Minden eddiginél könnyebb lett véghezvinni online csalásokat az AI térhódítása miatt
2026. november 3. 16:17
A csalók már percek alatt készíthetnek valósághű képeket, videókat és hamis weboldalakat, ráadásul egyszerre több ezer embert is célba vehetnek. Egy friss brit jelentés alapján bemutatjuk a leggyakoribb átveréseket, és hogy mire érdemes figyelni, ha csalásra gyanakszunk.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése nem új csalástípusokat hozott létre, hanem a már ismert átveréseket teszi sokkal hihetőbbé, gyorsabban és egyszerűbben kivitelezhetővé.
Ez a legfontosabb megállapítása annak az AI Scam Watchlist című friss elemzésnek, amelyet az angol és walesi fogyasztóvédelmi hatóságok országos fellépését koordináló National Trading Standards (NTS) tett közzé 2026. szeptember 30-án.
Az elemzés szerint ugyanis az AI rendszerek használatával a csalóknak már nincs szükségük különösebb technikai tudásra ahhoz, hogy profinak tűnő weboldalakat, hamis képeket vagy videókat hozzanak létre. Az AI segítségével rövid idő alatt akár tömegesen is készíthetnek személyre szabott üzeneteket, és egyszerre sokkal több lehetséges áldozatot érhetnek el.
Az AI-val írt üzenetekből például eltűnhetnek a korábban gyanút keltő helyesírási hibák és nyelvileg helytelen megfogalmazások, a mesterségesen előállított képek, videók és hangfelvételek pedig egyre valósághűbbek. Így már az sem feltétlenül bizonyítja egy ajánlat hitelességét, ha látszólag egy ismert vagy megbízható személyt látunk, illetve hallunk.
Az NTS elemzése alapján bemutatunk tíz olyan tipikus csalást is, amelyekhez a csalók előszeretettel használják a mesterséges intelligenciát, például arra, hogy még hihetőbbé és nehezebben felismerhetővé tegyék őket. A cikk végén pedig gyakorlati tanácsokat olvashatsz, hogyan ismerheted fel időben az ilyen átveréseket.
Az elemzésben szereplő példák közül több átveréssel már a Lakmuszon is foglalkoztunk, ezeket is felidézzük ebben a gyűjtésben.
Vásárlási csalásoktól a kamu hódolókig
Mára szinte a teljes átverések teljes folyamatát felépíthetik mesterséges intelligenciával, az első kapcsolatfelvételtől a pénz kicsalásáig, így ugyanazon mechanizmuson belül több módon is bevetik ezt a technológiát. Ezek a legtipikusabbak átverési formák, amelyekben különösen látványos az AI térhódítása:
- Online vásárlási csalások: A csalók AI-generált termékképekkel, hamis vásárlói értékelésekkel és ügyfélszolgálati chatbotokkal – vagyis automatikusan válaszoló programokkal – teszik hitelesebbé a nem létező webshopokat. Az áldozatok így olyan termékekért fizethetnek, amelyeket végül nem kapnak meg, vagy egészen más érkezik helyettük.
A Lakmusznál is találkoztunk ilyen esettel. Több ezer olyan AI-val készült Facebook-hirdetést azonosítottunk, amelyekben a Semmelweis Egyetem és a BENU Gyógyszertár nevével visszaélve reklámoztak egy állítólag csodás fogyást eredményező tapaszt. A hirdetések négy gyanús webshopra vezettek, amelyeknél nem ismertették az üzemeltető céget, viszont rengeteg AI-generált előtte-utána képel és sürgető vásárlási üzenettel találkoztunk.
Egy gyógyszerész az eset kapcsán arról számolt be, hogy ismer olyanokat, akik megrendelték a terméket, de az vagy egyáltalán nem érkezett meg, vagy egy egyszerű ragtapaszhoz hasonló terméket kaptak.
A csalók ilyen esetekben akár valódi szakemberek nevével és arcával is visszaélhetnek a termékeik reklámozásához. Nemrég mutattuk be, hogyan reklámoztak egy engedély nélküli egészségügyi készítményt Krauth Barbara szakorvos AI-val létrehozott másával, olyan állításokat adva a szájába, amelyeket valójában soha nem mondott. - Hamis állásajánlatok: A mesterséges intelligenciával akár egy teljes felvételi folyamatot is megrendezhetnek. Hamis álláshirdetéseket, toborzói profilokat, sőt a brit összeállítás szerint még online interjúkat készíthetnek. A cél általában az, hogy adminisztrációs vagy képzési díjakra hivatkozva pénzt csaljanak ki a jelentkezőktől.
- Befektetési csalások: A csalók gyakran deepfake videókat használnak, amelyeken ismert személyek látszólag saját arcukkal és hangjukkal ajánlanak mesés hozamot ígérő befektetéseket. Hamis online kereskedési felületekkel is megtéveszthetik az áldozatokat, azt a látszatot keltve, hogy a befizetett pénzük gyorsan gyarapodik.
Hasonló módszerekkel próbáltak visszaélni Magyar Péter nevével is 2024-ben: hamis híroldalakkal és AI-val manipulált videókkal népszerűsítettek kriptovalutás befektetéseket. Ugyanebben az évben 30 olyan magyar nyelvű kamuoldalt is bemutattunk, amelyek hírességekről szóló szenzációhajhász álhírekkel terelték a felhasználókat hamis befektetési oldalakra. Ezeken mesterségesen generált, állítólagos „elégedett ügyfelek” portréit is felhasználták a megtévesztéshez. - Romantikus csalások: A csalók AI-generált profilképekkel, hangüzenetekkel és automatizált beszélgetésekkel építhetnek bizalmat a társkeresőkön vagy közösségi oldalakon. Egy-egy ilyen hamis kapcsolatot akár hónapokig fenntarthatnak, mielőtt valamilyen vészhelyzetre hivatkozva pénzt kérnének. Ez a csalási séma is ismert Magyarországon.
Egy 2024-es rendőrségi jelentés szerint egy Tolna vármegyei nő, aki az interneten ismerkedett meg egy magát magyar származású amerikai katonának kiadó férfival 800 ezer forintot veszített. A csaló közös jövőt ígért neki, majd egy állítólagos csomag vámköltségére hivatkozva szerezte meg a pénzét. Később további 6000 eurót követelt, de a nő ekkor már felismerte az átverést. - Utazási és jegyvásárlási csalások: A hamis foglalási oldalakon AI-generált szállásfotókkal, kedvező ajánlatokkal és kitalált értékelésekkel próbálják meggyőzni az érdeklődőket. Az áldozatok gyakran csak az utazás vagy a rendezvény előtt szembesülnek azzal, hogy a lefoglalt szállás vagy a megvásárolt jegy nem létezik.
- Technikai segítségnyújtásnak álcázott csalások: Hamis vírusriasztásokkal, ügyfélszolgálati chatbotokkal és adathalász üzenetekkel próbálhatnak jelszavakat, banki adatokat vagy távoli hozzáférést szerezni az áldozatok eszközeihez. Az AI segítségével ezek a figyelmeztetések és ügyfélszolgálati oldalak is meggyőzőbbé válhatnak.
- Ismerősök megszemélyesítése: Az „unokázós” és egyéb bizalmi kapcsolatokra épülő csalások AI-val felturbózott változatában már nemcsak egy idegen telefonáló állítja magáról, hogy bajba került családtagunk, hanem hangklónozással akár az ismerősünk hangját is lemásolhatják. Deepfake videóhívásokkal is próbálhatják elhitetni, hogy hozzátartozónknak sürgős pénzügyi segítségre van szüksége.
- Tisztességtelen szolgáltatók: A csalók AI-val készített vállalkozói profilokkal, professzionális weboldalakkal és hamis értékelésekkel tüntethetik fel megbízhatónak magukat. A szolgáltatásért előleget kérhetnek, majd eltűnnek, vagy a munka elvégzése után irreálisan magas összeget követelnek.
Magyarországon „duguláselhárító maffia” néven váltak ismertté ilyen csalók, akik megbízhatónak tűnő weboldalakon hirdették magukat, majd több százezer forintot kértek az ügyfelektől olyan munkákért, amelyek piaci ára ennél jóval alacsonyabb. A jelenségről korábban a Telex is írt cikket. - Hamis adománygyűjtések: A csalók mesterséges intelligenciával készített, megrázó képekkel és történetekkel próbálhatnak pénzt gyűjteni nem létező jótékonysági szervezetek nevében, vagy valódi szervezetek nevével visszaélve. Különösen természeti katasztrófák és tragédiák után használhatják ki az emberek segítőkészségét.
- Pénzvisszaszerzési csalások: Az úgynevezett „recovery scam” során a korábban már megkárosított embereket keresik meg azzal az ígérettel, hogy visszaszerzik elveszített pénzüket. Ehhez hivatalosnak tűnő, akár AI-val készített dokumentumokat és weboldalakat használhatnak, majd újabb befizetéseket vagy banki adatokat kérnek.
A brit jelentés tíz kategóriáján túl a Lakmusznál online szerencsejátékok megtévesztő reklámjaival is találkoztunk. A Chicken Road nevű játék Facebook-hirdetéseiben manipulált videókon mutatták be, hogyan lehet állítólag percek alatt akár milliókat nyerni.
Az egyik reklámban Friderikusz Sándor és a TheVR YouTube-csatornáról ismert Pisti AI-val manipulált mása népszerűsítette a játékot. A hirdetések Magyarországon engedéllyel nem rendelkező online kaszinókhoz vezettek.
Fontos a körültekintés
A brit szervezet szerint annak megelőzéshez, hogy csalás áldozatává váljunk, elengedhetetlen, hogy felismerjük az átverések árulkodó jeleit. Ehhez a következőket tanácsolják:
- Ellenőrizzük a weboldalak címét! Vásárlás vagy foglalás előtt nézzük meg a pontos internetes címet (URL), mert a csalók gyakran ismert vállalkozások weboldalait másolják le, megtévesztően hasonló címeket használva.
- Keressünk független vásárlói értékeléseket! Ne csak az adott weboldalon olvasható véleményekre hagyatkozzunk, mert ezeket akár mesterséges intelligenciával is létrehozhatják.
- Vizsgáljuk meg a gyanús képeket! A fordított képkeresés segítségével utánanézhetünk, hogy egy termékről vagy szállásról készült fotó szerepel-e más weboldalakon is.
- Gyanakodjunk a túl kedvező ajánlatokra és a sürgetésre! A feltűnően alacsony árak, a visszaszámlálók és az „utolsó lehetőségként” hirdetett ajánlatok mind arra szolgálhatnak, hogy ellenőrzés nélkül fizessünk. Lehetőség szerint bankkártyával vagy megbízható fizetési szolgáltatáson keresztül fizessünk, ne közvetlen átutalással.
- Ne higgyünk automatikusan annak, amit látunk vagy hallunk! A csalók mesterséges intelligenciával bárki arcát vagy hangját utánozhatják. Ha egy ismerősünk váratlanul pénzt kér, hívjuk vissza a korábban elmentett telefonszámán, vagy ellenőrizzük a személyazonosságát egy előre megbeszélt családi jelszóval.
- Legyünk óvatosak az internetes ismerősökkel! Ne küldjünk pénzt olyan embernek, akivel még nem találkoztunk személyesen, akkor sem, ha már hosszabb ideje beszélgetünk vele, vagy videóhívásban is láttuk.
- Ne fizessünk azért, hogy munkát kapjunk! Ha egy állásajánlatnál előre adminisztrációs, képzési vagy eszközbeszerzési díjat kérnek, az csalásra utalhat. Ellenőrizzük az álláshirdetést a munkáltató hivatalos oldalán.
- Ellenőrizzük a befektetési ajánlatokat! Gyanakodjunk a garantáltan magas hozamokra, és befektetés előtt nézzük meg, hogy a pénzügyi szolgáltató rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel. Magyarországon ezt a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában is ellenőrizhetjük.
- Ne dőljünk be a pénzvisszaszerzést ígérő ajánlatoknak! Ha korábban már átvertek minket, különösen óvatosan kezeljük azokat, akik előre fizetendő díjért ígérik az elveszített pénz visszaszerzését. Ne küldjünk újabb összegeket, és ne adjuk meg banki belépési adatainkat.
Mit lehet tenni, ha átverésre gyanakszunk?
Ha csalás áldozatai lettünk, vagy gyanús internetes hirdetéssel találkozunk, Magyarországon több helyen is bejelentést tehetünk.
Amennyiben pénzt csaltak ki tőlünk, feljelentést tehetünk a rendőrségen, személyesen vagy elektronikus úton. Ha pénzt utaltunk a csalóknak, vagy banki adataink kerültek veszélybe, azonnal értesítsük a bankunkat is, és őrizzük meg a csalással kapcsolatos üzeneteket, képernyőképeket és bizonylatokat.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline felületén a pénzügyi adathalász tartalmakat, például hamis befektetési oldalakat és webáruházakat is jelenthetünk, akár névtelenül. A gyanús befektetési ajánlatokat és engedély nélkül működő pénzügyi szolgáltatókat pedig a Magyar Nemzeti Banknál jelezhetjük, ahol a szolgáltatók engedélyeit is ellenőrizhetjük.
A csaló hirdetéseket és bejegyzéseket közvetlenül a közösségi oldalakon is jelenthetjük. A Facebookon és az Instagramon a bejegyzés, hirdetés vagy profil hárompontos menüjében találjuk a jelentési lehetőséget. A pontos lépéseket a Meta Facebookra és Instagramra vonatkozó útmutatói ismertetik.
A TikTokon a videó melletti Megosztás gombbal vagy a videó hosszan nyomásával érhetjük el a Bejelentés funkciót, ahogy azt a platform magyar nyelvű súgója is leírja. A YouTube-on a videó alatti „Továbbiak” menüből jelenthetjük a tartalmakat, a fizetett hirdetéseknél pedig külön jelentési lehetőség is van. Erről a YouTube hivatalos útmutatójában olvashatunk.
Fontos azonban, hogy a platformokon tett jelentés nem garantálja a tartalom eltávolítását, és ha már megkárosítottak minket, nem helyettesíti a bank értesítését vagy a rendőrségi feljelentést.
(Címlapi illusztráció: Zeller Márton)
A szerzőről
Zeller Márton
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán végzett, részt vett az Átlátszó Oktatás gyakornoki programjában majd a Blikk online szerkesztője volt egészen a tulajdonosváltásig. 2026 januárjában csatlakozott a Lakmusz csapatához.
Kövess minket!
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
