Több ezer AI-hirdetést találtunk, amelyek szerint az egyetem női munkatársai „növényi eredetű nano mikrotűs tapasszal” fogytak le mindössze néhány hét alatt. A Semmelweis jelzésünk után feljelentést tett.

Az utóbbi hetekben rengeteg csodás fogyástörténetet bemutató hirdetéssel találkoztunk a Facebookon, amelyekben nők állításuk szerint néhány hét alatt szabadultak meg jelentős súlyfeleslegtől.

Az egyik hirdetésben bemutatott történet szerint egy bizonyos Zsófia „néhány hete bement egy cukrászdába a lakóhelye közelében”, ahol egy sovány ember csúnyán kigúnyolta a testét. Majd egy „pécsi szakember” segítségével rátalált „egy modern, támogató megoldásra – tapasz formájában, mikrotűs technológiával”. Ezt követően mindössze nyolc hét alatt elérte a csúcsformáját.

Egy másik hirdetés szerint Anna Kovácsnak négy hét alatt eltűnt az indokolatlan étvágya, szebb lett a bőre, jobb az emésztése, bármiféle diéta nélkül – ráadásul Anna véletlenül pont a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjában dolgozik ápolóként.

Nagy Katalin 47 éves budapesti gyógyszerészként mutatkozik be egy harmadik hirdetésben, aki az évek során rengeteg embernek segített biztonságos és hatékony megoldásokat találni az egészségük támogatására, de ő maga nem követte a saját tanácsait. Aztán elkezdett használni „egy növényi alapú nano mikrotűs tapaszt”.

„Gyógyszerészként különösen figyelemre méltónak tartom ezt a megoldást, mert kíméletes és fokozatos támogatást nyújt”

– olvasható a hirdetés szövegében, a hozzá tartozó videó pedig azt a benyomást kelti, hogy a megszólaló a BENU Gyógyszertárban dolgozik.

Ezek a történetek minden jel szerint mesterséges intelligenciával készült kamu hirdetések kitalációi: a videók látványvilága és a szövegek gyenge minősége is erre enged következtetni.

Ilyen, rendkívül hatásvadász és félrevezető módon csodás fogyást ígérő tapaszos AI-hirdetésből a Meta hirdetéstárának adatai alapján több ezret adtak fel az elmúlt hónapokban. Ezek egyenként akár tízezernél is több felhasználóhoz (a hirdetések célzási beállításai miatt kifejezetten nőkhöz) jutnak el úgy, hogy sok esetben visszaélnek a Semmelweis Egyetem és a BENU Gyógyszertár nevével. A tartalmakat több Facebook-oldal hirdeti, visszatérően és nagy számban.

Azok a webshopok is rendkívül gyanúsak, ahova a hirdetések vezetnek: hivatalos üzemeltető céget sehol sem találtunk az oldalakon, és számos olyan vásárlást serkentő technikát használnak, ami vélhetőleg megszegi a fogyasztóvédelmi szabályokat.

A hirdetések nagy elérését az is mutatja, hogy egy kiskunfélegyházi BENU gyógyszertár gyógyszerésze áprilisban arról számolt be, hogy a patikában naponta 5-6 ember érdeklődött csodás fogyasztást ígérő tapaszokról.

Kik adják fel a hirdetéseket?

A hirdetésekben bemutatott terméket BSWELL-nek hívják. Összesen hét olyan Facebook-oldalt azonosítottunk, amelyek korábban hirdették vagy jelenleg is hirdetik Facebookon a „csodás” tapaszt, felhasználva a Semmelweis Egyetem és a BENU Gyógyszertár nevét és arculatát, azzal a céllal, hogy megpróbálják hitelesíteni a termékről tett állításaikat. Valójában a Semmelweis Egyetemnek és a BENU-nak semmi köze a hirdetett termékhez.

Az ilyen hirdetések száma napról napra akár százas nagyságrendben is növekszik.

A hirdetéseket olyan Facebook-oldalak adják fel, amelyek orvosnak vagy egészségtudatos influenszernek láttatják magukat a közösségi médiában, de találtunk egy Magyarország Egészségháza nevű és egy a Semmelweis Egyetem nevét viselő oldalt is.

(A Semmelweis University nevű Facebook-oldalt cikkünk megjelenése előtt törölték, az oldal átláthatósági adatairól még korábban készítettünk képernyőképet.)

Az oldalak nyilvános bejegyzései között nem jelennek meg a hirdetések, csak „hagyományosnak” látszó posztok, amelyek közzététele nem is gyakori, a legtöbb esetben utoljára tavaly ősszel jelent meg tartalom.

Az általunk azonosított hét Facebook-oldal online tevékenysége minden bizonnyal nem autentikus. A Facebook-oldalak profiladatai alapján többségüket Hongkongból kezelik, de az adminisztrátorok tartózkodási helyei között Banglades, Vietnám és Magyarország is feltűnik.

Jellemzően 1000–1400 követőjük van: a legkisebbet mindössze 10-en, a legnagyobbat mintegy 12 ezren követik. A követők között – ahol ez egyáltalán ellenőrizhető volt – nem találtunk valósnak tűnő magyar felhasználókat, több esetben vietnámi nevű fiókok jelentek meg.

Az oldalakat 2021 és 2023 között hozták létre, és mindegyik esetében történt már furcsa névváltoztatás: a Dr. Júlia Tóth nevű oldal korábban „Tyree Lea Jubb” néven futott, a Semmelweis University oldal korábbi neve „Hayleyp Graceo” volt, a Katalin Szabó nevű egészségügyi oldal pedig egy időben „Legend of 8 ball pool” néven működött.

Az oldalak által futtatott Facebook-hirdetések finanszírozói között ismeretlen, furcsa cégnevek szerepelnek, úgy mint: GENDERFLUID GINGERBREAD LLC, UGLY HAIR PREVENTION LLC, CERAMIC TECHNICS LLC. Olyan is előfordult, hogy a finanszírozónál csak annyi szerepelt, hogy „258”.

A fogyást segítő tapaszok reklámozása mellett néhány Facebook-oldal más egészségügyi termékekről is közzétesz hasonló AI-videós reklámokat. A Dr. Király Erika nevű oldal egyik legfrissebb hirdetése például egy szemölcseltávolító krémről szól. Az egyéb termékeknél azonban (a fogyasztó tapaszoktól eltérően) mindezidáig nem találtunk olyan esetet, hogy az oldalak egy valós intézmény nevével élnének vissza a reklámokban.

Gyógyszerként nincs engedélye a készítménynek Magyarországon

A hirdetésekkel kapcsolatban megkerestük a Semmelweis Egyetemet és a BENU Gyógyszertárat is.

Elértük Dr. Kurucz Dórát, a BENU Gyógyszertár Kiskunfélegyháza Gingko gyógyszertár vezetőjét, aki már áprilisban arról számolt be, hogy naponta többen érdeklődnek náluk hasonló termékek iránt.

Elmondta, hogy továbbra is előfordulnak ilyen kérdések a gyógyszertárban, de arról nincs pontos információja, hogy hányan érdeklődnek kifejezetten a BSWELL tapasz iránt.

Kurucz szerint több vásárló azután kereste fel őket, hogy az interneten rendelt valamilyen fogyasztó tapaszt. Volt, aki végül semmilyen terméket nem kapott, mások pedig egy egyszerű ragtapaszhoz hasonló készítményt kaptak, amelytől nem tapasztalták a reklámokban ígért fogyasztó hatást.

Kurucz hangsúlyozta:

„A fogyást ígérő tapaszok esetében jelenleg nem ismerek olyan megbízható klinikai bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy önmagukban érdemi testsúlycsökkenést idéznének elő. Az esetleges mellékhatások az összetevőktől függhetnek, de helyileg bőrirritáció, bőrpír, viszketés vagy allergiás reakció is előfordulhat.”

A termék pontos besorolásáról és jogi státuszáról a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (NNGYK) is megkérdeztük, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

A tapasz mindenesetre nem szerepel az NNGYK gyógyszerlistáján.

A Semmelweis Egyetemmel is felvettük a kapcsolatot; az intézmény a Lakmusz megkereséséből értesült a hirdetésekről. Megerősítették, hogy semmilyen kapcsolatuk nincs a kínált tapasszal, és jelezték, hogy az ügyben feljelentést tesznek. Az egyetem a honlapján közleményt adott ki, amely szerint a reklámok több valótlan állítást fogalmaznak meg az intézménnyel kapcsolatban, köztük azt is, hogy a Semmelweis dolgozói használják a hirdetett készítményt.

Gyanús webshopok

A hét Facebook-oldal hirdetései négy különböző webshopra vezetnek, amelyek feltűnően hasonlítanak egymásra. Több helyen ugyanazok a „klinikailag igazolt”, „orvosok által ajánlott” és „laborban tesztelt” fordulatok, valamint látványos fogyási ígéretek jelennek meg.

A magyar szövegekben sok a nyelvtani hiba és a furcsa megfogalmazás, ami automatizált fordításra vagy AI-jal generált tartalomra utalhat. Gyakoriak a vásárlást sürgető üzenetek is, például hogy már csak egyetlen darab maradt készleten, vagy éppen hogy „Kovács B. 10 perce vásárolt a termékből két dobozzal” . A webshopok még azt is feltüntetik, hogy az egyes kiszerelésekkel állítólag hány kilogrammot lehet fogyni: egy dobozzal akár 4, hattal pedig akár 30 kilót.

A különböző webshopok ráadásul egymástól eltérő egészségügyi panaszokra is ajánlják ugyanazt a terméket. Több oldalon AI-jal készítettnek tűnő előtte-utána képek is szerepelnek, amelyeken látványosan lefogyott embereket mutatnak.

A webshopok egy Jonathan Reed nevű professzorra és csapatára hivatkoznak a termék ajánlójaként, ám a névre rákeresve nem találtunk olyan szakembert, akit egyértelműen össze lehetne kötni a hirdetésben szereplő személlyel.

Az oldalak üzemeltetői adatai sem mindig következetesek: előfordul, hogy a „Rólunk” vagy a jogi tájékoztató részben nem is az adott webshop domainneve szerepel. Az oldalakon sehol sem találtunk üzemeltető cégnevet.

(A címlapi illusztráció az AI-generált hirdetések felhasználásával készült)