Összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, hogy Magyarországon az NMHH jogsegélyszolgálata látja el azt a feladatot, amit a Trump-kormány egyébként cenzúrának tart.

Az európai digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act, DSA) a múlt év végén ismét rivaldafénybe került, amikor az Európai Bizottság erre hivatkozva büntette meg az X-et, Elon Musk platformját. Nem sokkal később az amerikai kormány úgy döntött, hogy kitilt az Egyesült Államokból öt dezinformáció ellen küzdő európai állampolgárt, köztük olyanokat is, akik a DSA-n dolgoztak korábban.

A kitiltottak között vannak a HateAid nevű német szervezet vezetői is. Az amerikai külügyminisztérium indoklása szerint ezzel a szervezettel az a baj, hogy a DSA jogi keretrendszerében „megbízható bejelentőnek” számít, azaz kiemelt szerepben jelezheti az online platformoknak, ha jogsértő tartalmat talál a felületeiken. Ez az amerikai kormány értelmezésében egyenlő a cenzúrával.

A kitiltásról szóló cikkünk írásakor megnéztük, hogy Magyarországon ki látja el a megbízható bejelentő feladatát, és egy érdekességre bukkantunk.

Ez azért érdekes, mert az NMHH maga is úgynevezett „digitális szolgáltatási koordinátor” a DSA szerint. Vagyis

Ezzel az NMHH ugyan nem szegett szabályt, de összeférhetetlenségi aggályokat felvet a dolog, ugyanis az Internet Hotline és az NMHH hierarchikus viszonyban állnak egymással: az Internet Hotline-t 2011 óta az NMHH üzemelteti, a hatóságéval megegyező székhelyen. A Médiahatóság a Lakmusznak küldött válaszában kiemelte, a feladatok elkülönülnek egymástól, de mi mind a törvényből, mind az NMHH szervezeti szabályzatából azt olvastuk ki, hogy a hierarchikus viszony fennáll.

Korábban egyébként EP-képviselők az NMHH függetlenségét is megkérdőjelezték az Európai Bizottságnak írt levelükben.

Cikkünkben elmagyarázzuk, mi a digitális szolgáltatási koordinátor és a megbízható bejelentő feladata, és azt is megnézzük, mi lehet a probléma az Internet Hotline kijelölésével – ebben Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója segít nekünk.

Bejelentő és koordinátor

Ez a két fogalom a DSA jogi keretrendszerében, ezen belül a Facebookhoz vagy X-hez hasonló platformok ellenőrzésében kap szerepet. A megbízható bejelentők a DSA értelmében olyan különleges szervezetek, amik szakértőnek számítanak „a jogellenes online tartalmak bizonyos típusainak – például a gyűlöletbeszédnek vagy a terrorista tartalomnak – a felderítésében és az online platformok felé történő bejelentésében.”

A megbízható bejelentők felelősek a „potenciálisan jogellenes tartalmak felderítéséért és az online platformok riasztásáért”, vagyis jelzést küldenek a platformok üzemeltetőinek, ha ilyen tartalmakat észlelnek. Ezt egyébként bárki, minden felhasználó megteheti, a különbség az, hogy a megbízható bejelentő által tett jelzéseket a platformoknak kiemelten kell kezelniük, és „indokolatlan késedelem nélkül döntést” kell hozniuk róluk.

Az ilyen kiemelt bejelentőket az adott ország digitális szolgáltatási koordinátora jelöli ki. A digitális szolgáltatási koordinátor az a szervezet, amelyik az adott országban felelős a „digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos valamennyi ügyért”. Vagyis egyfajta szakmai DSA-felelősként figyelik az országban jelenlévő platformszolgáltatókat, és ellenőrzik, hogy azok betartják-e a DSA által előírt szabályokat. Ezt a szerepet Magyarországon az NMHH tölti be 2023. január 1. óta.

Az, hogy Magyarországon a nemzeti hírközlési hatóságot jelölték ki koordinátornak, nem meglepő, sok más uniós tagállamban is így jártak el. Az azonban felvet kérdéseket, hogy az NMHH által működtetett jogsegélyszolgálat lett a megbízható bejelentő.

A kritériumoknak megfelel, mégis kakukktojás

Az NMHH 2024. október 25-től jelölte ki a saját maga által fenntartott Internet Hotline-t a magyarországi megbízható bejelentőnek. Az Internet Hotline egy jogsegélyszolgálat, ahova az online elérhető, feltehetően jogsértő vagy káros tartalmakról lehet bejelentést tenni, nyolc különböző kategóriában, például online zaklatás, gyermekpornográfia, rasszista, uszító vagy adathalász tartalmak esetén.

A megbízható bejelentővé válás kritériuma az, hogy a szervezet székhelyének az EU-n belül kell lennie, és teljesülnie kell az alábbi feltételeknek is:

Ezeket a feltételeket az NMHH 2024-es határozata is rögzíti.

A DSA szövege ad némi támpontot, hogy milyen szervezetek lehetnek megbízható bejelentők:

Az INHOPE hálózat a gyerekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos anyagok bejelentésére szolgáló jogsegélyszolgálatok szövetsége, amihez az Internet Hotline 2012-ben csatlakozott.

Ha megnézzük a megbízható bejelentők uniós listáját, akkor látjuk, hogy a kép valóban vegyes: vannak a listán szerzői jogok védelmével, médiatudatossággal, addikcióval, a Holokauszt emlékezetével vagy szociális jóléttel foglalkozó szervezetek, illetve gyermekvédelmi szervezetek, jogsegélyszolgálatok, sőt, még tényellenőrzéssel foglalkozó szervezetek is. Ezek között vannak civilek és állami háttérintézmények is. Sok országban több bejelentő is van, például az osztrákoknál, franciáknál, finneknél vagy a románoknál.

Érdekesség, hogy az ír digitális szolgáltatási koordinátor szerepét betöltő Ír Médiatanács 2024 februárjában kiadott egy kézikönyvet a megbízható bejelentőkről. Ebben arról is szó van (2. melléklet, 8. oldal), hogy a DSA alapján ők hogyan értelmezik a megbízható bejelentő fogalmát, és arra jutnak, hogy hatóságok ugyan betölthetik a bejelentő szerepét, de a digitális szolgáltatási koordinátorok nem.

Összeférhetetlenségi probléma

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója elmondta a Lakmusznak: ő sem tud olyan példát, hogy a koordinátor egy saját maga által működtetett szervet jelöl ki bejelentőnek. „Ez egyáltalán nem bevett gyakorlat” – mondta Szabó, majd hozzátette:

„Amit az NMHH csinált ebben az esetben, az formálisan nem ütközik a DSA-ban leírtakkal, vagyis nem jogsértő. Sokkal inkább összeférhetetlenségi és függetlenségi kérdéseket vet fel: a koordinátor ellenőrzi, hogy megfelel-e a bejelentő a DSA-ban meghatározott feltételeknek, a bejelentő az éves beszámolóját is a koordinátornak nyújtja be, és a bejelentő megbízatását is a koordinátor vonhatja vissza. Ezeknek elvileg elkülönült intézményi funkcióknak kellene lenniük, ugyanakkor kérdéses, hogy az NMHH mennyire képes ezeket a saját szervezetén belül, vagy a vele szervezeti hierarchiában álló megbízható bejelentővel szemben hatékonyan és hitelesen érvényesíteni.”

Megkérdeztük az NMHH-t, hogyan garantálják a koordinátor és a bejelentő egymástól független működését. A Médiahatóság azt írta válaszában, hogy a 2010-es médiatörvény értelmében az NMHH-nak „három, önálló hatáskörrel rendelkező szerve van: az Elnök, a Médiatanács és a Hivatal, amelyek hatáskörét, működési területét és tevékenységeit a jogszabályok egyértelműen és világosan elhatárolják.” Megjegyezték, hogy a jogsegélyszolgálat működtetése a Hivatal feladata, aminek „szakmai irányítására vonatkozóan az Elnök utasítási joggal nem rendelkezik.” A digitális szolgáltatási koordinátor feladatát pedig az Elnök látja el. Vagyis az NMHH szerint a két feladatkör elkülönül:

„a digitális szolgáltatási koordinátorhoz kapcsolódó hatásköröket ellátó Elnök és a Hivatal által működtetett Internet Hotline megbízható bejelentőként egymástól függetlenül végzik tevékenységüket.”

Az NMHH szervezeti és működési szabályzata (szmsz) szerint a jogsegélyszolgálatot az NMHH Internet Hotline Osztálya működteti. Ez a szerv valóban a főigazgató közvetlen irányítása alá tartozik – a főigazgató pedig az NMHH Hivatalát vezeti.

Azt azonban mind az NMHH szmsz-e, mind a 2010-es médiatörvény (111. paragrafus, 2/d) egyértelműen lefekteti, hogy:

„az Elnök kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést és a visszahívást is.”

Szabó Máté elmondta, hogy a DSA nem írja elő, hogy a bejelentőnek civil szervezetnek kell lennie, de szerinte a platformokon megjelenő jogellenes tartalmak vizsgálata és ellenőrzése bármikor szenzitívvé válhat politikailag, ezért jó, ha ez a feladat nem kizárólag egy hatóságra hárul. Jó példa erre az, amikor egy országban több megbízható bejelentőt is kijelölnek és van köztük civil is, így a különböző szakterülethez értők és az állami, illetve civil szervezetek egymás munkáját tudják kiegészíteni.

„Az NMHH függetlensége egyébként is megkérdőjelezhető, a koordinátornak való jelölése már önmagában politikailag vitatott döntés volt” – mondja Szabó Máté. Ezt mutatja az is, hogy 2024 februárjában 36 EP-képviselő levelet írt Margrethe Vestager és Thierry Breton uniós biztosoknak, amiben aggodalmukat fejezték ki, hogy Magyarország azt az NMHH-t jelölte koordinátornak, ami a képviselők szerint „kormányzati propagandával kapcsolatos kapcsolatairól ismert, így megsértheti a DSA függetlenségi követelményeit.”

Szabó Máté szerint az NMHH függetlenségének kérdése a DSA-tól függetlenül is érdekes, a megbízható bejelentővel kapcsolatos összeférhetetlenségi aggályok azonban a DSA keretrendszerében vetnek fel kérdéseket.

„Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez a struktúra kritikája, és nem az Internet Hotline működéséé, arra ugyanis kevéssé látunk rá.”

Bejelentés és intézkedés

Az Internet Hotline-nak megbízható bejelentőként éves beszámolót kell készítenie és publikálnia. A 2024-es beszámoló (mivel az Internet Hotline 2024. október 25-én lett megbízható bejelentő, a 2024-es beszámoló csupán két hónapra vonatkozik) szerint a jogsegélyszolgálathoz

A legtöbb esetben az Internet Hotline hozzájárulás nélkül közzétett (43 százalék) vagy adathalász tartalom (37 százalék) miatt tett bejelentést a platformszolgáltatóknál. Emellett volt még erőszakos, illegális cselekményre felhívó tartalom, gyermekpornográfia és online zaklatás is.

A beszámoló végén azt is megjegyzik, hogy munkájukat a platformszolgáltatóktól teljes mértékben függetlenül végzik.

A 2025-ös (már teljes) évre vonatkozó beszámolójuk még nem jelent meg, annak csak márciusban van a leadási határideje. Tavaly október végén azonban publikáltak egy összegzést az elmúlt egy évükről, amiben leírják, hogy a szolgáltatók egyre gyorsabban és hatékonyabban reagálnak az Internet Hotline bejelentéseire, példaként említik a Google-t, a Facebookot, az Instagramot, a TikTokot, a Discordot vagy a Telegramot is. Utóbbinál azt is megjegyzik, hogy míg 2024-ben 39 esetben tettek bejelentést a Telegramon terjedő jogsértő tartalom ügyében, addig 2025-ben már 57-szer, többségében eredményesen. A beszámoló szerint a jogsegélyt egyre több felhasználó veszi igénybe. Pontos adatokat azonban majd csak akkor látunk, ha nyilvános lesz a tavalyi évi beszámoló.

Címlapi kép: Koltay András, az NMHH elnöke (Bruzák Noémi/MTI)