Szombati beszéde előtt a miniszterelnök tíz olyan állítását gyűjtöttük össze, amiről az elmúlt egy évben tényellenőrzést írtunk a Lakmuszon.

Szerzők: Dezső Annamari, Fülöp Zsófia, Pálos Máté

Az idei évértékelői szezonban három politikus mond vagy mondott beszédet: Magyar Péter február 15-én értékelte a 2024-es évet, Orbán Viktor február 22-én, míg Gyurcsány Ferenc február 23-án tartja szokásos beszédét.

Egy évvel ezelőtt írtunk az Orbán-beszédben várható témákról, majd az értékelő után a miniszterelnök öt erős állítását vizsgáltuk. Idén Magyar Péter beszéde előtt áttekintettük azokat a témákat, amik meghatározóak voltak Magyar elmúlt egy éves kommunikációjában, szegénységtől a klimatizálatlan műtőkön át a saját EP-képviselői aktivitásáig.

Ebben a cikkben végigvesszük, milyen állításokat ellenőrzött a Lakmusz Orbán Viktortól az elmúlt egy évben.

1. A minimálbér és az átlagbér növekedése

Orbán Viktor 2024. április 19-én a Fidesz választási manifesztumának bemutató rendezvényén mondott beszédet. A felszólalásban gyakran hangoztatott gazdasági sikerek is előkerültek, ezekről többször is túlzóan fogalmazott a miniszterelnök.

Többek között azt mondta Orbán, hogy a minimálbér három és félszeresére nőtt 2010 óta, az átlagbért pedig megháromszorozták. Ezek az állítások megállják a helyüket, ha a nyers (nominális) béreket hasonlítjuk össze.

A minimálbér havi összege 2010-ben 73 500 forint volt, a beszéd idején 266 800 forint (jelenleg pedig 290 800 forint).

A pontos összehasonlításhoz a 2010-es minimálbért ki kell igazítani az Orbán-beszédig bekövetkezett inflációval. Így kapjuk meg, hogy a 2010-es minimálbér az akkor aktuális árszínvonalon mekkora összegnek felel meg. 2010 és 2023 között 77,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezek szerint a 2010-es minimálbér 130 800 forintnak felelt volna meg 2023-as árakon. Így is a minimálbér megduplázódását láthatjuk, de reálértéken közel sem emelkedett a 3,5-szeresére.

Ugyanez a helyzet az átlagbérrel. Megháromszorozódás helyett reálértéken számolva csak 61 százalékos emelkedésről beszélhetünk 2010 és a tavalyi Orbán-beszéd időpontja között.

2. Versenyképes vállalatok

Orbán a tavalyi tusványosi előadásában arról beszélt, hogy „Magyarországnak ma 15 ezer nemzetközi térben dolgozó, tehát versenyképes középvállalata van. Amikor a kormányzást megkezdtük 2010-ben, ez 3 ezer volt. Ma 15 ezer van!”.

A KSH adatai szerint 2023-ban 5623 középvállalkozás működött Magyarországon, ez a szám 2013 óta végig ötezer környékén alakult. Ezek alapján kizárt, hogy nemzetközileg versenyképes középvállalatból, vagy akár csak általában vett középvállalatból 15 ezer legyen Magyarországon.

Korábbi nyilatkozataiból viszont arra lehet következtetni, hogy Orbán nemcsak a középvállalkozásokra, hanem a kkv-ként rövidített tágabb kategóriára gondolhatott, amibe a mikro- és kisvállalkozások is beletartoznak.

Konkrétan az exportképes kkv-k számáról nincs nyilvánosan elérhető adat. Egyes kormányzati nyilatkozatok arra utaltak, hogy az állami tulajdonú Eximbanknak van egy adatsora ezekről a cégekről. Azonban amikor októberben az Eximbanktól közérdekű adatigénylésben kikértük a 2010 és 2024 közötti adatokat, azt állították, hogy náluk nincsenek ilyenek.

Mindazonáltal a nyilvános export-adatok nem mutatnak jelentős javulást a magyar kkv-k nemzetközi versenyképességében. Például az Eurostat adatai szerint 11 év alatt összességében 5,8 ezerrel csökkent az export-árbevétellel rendelkező cégek száma.

3. Brüsszel és a 13. havi nyugdíj

Orbán január 31-i rádióinterjújában sokadik alkalommal hangoztatta, hogy Brüsszel eltörölné a 13. havi nyugdíjat. Egy a miniszterelnök Facebook-oldalán másnap közzétett Reels-videóban egy konkrét „brüsszeli” dokumentumot is bemutattak. Bevágták az Európai Bizottság „A nyugdíjak megfelelősége és fenntarthatósága” című tájékoztatóját, és kiemeltek belőle néhány, egyébként a 13. havi nyugdíjhoz nem kapcsolódó mondatot.

Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala

A Lakmusz azonosította, hogy az anyagot 2017-ben adta ki az Európai Bizottság, ezért nem is tudtak volna a magyar 13. havi nyugdíjról írni, hiszen ezt csak 2021-től vezette vissza a kormány.

Orbán a január végi rádióinterjúban arról is beszélt, hogy a 13. havi nyugdíj elvételének „vannak ágensei Magyarországon is”.

„Az ellenzéki pártok mögött lévő közgazdászok, most neveket nem mondok, különösen hölgyeket nem hozok ebbe a helyzetbe, állandóan fölvetik, hogy így nincs jól. Tehát nem merik azt mondani, hogy vegyük el, de hát ez így nem jó”

- mondta a miniszterelnök.

Itt vélhetően Petschnig Mária Zita közgazdászra utalt, akiről a kormányközeli médiában épp azokban a napokban jelentek meg cikkek, amikben a Tisza Párt programírójának nevezték, és azt állították, hogy eltörölné a 13. havi nyugdíjat. Azonban, mint a Lakmuszon megírtuk, Petschnig egyrészt nem dolgozik a Tisza programján, másrészt nem mondta azt, hogy eltörölné a 13. havi nyugdíjat, csak azt, hogy minden nyugdíjasnak az átlagnyugdíj összegét adná plusz juttatásként.

4. Egymillió forint feletti tanárbérek

Orbán ugyanebben a Kossuth Rádiónak adott interjúban azzal is elbüszkélkedett, hogy „már van négyezer olyan pedagógusunk a tanárbéremeléseknek köszönhetően, már van négyezer olyan tanárunk, aki már egymillió forint fölött keres”.

Valószínűsíthető, hogy a bruttó fizetésre gondolt, mivel a kormány kommunikációjában általában bruttóban beszélnek a pedagógusbérekről. A bruttó egymillió forint adókedvezmények nélkül nettó 665 ezer forintnak felel meg.

Január végén Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is hasonló adatokat osztott meg egy közösségi médiás posztjában. Az államtitkár egyik kommentjéből az is kiderül, hogy az egymillió forint felett kereső tanárok körülbelül háromnegyede iskolaigazgató vagy igazgatóhelyettes, és csak egynegyedük nincs vezetői pozícióban.

A 4606 egymillió forint felett kereső tanárból „1209 pedagógus nem vezető, 1929 igazgató és 1468 igazgató-helyettes” - írta Rétvári a hozzászólásában.

A napokban megjelent cikkünkben megnéztük, hogy miből áll össze a pedagógusok bére. Az alapilletményen felül 20 százalékos „esélyteremtési illetményrész” jár azoknak, akik hátrányos helyzetű településeken tanítanak vagy sok hátrányos helyzetű diákkal foglalkoznak, illetve 7 százalékos illetménynövekedést kapnak a hiánytantárgyakat oktatók.

Arra jutottunk, hogy minimális alapilletményekből kiindulva, mindkét extra illetményt hozzáadva is csak a Kutatótanár minősítésű oktatók keresnének bruttó egymillió forint felett (ez azonban nem egy gyakori felállás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lakmusznak küldött becslése szerint összesen 120-130 Kutatótanár van az országban).

Az egymillió forint felett kereső 4606 pedagógus többsége tehát vagy jelentősen magasabb alapilletményt kap a minimálisnál, vagy vezetői feladatokat vállal, vagy eleve magasabb alapilletmény mellett vezetői feladatai is vannak.

5. Európai sorkatonaság

Orbán Viktor tavaly májusban Bohár Dánielnek, a Megafon egyik alapemberének adott interjút a Patrióta Youtube-csatornán. A miniszterelnök arról beszélt, hogy „a Weber nevű derék politikus” szerint európai sorozásra van szükség. Orbán ezzel Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mondatát ismételte el, aki egy Kormányinfón azt mondta, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője

„kötelező sorkatonai szolgálatot akar Európában férfiakra és nőkre egyaránt bevezetni”.

Weber „nyilatkozata”, amire Gulyás Gergely is utalt, a BR24 német (bajor) közszolgálati csatorna által szervezett televíziós vitán hangzott el tavaly május 8-án.

Weber itt valóban beszélt a sorkatonai szolgálatról, azonban csak azt mondta, hogy Németországban támogatja annak bevezetését, más európai országokra vagy az egész EU-ra vonatkozóan nem beszélt erről.

Ezt megerősítette Manfred Weber európai parlamenti és néppárti irodája is: kérdéseinkre Udo Zolleis, az EPP-frakció stratégiai divíziójának vezetője válaszolt. A következőket írta:

„Manfred Weber soha nem támogatta az egész EU-ra kiterjedő kötelező katonai szolgálatot. Következésképpen soha nem is hozta szóba ezt az elképzelést, sem nyilvánosan, sem belső fórumokon.”

Zolleis azt is rögzítette, hogy Weber nem is tartja megfelelő eszköznek az uniós szabályozást a kérdés rendezésére.

6. Oroszországgal való kereskedés

Orbán Viktor 2024. július 27-i tusványosi felszólalásában azt mondta, hogy a lengyelek csinálják a legálságosabb politikát egész Európában.

„Morálisan kioktatnak bennünket, az oroszokkal való gazdasági kapcsolatainkért kritizálnak, és közben önfeledten üzletelnek az oroszokkal, és vásárolják az olajat, áttételeken keresztül ugyan, és működtetik vele a lengyel gazdaságot”

- érvelt a miniszterelnök.

Fotó: Kristóf Balázs/444

Másnap Szijjártó Péter is folytatta Orbán gondolatmenetét, egy Facebook-posztjában provokációnak és képmutatásnak nevezte, hogy a lengyel kormány minket bírál és vádol, de „ha jól megnézzük az egyik legnagyobb orosz olajipari vállalat vásárlóinak listáját, akkor azon bizony ott találjuk a lengyeleket is”.

Cikkünkben szakértők segítségével utánajártunk, mire alapozhatja a magyar miniszterelnök és külügyminiszter a Lengyelország orosz olajimportjával kapcsolatos kritikákat. Arra jutottunk, hogy a lengyel állami tulajdonú Orlen energiaipari vállalat az ország mindkét olajfinomítóját birtokolja, ezek pedig 2023 elején kapták az utolsó orosz szállítmányokat.

Az Orlennek Csehországban is vannak finomítói, amelyekhez a tulajdonukban álló Unipetrol cég valóban importál orosz olajat a Barátság vezeték déli ágán keresztül. A cseh importra azonban jelenleg nem vonatkoznak az orosz olajra kivetett EU-s szankciók, mivel Csehország földrajzi elhelyezkedése miatt egyelőre rászorul a vezetékes orosz olaj használatára (ahogy Magyarország és a Mol is mentességet kapott az orosz olaj vásárlását érintő uniós szankciók alól).

7. Demográfia

A magyar miniszterelnök egyik kedvenc témája a demográfia, erről az utóbbi időben számos alkalommal beszélt, például a tavalyi tusványosi előadásában is. Orbán akkor azt mondta, meg kell állítani a demográfiai hanyatlást:

„Új lendületet kell venni. 2035-re demográfiai értelemben Magyarországnak önfenntartó állapotba kell kerülnie. Nem lehet szó migrációval pótolt népességről.”

A tusványosi beszédet elemző cikkünkben megírtuk, hogy a KSH definíciója szerint egy ország demográfiai értelemben akkor önfenntartó, ha „teljes termékenységi arányszáma eléri a 2,1-et.” A termékenységi arányszám azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett.

Ez a 2,1-es érték jelenti a reprodukciós szintet, a demográfiai önfenntartás akkor valósulna meg, ha ezt tartósan sikerülne elérni. Ez a szám azonban évtizedek óta nem éri el a 2-t sem: utoljára 1977-ben volt 2,1 fölött (egészen pontosan 2,15). 1979 óta 2 fölé sem emelkedett, és bár 2011 és 2021 között növekedett a termékenységi arányszám, az utóbbi években ismét csökkenésnek indult, 2023-ban 1,51 volt.

2021 óta az egy évben született gyermekek számában is megfigyelhető a csökkenés: míg 2021-ben kicsit több mint 93 ezer gyermek született, addig 2023-ban csak 85 225. A tendencia 2024-ben is folytatódott, a KSH idén január végén kiadott gyorstájékoztatója szerint

Ez a valaha mért legalacsonyabb születésszám.

A demográfiai előrejelzések sem igazolják a miniszterelnök terveit: az ENSZ demográfiai előrejelzése 2050-re 1,56-os arányszámot jósol Magyarországnak, 2100-ra pedig 1,6-ot. Ezzel Magyarország inkább a régió alsó felébe kerül majd, megelőz bennünket például Csehország és egy szintre kerülünk Oroszországgal.

8. Biztonság

Orbán arról is sokszor sok helyen beszélt már, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, vagy egyenesen a legbiztonságosabb európai ország.

Legutóbb tavaly október 6-án, az olaszországi Pontidában mondta ezt, ahol a Matteo Salvini vezette Liga nagygyűlésén vett részt.

Nem tudjuk, hogy a miniszterelnök milyen adatokra alapozva állítja, hogy mi vagyunk a legbiztonságosabb európai ország, ezért tavaly októberi cikkünkben sorra vettük az elérhető statisztikákat egyes bűncselekményekre és az európaiak szubjektív biztonságérzetére vonatkozóan. Ezek alapján arra jutottunk, hogy Orbán Viktor kijelentése erős túlzásnak tűnik, hiszen

Az Eurostat 21 rendőrségi nyilvántartásba vett bűncselekménytípusra vonatkozóan közöl adatokat, de ezek között van olyan, ahol nem találtunk elérhető magyar adatot, vagy csupán régi adatok álltak a rendelkezésünkre. Így összesen 15 bűncselekménytípus adatait néztük át és hasonlítottuk össze a többi európai országgal. Ezek közül mindössze egyben teljesít Magyarország a legjobban: nálunk történt 2022-ben a legkevesebb rablás.

Emellett megvizsgáltuk a KSH statisztikáit is a regisztrált bűncselekmények számára vonatkozóan. A KSH adatgyűjtéséből az tűnt ki, hogy

A különböző bűncselekmények számának összehasonlítása mellett a szubjektív biztonságérzettel kapcsolatos felmérések is segíthetnek abban, hogy megnézzük, mennyire érzik az emberek biztonságos helynek Magyarországot. Ilyen elemzést találunk a KSH és az Eurostat oldalán is – mi az utóbbit használtuk az európai összehasonlítás miatt.

Ráadásul az elmúlt években, 2020 és 2023 között, Magyarország négy helyet csúszott vissza, miközben a környezetükben közbiztonsági problémákról beszámoló magyarok aránya 5,3 százalékról 6,1 százalékra nőtt.

9. Demokráciával való elégedettség

Orbán Viktor 2024. október 9-én az EP strasbourgi ülésén közel fél órás beszédet mondott az EU Tanácsának magyar soros elnökségét képviselve.

Orbán több túlzó vagy félrevezető állítást tett a strasbourgi vita során, zárszavában például arról beszélt, hogy „a legutóbbi Pew Research kutatások szerint Magyarországon a demokráciával elégedettek aránya magasabb, mint a legtöbb európai uniós országban”.

2024 tavaszán végzett kutatásukban a Pew Research kutatói 31 országban vizsgálták a demokráciával való elégedettséget, ebből viszont csak kilenc volt EU-s tagország. Magyarország négy országot előzött meg az elégedettségi szintben, négy másik uniós országban viszont többen válaszolták azt, hogy elégedettek a demokrácia működésével, mint nálunk.

10. A Patrióták sikerei

A tavalyi évben a Fidesz uniós politikájának fontos része volt a Patrióták Európáért EU-s pártszövetség létrehozása. 2024. június 30-án Orbán Viktor, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke és Andrej Babiš korábbi cseh kormányfő, az ANO párt elnöke közösen jelentették be a pártcsalád megalakulását. Azóta több európai párt csatlakozott hozzájuk, jelenleg 12 országból 14 tagjuk van.

A Patrióták Európáért európai parlamenti képviselõcsoportjának ülése a Parlament Felsõházi termében 2024. december 6-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

2024. december 18-án Orbán Viktor volt a Patrióta Extra című műsor vendége, ahol azt mondta, hogy

„mióta megalakultak a Patrióták, ezek volnánk mi, azóta bárhol voltak választások Európában mindenhol a Patrióták nyertek, Csehországtól mondjuk Ausztriáig vagy Hollandiáig”.

A miniszterelnök tévesen állította, hogy megalakulásuk óta a Patrióták megnyerték az összes Európában rendezett választást.

A júniusi 30-i bejelentésüktől Orbán nyilatkozatáig összesen hat országgyűlési és öt tartományi parlamenti választást tartottak az Európai Unió területén. A 11 választásból csak négy olyan volt, amin részt vett a Patrióták valamelyik szövetségese.

Ausztriában 2024. szeptember 29-én volt az országgyűlési választás, ahol valóban a Patrióták Európáért pártcsaládhoz tartozó FPÖ kapta a legtöbb szavazatot (29,2 százalék), igaz, máig nem tudtak kormányt alakítani.

Ausztriában két tartományi választást is rendeztek, Vorarlbergben és Stájerországban:

A francia országgyűlési választás első fordulóját pont a Patrióták megalakulásának a napján, június 30-án rendezték. Ezen a később a Patriótákhoz csatlakozó Nemzeti Tömörülés valóban nyert. A június 7-i második forduló után viszont mégsem a Marine Le Pen-féle párt szerezte a legtöbb mandátumot, csak harmadikok lettek, mivel összefogott ellenük a baloldali és a centrista koalíció. Egyedül viszont egyik blokknak sem lett kormányzó többsége, ezért azóta is komoly válságban van a francia politika.

Orbán decemberi interjúja óta volt egy újabb tartományi választás Európában, amit nem a Patrióták nyertek. Idén január 19-én az ausztriai Burgenlandban rendeztek választásokat. Az eddig is hatalmon lévő szociáldemokrata SPÖ nyert 46,4 százalékkal, ugyanakkor elveszett az eddig meglévő abszolút többségük. Az ÖVP és FPÖ külön-külön 20 százalék körüli eredménnyel végzett.

(Címlapi kép forrása: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA)