Már papír is van arról, hogy az állam és a párt közötti határvonal elmosódása miatt az esélyek ezen a választáson sem voltak egyenlőek.

Rendben lezajlott és rekord részvételt hozott az április 12-én tartott országgyűlési választás, a szavazók valódi választási lehetőségek közül választhattak, de az esélyek nem voltak egyenlőek, a kormányzó párt a rendszerből adódó előnyöket élvezett – állapítja meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelőinek 26 oldalas, a választás másnapján kiadott előzetes jelentése. A választáson a közel 99 százalékos feldolgozottság melletti eredmény szerint a Tisza kétharmados győzelmet aratott, a listás szavazatok 52,27 százalékát megszerezve.

A továbbiakban részletesebben is bemutatjuk a jelentés legfontosabb megállapításait.

Az állam kampányolt a Fidesznek

A jelentés szerint az EBESZ korábbi javaslatai ellenére a magyar kormány nem tett lépéseket a kormánypárt és az állam kommunikációjának szétválasztására, így

E normákkal ellentétes például, hogy a kormányzó párt a hivatali pozícióját és a kormányzati erőforrásokat visszaélésszerűen használta kampánycélokra, ahogy az is, hogy a kormányzati kommunikáció és a hatóságok/állami tulajdonú vállalatok kormánypárti üzenetei egybefolynak, egymást visszhangozzák.

A Fidesz kampányában központi szerephez jutó biztonság és védelem kulcsszavak megjelentek a kormányzati tájékoztató kampányokban is. Ilyen volt például az Ukrajnával kapcsolatos nemzeti petíció, vagy az állami tulajdonban lévő vállalatok energiabiztonsági hirdetései – a jelentés konkrétan említi az MVM „Energia, Biztonság” óriásplakátjait. Látványos példák a miniszterelnök választók számára kiküldött hivatalos levelei is, amelyek a Fidesz üzeneteit visszhangozták, vagy Szijjártó Péter külügyminiszter (miniszteri minőségében tett) kijelentése, miszerint

„csak a jelenlegi kormány segíthet elkerülni, hogy Magyarországot belevigyék a háborúba”.

További probléma volt az EBESZ szerint, hogy a választók személyes adatait visszaélésszerűen felhasználták kampánycélokra.

Elszállt kampányköltések

Az EBESZ szerint a kampányfinanszírozás jogi szabályozása rendszerszintű hiányosságokkal küzd, a felügyelet nem hatékony, ez gyengíti az átláthatóságot és elszámoltathatóságot. Szintén ellentétes a nemzetközi normákkal, hogy tavaly eltörölték a kampányköltési plafont, tovább torzítva a versenyfeltételeket.

A szabályozásba az elmúlt években nem építettek be korábbi javaslatokat, mint például az adományok felső határának korlátozását és közzétételét.

Jogorvoslat

A választási vitákban eljáró testületek az EBESZ szerint összességében nem voltak pártatlanok és nem biztosítottak hatékony jogorvoslatot. Kiemelik például, hogy az NVB-üléseken a Fidesz-KDNP delegáltjai és az Országgyűlés által megválasztott tagok rendszeresen együttesen szavaztak, ami a választási viták pártatlan kezelésének hiányát mutatja. A 15 fős NVB 7 tagját 9 évre választja meg az Országgyűlés (ahol mostanáig a kétharmados többség miatt a Fidesz akarata érvényesülhetett), a további 8 tagot az országgyűlési képviselő-csoporttal rendelkező pártok megbízottjai adták ki. Az EBESZ megjegyzi: az általa vizsgált esetekben a 7 választott taggal együtt szavazó Fidesz-megbízott és KDNP-megbízott néhány elszigetelt esettől eltekintve biztosította a többséget jelentő 9 szavazatot.

Az NVB a választás napjáig 236 kifogást és fellebbezést vizsgált felül, ezek felét formai okokból utasították el, sok esetben megkérdőjelezhető indoklással – írja a jelentés. 48 bejelentés érkezett a hivatalai pozíció és a kormányzati erőforrások visszaélésszerű felhasználásával kapcsolatban. A kormánypárt javára irányuló tevékenységet támadó ügyek túlnyomó többségét az NVB elutasította. Viszont megállapította a jogsértést azon kevés ügyben, amelyek az ellenzék javára irányuló tevékenységeket kifogásoltak.

Problémákat talált a jelentés a hatékony jogorvoslattal és a jogszabályok egyértelműségével kapcsolatban is. A közmédia online felületeinek elfogultságáról szóló ügyekben a Kúria megállapította az egyenlőtlen tájékoztatást. Aztán az Alkotmánybíróság a Kúria mind az öt érdemben vizsgált ítéletét megváltoztatta a kormánypárt javára, majd a Kúria ugyanazon tanácsai újra megállapították ugyanazt a jogsértő elfogultságot, ezeket aztán az Alkotmánybíróság újra megsemmisítette.

Média, dezinormáció, retorika

Az EBESZ szerint a magyar médiakörnyezet formálisan sokszinű, de a gyakorlatban erősen erősen egypólusú. A független újságírás „strukturális hátrányban van” az erőforrásokban bővelkedő kormánypárti médiaszektorhoz képest, sőt fokozódó nyomás alatt áll. Erre példaként a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását és tevékenységét említik.

A médiamegfigyelők elemzése szerint a közmédiához tartozó M1 híradásainak műsorideje mintegy 43 százalékában a kormánnyal foglalkozott, a Fidesz 22 százalékot kapott, többnyire semleges vagy pozitív hangvételben. A Tisza a műsoridő 29 százalékát kapta, de túlnyomórészt negatív ábrázolással. A kormány javára elfogult tudósítást kereskedelmi csatornákon is megfigyelték (Hír TV, TV2), az RTL és az ATV összességében viszont kiegyensúlyozottan tudósított.

A jelentés több ponton hangsúlyozza: az állam nem tesz eleget az online tér védelméért, nem lép fel a dezinformációval szemben, és az online kampánytevékenység sincs kellő mértékben szabályozva. Ugyan az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye elvileg (DSA) érvényes és alkalmazható lenne az online kampánytevékenységekre, egyelőre a területen Magyarországon jogbizonytalanság van, nem világos, melyik lenne a területért felelős intézmény (a helyzettel ebben és ebben a cikkben foglalkoztunk korábban a Lakmuszon).

Kiemeli a jelentés, hogy a kormánypárthoz kapcsolódó Facebook-oldalak több alkalommal megsértették a Facebook politikai hirdetésekre vonatkozó tilalmát.

A dezinformációval szembeni védekezésnél az EBESZ nem valamilyen bonyolult dologra gondol: egy ponton azt írja, az általános állami felvilágosítás, a dezinformációról és manipulatív tartalmak kockázatairól szóló alaptájékoztatás már erősítené a közbizalmat.

A jelentés szerint ezek hiányában aggodalomra ad okot, hogy a közösségi médiát figyelő szakértők AI- és manipulatív tartalmakat észleltek, amelyek célja a dezinformálás és a politikai ellenfelek hiteltelenítése volt. Itt külön megemlíti az EBESZ az ellenzéki győzelem esetére felvázolt félelemkeltő narratívákat.

Konkrétan említik a Tisza állítólagos adóemelési terveiről szóló tartalmakat (az ezek alapjául szolgáló cikkek miatt indult sajtóperek állását itt foglaltuk össze korábban a Lakmuszon), és azokat, amelyek szerint a Tisza visszaállítaná a sorkatonaságot (ez utóbbi hamis állítással itt foglalkoztunk).

A külföldi beavatkozás visszatérő témája lett a kampánynak, a kormány és az ellenzék részéről is, de a legtöbb ilyen állítás bizonyíték nélkül maradt – áll a jelentésben.

Az EBESZ szerint a teljes kampányt a kormánypárt Ukrajnával és az EU intézményeivel kapcsolatos megosztó üzenetei uralták és polarizálták – mindezt aggasztó mértékű gyűlöletkeltő és félelemkeltő retorika kísérte. A szakpolitikák alig kaptak szerepet.

(Címlapi fotó: Bankó Gábor/444)