A kormányközeli alapítvány országjárásra készült kiskönyve az Orbán-kormányok teljesítményéről ígér „igaz információkat”. Azonban több ponton félrevezetően tájékoztat.

„Bebizonyosodott, hogy ez a jó irány. Ez az az út, melyen a szellemi honvédelmi mozgalom további kiszélesítése érdekében, a Harcosok Klubjával és a Digitális Polgári Körökkel továbbra is járnunk kell”

– írta Csizmadia László, a kormányközeli CÖF-CÖKA alapítvány elnöke annak a kiskönyvnek a bevezetőjében, amit a szervezet „egyedülálló országjárására” készített, hogy „tények és igaz információk ismertetésével” mutassa be „az ellenzék hazug ígéreteinek cáfolatát” – és az Orbán-kormányok eredményeit.

Csizmadia ötoldalas bevezetője és egy a patrióta eszmeiségről szóló leírás után a kiskönyv kilenc oldalon taglalja a 2010 és 2025 közötti kormányzati intézkedéseket, sikereket és eredményeket. Ezekből az állításokból néztünk meg közelebbről négyet: a családtámogatások és a minimálbér emeléséről, a fiatalok ingyenes KRESZ-vizsgájáról és a foglalkoztatottság növekedéséről szóló állításokat.

Arra jutottunk, hogy

Családtámogatások: reálértéken feleakkora emelkedés

A kiskönyvben a CÖF azt állítja, hogy a magyar kormány 2025-ben 3754 milliárd forintot fordít családtámogatásra, és ez négyszerese a 2010-es juttatásoknak.

Bár nem jelölnek meg forrást, ez a szám a 2024. decemberi Magyar Közlönyben, azon belül a költségvetési törvényben szerepelt korábban (kerekítve): „a 2025-ös költségvetés egyik kiemelt tétele a családtámogatásokra fordítható összeg, amire több, mint 3750 milliárd forint forrást biztosít a Kormány." A költségvtési törvény a 2010-hez viszonyított négyszeres különbségről is írt: „ez 2800 milliárd forinttal magasabb, mint a baloldali Kormány által beadott utolsó költségvetésben szereplő támogatások összege. 2010-hez képest négyszer többet fordít a Kormány a magyar családok támogatására 2025-ben.”

Azt nem tudjuk, hogy mi a 3750 milliárd forint kiszámításának pontos háttere, de a szöveg ennél a résznél tárgyalja, hogy 2025-ben a családi adókedvezmény, az első házasok kedvezményével együtt mintegy 440 milliárd forint, a babaváró támogatások kerete pedig 250 milliárd forint. A Kopp Mária Intézet A családok életszínvonala 2010 után című 2020-as tanulmánya 2010-re 960 milliárd forintos családtámogatási költséget adott meg. Ez egybevág azzal, hogy a költségvetési törvény szerint a 2025-ös 3750 milliárd 2800 milliárddal magasabb a 2010-es költésnél. Azt ugyanakkor a Kopp Mária Intézet sem fejtette ki, hogy a családtámogatások pontosan miből állnak össze.

A kormány és a CÖF állításának megfelelően a 2010-re és 2025-re megjelölt 960 és 3750 milliárdos összegek között valóban közel négyszeres a különbség (pontosan 3,9-szeres).

Azonban másfél évtized alatt jelentősen drágább lett az élet Magyarországon. Ezért félrevezető pusztán a nyers (nominális) családtámogatási adatokat összehasonlítani, hiszen a 960 milliárd forint 2010-ben még nagyobb segítséget jelentett a családoknak, mint amekkorát a mai árak mellett jelentene. A 2010 és 2025 közötti éves inflációs adatok összeszorzásával (2011 és 2024 között a KSH inflációs adataiból dolgoztunk, 2025-re pedig a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, 4,6 százalékos becslését vettük alapul) megkapjuk, hogy összesen 93 százalék volt a kumulált infláció 15 év alatt.

Vagyis közel megduplázódtak az árak. 2010-ben a családoknak juttatott minden 100 ezer forintból annyit lehetett vásárolni, amennyit a mai árak mellett 193 ezer forintból lehetne. A korrekt összehasonlításhoz ezért érdemes abból kiindulni, hogy mennyit érne a 2010-es 960 milliárd forint családtámogatás mai árakon (reálértéken). Ha az összeget 93 százalékkal megnöveljük, 1853 milliárd forintot kapunk.

Az egyes területekre fordított kormányzati támogatásokat gyakran a GDP (bruttó hazai termék) százalékában adják meg. Ez fejezi ki a legjobban azt, hogy az ország gazdasági teljesítőképességéhez képest mennyit költ a kormány egy adott területre.

Ha GDP-arányosan nézzük a családtámogatások alakulását 2010 óta, még szerényebb emelkedést látunk, hiszen az infláció mellett gazdasági növekedés is volt 15 év alatt.

2010-ben az éves GDP (27 428 milliárd forint) 3,5 százalékát fordította családtámogatásra a kormány, ezzel szemben a 3750 milliárd forint a 2025-ös GDP (a kormány legfrissebb előrejelzése szerint 87 955 milliárd forint) 4,3 százalékának felel meg.

Érdemes hozzátenni, hogy a családtámogatások számításának kormányzati módszertana jelentősen eltér attól, ahogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat számolja a családtámogatásokat. A statisztikai hivatalok nem veszik ide az adókedvezmények vagy más központi kedvezmény költségvetési terhét, hanem csak a családokat célzó tényleges kifizetéseket számolják össze.

A KSH családtámogatásokról szóló statisztikája például a csecsemőgondozási díjat, az anyasági ellátásokat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozást segítő ellátást, a gyermeknevelési támogatást és a családi pótlékot veszi a családtámogatások közé. A KSH szerint 2010-ben a családtámogatások éves összege 574 milliárd, míg 2024-ben 902 milliárd forint volt.

A családtámogatások nominálisan e szerint is emelkedtek az elmúlt 14 évben, 57 százalékkal. Azonban ha belekalkuláljuk a kumulált inflációt is (ami 2024-ig 84 százalékos volt), akkor reálértéken már körülbelül 15 százalékos csökkenést látunk.

A KSH GDP-arányosan is megadja a családtámogatások mértékét: az ő módszertanukkal 2010-ben az 574 milliárd forint még a nemzeti össztermék 2,1 százaléka volt, de 2024-ben a 901 milliárd forint már csak 1,1 százaléka.

Az Eurostat statisztikái a családtámogatást egy főre vetítve átlagosan adják meg. Itt 2023-as a legfrissebb adatsor, e szerint a 26 országból (Görögország nem szolgáltatott adatot) Magyarország a 21. helyen szerepel (345 euró/fő ráfordítással).

Csak Lettország, Románia, Málta, Ciprus és Bulgária van mögöttünk a listán.

Háromszoros minimálbér?

A CÖF a bérek emelkedéséről azt írta, hogy „különösen a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése jelentős”, mindkét tétel 2010 és 2025 között több mint a háromszorosára nőtt.

A KSH adatai szerint a minimálbér 2010-ben 73 500 forint volt, 2025-ben pedig 290 800 forint . A garantált bérminimummal gyakorlatilag a szakképzett munkavállalók bérminimumát határozzák meg (ide tartozik minden olyan munkakör, ami legalább középfokú végzettséget igényel). Ez 2010-ben 89 500 forint volt, 2025-ben 348 800 forint.

Az emelkedés nominálisan mindkét tételnél több mint háromszoros, sőt közel négyszeres.

Azonban az infláció miatt itt is félrevezető a nyers összehasonlítás. A 2010 és 2025 közötti 93 százalékos kumulált inflációt figyelembe véve egy dolgozó 2010-ben 73 500 forintból annyit tudott vásárolni, amennyit 2025-ben 142 ezer forintból tudna.

Másként fogalmazva a 2010-es minimálbér 2025-ös árakon 142 ezer forintnak felelne meg, a garantált bérminimum pedig 173 ezer forintnak.

Ebben a témakörben egyébként a kormány is többször csúsztatott az elmúlt években, visszatérően a nominális összehasonlítást alkalmazva.

A Fidesz és a fiatalok

A CÖF a fiatalok támogatását célzó intézkedések között – például a 25 év alattiak szja-mentessége vagy az ingyenes első nyelvvizsga mellett – sorolta fel azt is, hogy a kormány a 20 éven aluliaknak megtéríti a sikeres KRESZ-vizsga árát.

Valójában a kormány a KRESZ-tanfolyamhoz és a KRESZ-vizsgához ad támogatást a 20 év alattiaknak, de nem a költségek 100 százalékát téríti meg, hanem maximum 25 ezer forintot. Ez a felső határ a 2018-as bevezetése óta nem változott, így a hozzájárulás értéke is jelentősen inflálódott.

További költsége a jogosítvány megszerzésének a 10-15 ezer forintos elsősegély tanfolyam, a Vöröskeresztnél 20 ezer forintba kerülő elsősegélyvizsga, és az orvosi alkalmassági, ami 50 év alatt 7200 forint. Ehhez jönnek a gyakorlati vezetési leckék, ezek átlagosan óránként mintegy 8-10 ezer forintba kerülnek. A gyakorlati vizsga egyszeri 11 ezer forintos költséget jelent.

Gyors számításunk alapján 2025-ben Magyarországon az alacsonyabb árú szolgáltatásokat választva és a minimum 30 gyakorlati órát elvégezve nagyjából 315 ezer forintért lehet megszerezni egy B kategóriás jogosítványt. A kormány a KRESZ-támogatással ennek a 8 százalékát finanszírozza. (A jogosítványszerzéssel foglalkozó Mr. Kresz blog becslése ennél is magasabb összeg: 40 gyakorlati órával és magasabb díjakkal számolva közel félmillió forintba is kerülhet a jogosítvány.)

Jelenleg a 20 év alattiakra vonatkozó KRESZ-támogatással párhuzamosan fut egy középiskolásokra vonatkozó program is. Bár 2024 márciusában a kormány még azt jelentette be, hogy szeptembertől teljesen ingyenes lesz a jogosítvány a középiskolás diákoknak, fél nappal később ezt kiegészítették azzal, hogy csak pilot jelleggel indítják el a programot.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy a KRESZ- és az elsősegély-tanfolyamra, illetve az elméleti vizsgákra a KRÉTA rendszeren keresztül ingyenesen jelentkezhetnek a 16,5 évesnél idősebb diákok, az ingyenes gyakorlati oktatás viszont csak Jász-Nagykun-Szolnok megyében indult el, kísérleti jelleggel. A Telex júniusi cikke szerint az ingyenes elméleti óráknak és vizsgáknak is lehetnek hátulütői, ugyanis több autósiskola regisztrációs díjat vagy drágább óradíjat számít fel azoknak, akik nem náluk végezték el az elméleti oktatást.

Közeledünk a valós foglalkoztatottsági adatokhoz

A foglalkoztatottsági adatokkal kapcsolatban a kormánykommunikációhoz képest a CÖF tett egy lépést a tényszerűség felé: korábban a kormány rendszeresen egymillió új munkahelyről beszélt, a CÖF viszont „közel egymillió” megteremtett munkahelyről írt, amikor a 2010 és 2025 márciusa között hasonlította össze a dolgozók számát a 15-74 éves korosztályban.

2010 márciusában 3 millió 834 ezer fős volt a foglalkoztatottság a 15-74 éves lakosság körében, ez 2025 márciusára 4 millió 701 ezer főre emelkedett. A legfrissebb, augusztusi foglalkoztatottsági adat szerint egyébként 4 675 900 fő dolgozott Magyarországon, 36 900 fővel kevesebb, mint a tavalyi év azonos hónapjában.

(Címlapi kép forrása: Illyés Tibor/MTI)