz-ukrán háború kezdete óta több mint 14 millió határátlépés történt Ukrajna felől Magyarországra.

A magyar-ukrán határszakasz forgalmáról a magyar rendőrség naponta közöl friss adatokat. 2024 januárjáig visszamenőleg ezek grafikonos formában is elérhetők a rendőrség honlapján. Az elmúlt két év adataiból az látszik, hogy naponta jellemzően 4 és 8 ezer között van a határátlépések száma.

A napi adatokat összeadva 2024. január elseje, és 2025. november 26. között 3 983 789 határátlépés jön ki Ukrajna felől. Az Átlátszó elvégzett egy hasonló számítást 2023 júniusában. Akkor a háború kezdetétől összesen 5 193 639 határátlépést kaptak a rendőrség számai alapján, úgy, hogy 2022 márciusától azokat is számításba vették, akik Románia felől léptek be az országba, de azt vallották, hogy Ukrajnából érkeztek.

Ez alapján túlzónak tűnik Orbán 14 milliós száma, főleg, hogy a miniszterelnök kifejezetten az Ukrajna felőli határátlépésekről írt, amibe a Románián keresztül történt érkezéseket nem indokolt beleszámolni.

Megkérdeztük a Miniszterelnöki Kormányirodát, mire alapozta kijelentését Orbán, illetve a rendőrségtől is elkértük az összesített határforgalmi adatokat, de egyik helyről sem kaptunk választ.

A határátlépések számáról más statisztikák is elérhetők. Az Ukrajnának juttatott humanitárius segítséggel foglalkozó februári cikkünkben megírtuk, hogy a UNHCR adatsora szerint 2025 februárjáig több mint 6,3 millió határátlépés történt Ukrajnából Magyarországra. Ugyanebben az időszakban Magyarországról Ukrajnába is több mint 5,9 millió határátlépést rögzítettek.

Az akkori cikkünkben hivatkozott táblázat már nem elérhető a főbiztosság oldalán, Simon Ernő szerint azért nem, mert

„A teljes körű ukrajnai invázió 2022. február 24-i kezdete óta eltelt közel négy évben ugyanis sokan többször is átlépték a magyar–ukrán határt, így az összesített szám csupán egy határforgalmi statisztikai adat, nem több annál”

– magyarázta Simon.

Ezért is félrevezető Orbán Viktor bejegyzése, amiben egy mondaton belül említi a menekülteket és a határátlépések számát.

Az Átlátszó arról is részletesen írt, hogy a határforgalmi adatakról a közmédia korábban rendre azzal a felütéssel számolt be, hogy naponta több ezer ukrán menekült érkezik Magyarországra. Ez a gyakorlat továbbra is jelen van a médiában, például az ORFK határátlépésekről szóló közleményéről júliusban azzal a címmel adott hírt a Vasárnap.hu, hogy „Pénteken közel 8 ezer ukrán menekült jött Magyarországra”.

Simon Ernő kérésünkre megosztotta a Lakmusszal a UNHCR határforgalmi adatsorát, ami a háború kitörése óta havi bontásban tartalmazza a magyar-ukrán határon ki- és belépő ukrán állampolgárok számát. (Az adatsor itt megtekinthető.)

Ezek nem a UNHCR által gyűjtött, hanem a főbiztosság által csupán összesített és a saját szempontjaiknak megfelelően elemzett adatok, amelyek forrása a magyar hatóságok, illetve a KSH. Az adatsor abban tér el a magyar rendőrség által közölt határforgalmi adatoktól, hogy kifejezetten csak az ukrán állampolgárok határátlépéseit tünteti fel, illetve a rendőrség korábbi gyakorlatával szemben nem veszi figyelembe a magyar-román határon keresztül érkezőket.

Az adatok szerint 2022. február és 2025. szeptember vége között összesen 4 968 943 ukrán állampolgár lépett át az ukrán-magyar határszakasz határátkelőin Magyarország irányába. Ugyanebben az időszakban 4 585 374 határátlépés történt az ellenkező irányba is, Ukrajna felé, szintén ukrán állampolgárok által. A háború kezdetét követő 3-4 hónapot leszámítva közel azonos volt azoknak a száma, akik Ukrajnát elhagyták azokéval, akik Ukrajna felé léptek át a határon – ami megerősíti, hogy a határátlépések száma inkább az országok közötti ingázásról, a mindennapi mozgásokról ad képet, mintsem a valós magyarországi menekülthelyzetről.

Mi számít migrációs nyomásnak?

Bakondi György 1,4 millió menekültet emlegető kijelentésével arra reagált, hogy az EU Migrációs és Menekültügyi Paktumához kapcsolódóan az Európai Bizottság a migrációs nyomás szempontjából kategóriákba sorolta a tagállamokat. A kategorizálás határozza majd meg, hogy a paktum hatálybalépésével mely tagállamok férhetnek hozzá bizonyos támogatásokhoz.

A Migrációs és Menekültügyi Paktum a migráció kezelésére és egy uniós szintű közös menekültügyi rendszer létrehozására vonatkozó szabálycsomag, amit 2024 tavaszán fogadott el az Európai Parlament és az EU Tanácsa. A paktum új szabályokat tartalmaz többek között a határvédelemről, a menekültügyi eljárásokról, a tagállamok közötti szolidaritásról és arról, hogyan építse be az EU a migrációs szempontokat a nemzetközi partnerségekbe.

Az első migrációkezelési ciklus keretében a Bizottság javaslatokat tett a Szolidaritási Alap létrehozására, ami a migrációs nyomás alatt álló tagállamok igényeinek kezelésére szolgál majd. Az alap működéséhez a tagállamoknak kell szolidaritási hozzájárulást felajánlaniuk; ez lehet pénzügyi támogatás, személyi szolidaritás (vagyis menekültek átvétele), valamilyen alternatív intézkedés, vagy ezeknek a kombinációja.

A Bizottság a tagállamokat három csoportba osztotta aszerint, hogy milyen migrációs nyomásnak vannak kitéve.

A migrációs nyomás alatt álló tagországok azok, ahova aránytalanul sok menekült érkezett az elmúlt évben, ide sorolták Görögországot és Ciprust, illetve a tengeri mentések következtében aránytalanul sok érkezővel terhelt Spanyolországot és Olaszországot. A második kategória a migrációs nyomás kockázatának kitett országok, ahova a korábbi magas érkezési számok és a befogórendszer terheltsége miatt sorolták be például Lengyelországot, Bulgáriát, Németországot, Franciaországot és Belgiumot.

Az elmúlt öt év migrációs adatai mentén jelentős migrációs helyzettel szembenéző országok kerültek a harmadik kategóriába, például Ausztria és Csehország.

A Bizottság úgy értékelt, hogy Magyarországot jelenleg nem éri aránytalan migrációs teher, így a három közül egyik kategóriába sem sorolták az országot. Ez azt jelenti, hogy Magyarország nem kap támogatást a szolidaritási alapból, a nála nehezebb migrációs helyzetben lévő országoknak viszont kötelező lesz segítenie. Ezt a döntést kritizálta Bakondi, és ekkor hivatkozott arra, hogy Magyarországra 1,4 millió ukrán menekült érkezett.

A besorolás metodológiájáról készített bizottsági dokumentumban részletesen leírják, hogy a „migrációs nyomás” meghatározásnak melyek a tényezői. A nyomást mindig a GDP-hez és népességhez viszonyítva, vagyis az adott tagállam méretéhez és gazdasági lehetőségeihez képest vizsgálják.

Az dokumentum négy konkrét tényezőt sorol fel, ezek

Az EU tehát az első pontnál csak az illegális határátlépéseket és a menedékesek számát veszi számításba.

Címlapi fotó: CHRISTOPHE ARCHAMBAULT/AFP