A Krauth Barbara nőgyógyász szakorvos arcával és nevével visszaélő reklám egy nem bejegyzett étrendkiegészítőt hirdet 10 ezer forintért, ráadásul téves állításokat ad a szakember szájába.

Van egy készítmény tízezer forintért, ami nagyon rövid idő alatt képes megszüntetni a vizeletinkontinenciát és a hólyaghurutot, mindezt kizárólag természetes anyagok, a méz és az almaecet segítségével - állítja egy Facebookon terjedő videó. A termék mielőbbi megvásárlását a reklámban a TikTokról ismert orvosinfluenszer, a szülész-nőgyógyász Krauth Barbara javasolja – legalábbis látszólag.

A reklám ugyanis átverés.

Krauth Barbara jelezte a Lakmusznak, hogy ebben a videóban mesterséges intelligencia segítségével másolták az arcát és a hangját, ráadásul félrevezető egészségügyi információk terjesztéséhez használták fel a személyét.

Lapunknak leszögezte, a méz és az almaecet nem alkalmasak a reklámban említett betegségek kezelésére.

Nem létező könyv, összekevert betegségek

Az AI-karakter a videó egy pontján Krauth Barbaraként mutatkozik be és egy „A megoldás az intersticiális hólyaghurut problémájára” című bestseller könyv szerzőjének mondja magát a hitelesítés kedvéért. A reklám szerint a könyvével kétszázezer, a készítménnyel pedig már több mint nyolcvanezer nőnek segített. A videó végén aztán arra ösztönzi a nézőt, hogy kattintson a linkre, és vásárolja meg az állítólag önköltségi áron kínált terméket.

Az AI-hirdetés utáni kattintások végül egy Femuril Urinary Tract Health nevű készítmény megvásárlásához vezetnek el.

Krauth azt mondta a Lakmusznak, hogy a készítményhez valójában semmi köze sincs, egy átverés részeként visszaéltek a nevével és a képmásával.

A neki tulajdonított könyv sem létezik:

„Szakcikkeket szoktam írni szakmai, orvosi szaklapba és rengeteg kongresszuson adok elő mind a felfázásról, mind a hólyagfájdalom szindrómáról, de könyvem nem jelent meg.”

Krauth mindemellett 2023 óta szülészeti-nőgyógyászati témában TikTok-csatornát is működtet, amit több mint 120 ezren követnek, valószínűleg emiatt találhatták alkalmasnak hitelesítő karakternek a reklámban.

Krauth azt is elondta a Lakmusznak, hogy a videó hibás állításokat is tartalmaz, különböző betegséget mos össze. A vizelet inkontinencia, vagyis vizeletvisszatartási képesség gyengülése idős hölgyeknél vagy szülési sérülés esetén fiatal nőknél fordul elő, míg az intersticiális cisztitisz, vagyis a hólyagfájdalom-szindróma ettől eltérő kórkép. A hólyaghurut, vagy köznapi nevén felfázás pedig egy harmadik különböző betegség.

„Mézzel és almaecettel nem lehet ezeket a betegségeket kezelni”

– jelentette ki a szakember.

Magyarországon nem bejegyzett étrendkiegészítő

A Femuril nevű készítményt nem találtuk meg az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvántartásában a bejelentett étrend-kiegészítők között. Ez azt jelenti, hogy a termék nem ment át azon az eljáráson, amely Magyarországon az étrend-kiegészítők forgalmazásának alapvető adminisztratív feltétele. De mit jelent ez?

Magyarországon az étrend-kiegészítők forgalmazását be kell jelenteni az NNGYK-nak. Ez az úgynevezett notifikációs eljárás még nem ellenőrzési folyamat, a forgalmazó a termék adatlapját és címkéjét nyújtja be az NNGYK-nak. Ez még önmagában nem akadályozza meg a jogszabályoknak nem megfelelő termékek piacra kerülését, ugyanis a részletesebb ellenőrzés csak a forgalomba hozatal után történik. A bejelentés után először a címkén szereplő összetevőket, azok mennyiségét és az egészségre vonatkozó állításokat vizsgálják, laboratóriumi elemzésre pedig jellemzően csak akkor kerül sor, ha a termék ezen a kockázatértékelésen fennakad. A kockázatos készítmények forgalmazását az NNGYK megtilthatja, ezen készítmények listája itt érhető el. A hatóságok ezért azt tanácsolják, hogy étrend-kiegészítőt lehetőleg gyógyszertárban, vagy ismert, ellenőrizhető kereskedőtől vásároljunk.

A Femuril Urinary Tract Health-et tehát nem jelentették be, az összetevők listáját sem küldték el az NNGYK-nek. Emellett a tiltott készítmények listáján sem szerepel (bejelentés hiányában ez nem is lenne lehetséges).

Több változatban tukmálják

A Krauth Barbara nevével visszaélő hirdetés furcsa sajátossága, hogy a videó után még nem jutunk el azonnal magához a termékhez – ahhoz egy újabb videót is meg kell nézni.

„Én csupán kidolgoztam a hólyaghurut kezelésének leghatékonyabb módszerét. Hogy használja-e vagy sem, az ön választása. Végső soron ez az ön fájdalma. Kattintson a linkre és okvetlenül nézze végig a videót”

– mondja a Krauth nevével visszaélő AI karakter a videó végén.

A linkre kattintva aztán egy weboldal jelenik meg, ahol egy újabb AI-személlyel találkozunk, aki hasonlóan hangzatos állításokkal és egy személyes történettel szintén arról próbálja meggyőzni a nézőt, hogy feltalált egy csodaszert.

A szintén AI-nak látszó személy Lopes-Szabó Zsuzsa praktizáló fővárosi nőgyógyászként mutatkozik be, és azt állítja, hogy „a Budapesti Egyetem orvostudományi karának biokémikusaival” is összefogott, hogy kidolgozzon egy készítményt. Azon túl, hogy nem létezik Budapesti Egyetem nevű magyar felsőoktatási intézmény, Lopes-Szabó Zsuzsa nevű nőgyógyászt sem találtunk – viszont rábukkantunk egy Lopes-Szabó Zsuzsa nevű gyógynövény szakértő és irodalomtanár honlapjára.

A weboldalon a videón kívül egyéb – az online scamek során gyakran használt félrevezető-nyomásgyakorló – eszközökkel is találkozunk: például a videó alatt ismert magyar sajtótermék logói jelennek meg, azt a látszatot keltve, mintha ezek az oldalak már mind írtak volna a termékről. Majd Facebook-hozzászólásokra emlékeztető pozitív kommentek következnek, amelyekben a „doktornő” tanácsait és magyarázatait dicsérik.

A hirdetés ezen változatában a csodás készítmény összetevői is különböznek, itt már áfonyatermés-kivonatról, aranyvessző-kivonatról, kamillavirág-kivonatról és fenyőkéreg-kivonatról van szó.

A második videó után jutunk csak el arra az oldalra, ami a készítmény megvásárlását erőlteti: a szöveg szerint a Femurilból már csak 17 csomag maradt, a terméket pedig 50 százalékos kedvezménnyel, 19 800 forint helyett 9900 forintért lehet megrendelni. Az ajánlat mellett ráadásul egy visszaszámláló is fut, amely azt sugallja, hogy a kedvezmény hamarosan lejár.

Az ilyen trükkös, pszichés nyomásgyakorlással élő hirdetési megoldások könnyen minősülhetnek agresszív kereskedelmi gyakorlatnak, amiért a Gazdasági Versenyhivatal büntetéseket is kiszabhat. Ahhoz persze kellene egy gyártó vagy forgalmazó cég, ám ennél a terméknél ilyen sehol sincs feltüntetve az általunk átnézett hirdetési felületeken.

Több ezer embert értek el Facebook-hirdetésekkel

A Femurilt legkésőbb július óta többféle hirdetéssel próbálják értékesíteni, ebben az időszakban közel ötven olyan Facebook-hirdetést azonosítottunk a Meta hirdetéstárában, amely ezt a terméket reklámozza, és fizettek azért, hogy megjelenjen a felhasználók hírfolyámában.

A hirdetéseket öt különböző Facebook-oldal adta fel, magyar, illetve thai nyelven, de a célzás minden esetben Magyarországra irányult: a reklámokat 25 és 65 év közötti nőknek mutatták. A hirdetések közül a legkisebb eléréssel rendelkező 8, a legnagyobb, több mint 10 ezer emberhez jutott el.

A fizetett hirdetések esetében a finanszírozóra vonatkozó adatoknál egyik esetben sem találtunk egyértelműen azonosítható céget vagy szervezetet: helyettük furcsa, nehezen értelmezhető neveket tüntettek fel, például „Varos Gri, HAir PRo, vagy Khalid Outmarat”.

Olyan hirdetést azonban nem találtunk a Facebook hirdetéstárban, ami a Krauth nevével visszaélő videót tartalmazta volna. Ezt a videót egy 2023 októberében létrehozott „Teresa Maria Littman” nevű Facebook oldal osztotta meg, ami önmagát „rajongói oldalként” mutatja be és mindössze 13 követővel rendelkezik. Az adattárból nem derül ki, hogy a kezelői melyik országból irányítják. De a Meta hirdetési adatbázisa szerint ez a profil csak az elmúlt néhány napban 78 hirdetést tett közzé kazah, japán, illetve kínai nyelven, ezek mindegyike egy asztali lámpát reklámoz.

A termék hirdetését megtaláltuk egy külön weboldalon is, ahol ezúttal egy bizonyos Klein Anna – „az ország legtiszteletreméltóbb szakértője" ajánlja, gyártót vagy forgalmazót itt sem tüntetnek fel. Az oldalon lévő menüpontok – például menetrend, vagy sporthírek – mind a termék megvásárlását ajánlják fel.