A Political Capital elemzése szerint a Fidesz választási vereségéhez hozzájárult, hogy maguk is elhitték a propagandájukat, de fontos szerepe volt a digitális szabadságharc elvesztésének, illetve a Meta és a Google kampánykörnyezetet befolyásoló döntésének is.

Komoly nemzetközi tanulságai lehetnek a Fidesz áprilisi bukásának – állítja a Political Capital még a múlt hónapban megjelent elemzése, ami azt vizsgálta, milyen összetevői voltak annak, hogy a kampányban összeomlott az Orbán-rendszer információs autokráciája.

Az információs autokráciát olyan rendszerként írják le a szerzők, ami a nyílt erőszak és a tömeges elnyomás helyett elsősorban a közbeszéd ellenőrzésére és a napirend uralására épül. „Az ilyen rendszerek stabilitása azon múlik, hogy sikerül-e elhitetniük az állampolgárokkal, hogy a hatalmon lévő vezető kompetens, képes védelmet nyújtani, széles körű támogatottsággal rendelkezik, és mindenekelőtt: nincs politikai alternatívája” – áll a tanulmány definíciójában.

Az elemzés arra a kérdésre keres választ, hogy mennyiben magyarázzák a Fidesz vereségét az információs térben bekövetkezett változások. Nem állítja, hogy az olyan alapvető tényezők, mint a gazdasági helyzet vagy a közszolgáltatások állapota másodlagosak voltak, azt vizont igen, hogy önmagukban nem feltétlenül vezettek volna a Tisza győzelméhez.

„A központi kérdés nem egyszerűen az, miért váltak elégedetlenné a magyar választók, hanem az is, hogy a kormány miért veszítette el azt a képességét, hogy meghatározza ennek az elégedetlenségnek az értelmezési keretét”

– írják a PC elemzői.

Szerintük az áprilisi választás megmutatta, hogy egy információs autokrácia meggyőző ereje gyorsabban omolhat össze, mint az intézményei. Ennek az összeomlásnak nyolc okát azonosították, köztük több olyat, ami már közvetlenül a választás után felmerült Krekó Péterrel, a Political Capital igazgatójával és Urbán Ágnessel, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatójával készített interjúnkban és podcastunkban.

1. A verhetetlenség mítosza

Az információs autokráciák legfőbb célja annak elhitetése a választókkal, hogy nem létezik kormányzóképes alternatíva. Innen nézve nem meglepő, hogy Orbán Viktor rendszere akkor rendült meg, amikor a 2024-es EP-választások eredménye miatt egyre többen kezdték valódi kihívónak és kormányzóképes alternatívának látni Magyar Pétert és a Tiszát.

A PC szerint fordulópont volt, hogy 2025 júniusára Magyart már többen tartották alkalmas miniszterelnök-jelöltnek, mint Orbánt, és többen számítottak a Tisza győzelmére, mint a Fideszére.

2. Elkopó narratívák

A Fidesz nemcsak a legyőzhetetlenség mítoszát veszítette el, legfontosabb politikai üzenetei mögül is eltűnt a társadalmi többség.

A Policy Solutions kutatásai szerint fél év alatt, 2025 ősze és 2026 tavasza között is jelentősen kevesebben lettek azok, akik reális veszélynek tartották, hogy Magyarország belesodródhat az orosz–ukrán háborúba (46 százalék vs. 29 százalék).

A Political Capital és a Medián felmérése szerint 2026 márciusában a megkérdezettek többsége „biztosan nem igazként” értékelte azt az állítást, hogy Ukrajna, az EU és a NATO bele akarja sodorni Magyarországot a háborúba, ahogy a többség azt a vélekedést is elutasította, hogy Brüsszel Ukrajna finanszírozása miatt akarja adóemelésre kényszeríteni a magyar kormányt.

3. Hamvába holt digitális szabadságharc

A PC kiemeli, hogy a digitális térben bevetett olyan kampányújítások ellenére, mint a Harcosok Klubja vagy a digitális polgári körök, a Tisza online kampánya az interakciók száma alapján sokkal jobban megmozgatta az embereket. Ezt a tendenciát a kampányban a Lakmusz is többször dokumentálta a 20K közösségimédia-elemzéseire támaszkodva.

A PC tanulmánya egy szemléletes adatpárt hoz illusztrációként: míg Magyar Péter 50 legnépszerűbb Facebook-bejegyzése a kampányban összesen 4,8 millió reakciót generált, Orbán Viktor 50 legsikeresebb posztja csak 2,8 milliót.

4. Visszacsapott az AI

Az elemzés szerint, bár a kampányban a Fidesz (proxyszervezeteivel együtt) nagyban támaszkodott az AI-generált tartalmakra, ezek hatása inkább negatív lehetett a párt népszerűségére.

Miközben a választók 73 százaléka találkozott a közösségi médiában AI-generált vagy manipulált politikai tartalommal, a PC választás előtt készült felmérése szerint a megkérdezettek 90 százaléka elfogadhatatlannak nevezte az ilyen eszközök használatát a politikában.

5. Hiányzó politikai hirdetések

Érdemi hatása lehetett a kampánydinamikára annak is, hogy a Meta és a Google 2025 októberétől egy friss uniós jogszabályra reagálva betiltotta a politikai hirdetéseket a platformjain. Bár a Fidesz-közeli szereplők egy része sikeresen játszotta ki az új szabályokat, az online politikai hirdetések mennyisége érezhetően a korábbi szint töredékére esett vissza.

Ez a Fideszt érintette hátrányosan, hiszen az online politikai hirdetések betiltása előtt uralta ezt a piacot. 2025 első kilenc hónapjában Magyarországon összesen 4,1 milliárd forintot költöttek politikai hirdetésre a Meta és a Google felületein, ennek 87 százaléka a Fidesz-közeli szervezetek költéséből jött össze.

6. Sikeres elővágások

A PC kutatói szerint az információs autokráciával szemben hatékony eszköznek bizonyult Magyar Péter és a Tisza taktikája, hogy rendre előre bemondták, mivel támadja majd őket a Fidesz.

Ez gyengítette a későbbi támadások hatását, és akár teljesen meg is hiúsíthatott bizonyos kampányelemeket.

Azt is kiemeli az elemzés, hogy magyar és külföldi oknyomozó újságírók az orosz dezinformációs kampányokra és beavatkozási kísérletekre is előre figyelmeztettek, ami szintén gyengítette ezek erejét.

7. A teherré váló orosz kapcsolat

Míg a 2022-es kampányban a Fidesz „békepárti” üzenetét a választók a párt szándékának megfelelően értelmezték, az idei kampányban a tanulmány szerint ez a narratíva inkább a túlzott oroszbarátsággal és a szuverenitás feladásával kapcsolódott össze. Ehhez mindenképpen hozzátettek a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov telefonbeszélgetéseiről a kampányhajrában nyilvánosságra kerülő felvételek.

A közvélemény-kutatási adatok is azt mutatták, hogy a Fidesz minden igyekezete ellenére többen tartották reális veszélynek az orosz beavatkozást a választásba, mint azt, hogy Ukrajna vagy az EU próbálna meg beavatkozni.

8. A saját csapdájukba estek

Utolsó tényezőként a PC azt említi, hogy a Fidesz propagandája olyan meggyőződéssel próbálta fenntartani a legyőzhetetlenség látszatát, például nyilvánvalóan nem a valóságot mutató közvélemény-kutatásokkal, hogy azt a fideszes tábor, és valószínűleg a pártelit egy része is elhitte.

Ez a taktika a törzstábor mozgósítására jó lehetett, viszont aláásta a pártnak azt a képességét, hogy időben felismerje a veszélyt és változtasson addigi kampánystratégiáján.

A Political Capital tanulmánya az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló HDMO projekt keretében készült. A Lakmusz a projektben a PC konzorciumi partnereként vesz részt.

(Címlapi fotó: Németh Dániel/444)