Az online piactér európai üzemeltetőjét 1,3 milliárd forintra bírságolta a GVH, amiből majdnem 900 millió közvetlenül a megtévesztett fogyasztóknak jár vissza. Részletesen bemutatjuk, miért kapta cég a büntetést.

Egy több mint két éve zajló eljárás végén hozott döntést a Gazdasági Versenyhivatal (GVH): 1,3 milliárd forint bírságot kell fizetnie a Temu nevű online piacteret üzemeltető Whaleco Technology Limited nevű cégnek, amiért „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot” folytatott, és ezzel megtévesztette a fogyasztókat.

A hatóság április 28-án kiadott közleménye szerint a GVH feltárta, hogy a Temu

Az eljárás lezárásaként a Temut üzemeltető cég fejenként 2000 forint kompenzációt, összesen legalább 882 millió forintot fizetne vissza a platformon 2023 novembere és 2024 szeptembere között vásárló magyar fogyasztóknak, amennyiben egy e-mailben kapott aktiváló linken keresztül megadják a bankszámlaadataikat.

Ha nem sikerül a meghatározott összeget ilyen egyéni kompenzációk formájában kifizetni, a különbözetet a GVH-nak fizeti a vállalat. Emellett 437 millió forintos bírságot is befizet az államkasszába, és fogyasztóvédelmi megfelelési program indítását is ígérte.

A versenyhivatal közleménye szerint a Temut üzemeltető cég az eljárás során elismerte a feltárt jogsértéseket, együttműködött a hatósággal, és lemondott a jogorvoslatról.

A GVH a rövid sajtóközleményen túl közzétette 83 oldalas határozatát is, amelyben példákon keresztül, részletesen mutatja be a Temu vásárlásra ösztönző megtévesztő módszereit, amelyekkel a cég a határozat szerint „megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát”, és nem teljesítette „a szakmai gondosság követelményét”.

Áthúzott árak

A GVH vizsgálata a Temu platformon a termékek jelentős részénél az eladási ár mellett egy magasabb, áthúzott árat is talált, amelyhez százalékos kedvezményt társítottak. Az viszont már nem derült ki, hogy ez milyen korábbi ár, és milyen módszerrel határozták meg.

Az eljárás során a Temu azt állította, hogy az áthúzással megjelölt ár a termékek eladók által megadott, ajánlott kiskereskedelmi árát jelölte.

Akár 95 százalékos kedvezmények, de hány terméket érint?

A Temun több termékkategóriában is megjelentek „akár 95%” típusú kedvezményre utaló üzenetek is. Ezek azt sugallták, hogy az adott kategóriában nagyon jelentős árengedmények érhetők el. A GVH ellenőrzése viszont azt mutatta ki, hogy egy-egy kategóriában jellemzően csak nagyon kevés – mindössze 1–2 százaléknyi – termék volt valóban elérhető ilyen mértékű kedvezménnyel.

Az eljárás során a Temu közölte, a nagy kedvezményű termékek aránya attól függött, hogy éppen futott-e promóció. Promóciós időszakban több ilyen ajánlat jelent meg, míg azon kívül jóval kevesebb. Arra nem adott egyértelmű választ, hogy a termékek pontosan mekkora része volt ténylegesen elérhető a hirdetett, „akár 95%”-os kedvezménnyel, de azt elismerte, hogy voltak olyan időszakok, amikor ez az arány még a 10 százalékot sem érte el.

Pszichés nyomás, avagy „már csak egy darab maradt”

Előfordult továbbá, hogy olyan üzenetek jelentek meg a webáruház felületén, amelyek a termékek népszerűségére, gyors fogyására vagy korlátozott elérhetőségére utaltak.

Ilyenek voltak például a „most vásárolt”, „már csak egy darab maradt”, „majdnem elfogyott”, vagy az értékelésekre vonatkozó, kizárólag pozitív visszajelzéseket kiemelő üzenetek, például, hogy „a termék értékelése 97 százalékban pozitv”, vagy a terméket „x számú személy nemrégiben 5 csillaggal értékelte”.

Ezek az információk gyakran váltakozva, kiemelt színekkel jelentek meg, és sok esetben visszaszámláló órák is kísérték őket, amelyek másodpercre pontosan jelezték egy-egy ajánlat lejártát. Az üzenetek nemcsak a termékoldalakon, hanem a kosárban, a pénztárnál, sőt e-mailekben is megjelentek.

Az eljárás során a Temu azt közölte, hogy ezek az üzenetek valós adatokon alapulnak, például azt mutatják, hányan tették kosárba vagy értékelték a terméket. A GVH vizsgálata ugyanakkor azt találta, hogy a termékek értékelésével kapcsolatban kizárólag pozitív adatok jelentek meg a termékeknél. Több ilyen üzenet megjelenítését azonban a vállalat még a vizsgálat ideje alatt megszüntette, vagy módosított a megfogalmazásukon.

Valójában nem elérhető árkedvezmények

A vizsgálat kimutatta, hogy a Temu számos terméknél használt olyan promóciós címkéket, mint a „Villámakció”, a „Különleges kedvezmények” vagy a „Nagy akció”. Ezek a terméklistákon és a termékoldalakon is megjelentek, gyakran az eladási ár, az áthúzott ár, a százalékos kedvezmény, a „Ma” címke és egy másodpercre lebontott visszaszámláló óra mellett.

Az eljárás során a Temu azzal érvelt, hogy ezek a címkék nem feltétlenül konkrét árelőnyt jelöltek, mert a promóciókba kerülő termékeket belső, több szempontú rendszer alapján választották ki, és az ár csak az egyik lehetséges szempont volt. (Hogy akkor pontosan mi alapján került egy termék a napi ajánlatok közé, arról a vásárlók nem kaptak tájékoztatást.)

A GVH értékelése szerint viszont az olyan kifejezések, mint a „Villámakció”, a „Különleges kedvezmények”, a „Nagy akció” vagy a „Kedvező árú választások”, a fogyasztók számára tipikusan árkedvezményt jelentenek, és azt sugallják, hogy az adott termék csak rövid ideig érhető el kedvezményes áron.

A vizsgálat ugyanakkor azt találta, hogy egyes termékek normál és „akciós” ára között sokszor csak minimális – akár 5 forintos – különbség volt. Sőt „olyan is előfordult, hogy egy termék akciósan már drágább volt, mint az előtte lévő napon nem akciósan”.

Megtévesztő környezeti és fenntarthatósági állítások

A vizsgálat során megállapították, hogy a Temu a weboldalán és a termékoldalakon általános, pozitív környezeti és társadalmi üzeneteket jelenített meg. A hirdetések mellett megjelentek olyan szlogenek, mint „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal”, vagy „Fenntarthatóság a Temunál”.

Ezek az állítások viszont vagy egyáltalán nem tartalmaztak további magyarázatot, vagy csak külön kattintás után voltak részben értelmezhetők, miközben a termékoldalakon való megjelenítésük miatt a vásárlók könnyen úgy értelmezhették, hogy az adott termékek vagy a teljes platform működése környezetkímélőbb.

Az eljárás során a Temu azzal indokolta ezeket az állításokat, hogy együttműködik a Trees for the Future nevű nonprofit szervezettel, és ennek keretében faültetési programokat támogat, illetve a vásárlók is hozzájárulhatnak ehhez kisebb adományokkal. A vállalat ezt a tevékenységet tekintette a fenntarthatósági kommunikáció alapjának.

A GVH értékelése szerint azonban ezek az általánosan megfogalmazott „zöld” állítások a fogyasztók számára azt az érzetet kelthették, hogy a Temu működése és az ott kínált termékek összességében kedvezőbbek a környezet számára, miközben a vállalat ezt csak egy szűkebb tevékenységgel, a faültetési program támogatásával tudta alátámasztani. Ez a tevékenység viszont nem kapcsolódik közvetlenül ahhoz a környezeti terheléshez, amit a platform működése, a termékek gyártása, csomagolása vagy szállítása jelent, így azt nem is ellensúlyozza – állapította meg a határozat.

Mindezek alapján a versenyhivatal arra jutott, hogy a Temu által alkalmazott környezeti állítások – azok általános megfogalmazása és kontextusa miatt – megtéveszthették a fogyasztókat a platform és a termékek környezeti hatásaival kapcsolatban.

Hogyan jut el a megtévesztett fogyasztókhoz a nekik járó pénz?

Az érintett vásárlók közvetlen pénzbeli kompenzációt kapnak. A határozat szerint erről e-mailben értesítik majd őket, és egy aktiváló linkre kattintva a jogosultak megadhatják a bankszámlaszámukat vagy választhatnak más, biztonságos fizetési módot (például PayPalt), ahová a pénzt kérik. Ha valaki nem reagál, emlékeztető üzenetet is kaphat.

+1: a 40 ezres kedvezmény esete

A Temu egy másik problémás kereskedelmi gyakorlatával a korábban a Lakmusz is foglalkozott. Miután több AI-szinkronnal készült reels videót láttunk, amiben hatalmas kedvezményeket, sőt egyes esetekben akár 40 ezer forintot ígértek az új felhasználóknak, kipróbáltuk, hogy valóban működik-e az, amit a reklámban megígértek.

A GVH feljebb kifejtett határozatában ezekről a reklámvideókról nem esik szó, feltehetőleg azért, mert a vizsgált időszakban ezzel a gyakorlattal még nem élt az online piactér.

A Lakmusznál igyekszünk figyelemmel kísérni a nagy elérésű online webáruházak kereskedelmi gyakorlatait. Legutóbb az About You-ra kiszabott hasonló méretű GVH-bírság után mutattuk be, hogy a divatipari cég hogyan tévesztette meg a vásárlóit. A Versenyhivatal náluk is a pszichés nyomásgyakorlást és a valójában nem létező akciókat kifogásolta.

(Címlapi illusztráció: Zeller Márton)