Most Moldován András befektető és „ sertésmogul” arcával élnek vissza, korábban több magyar hírességet is csaliként használtak a gyors meggazdagodást ígérő kamuoldalak.

Július eleje óta elárasztották a Facebook hírfolyamát a Moldován Andrásról szóló furcsa és szenzációhajhász szalagcímek. Ezek a fizetett hirdetésként terjesztett tartalmak az RTL klub Cápák között című műsorában szereplő, magát „ sertésmogul”-nak is nevező üzletemberről felváltva állítják, hogy

Az internetes hirdetések borítóképein a celeb az aktuális címtől függően a bíróságon vagy egy temetés előterében jelenik meg.

A hirdetések közös jellemzője, hogy valódi újságcikkeknek tűnnek és látszólag az Index.hu oldalára vezetnek. Az oldalra kattintva többféle változatban olvasható egy „kiszivárgott interjú” arról, milyen forrásból tett szert Moldován pár hónap alatt egymillió forintos „titkos jövedelemre”. A cikk részletekbe menően taglalja, milyen lépéseken keresztül lehet hasonló bevételt szerezni, de az is kiderül belőle, hogy a kormány ezt egyáltalán nem nézi jó szemmel. (A sztori szerint Moldován az ország gazdaságának veszélyeztetése miatt bíróság elé is került, az ügyész azonban nem talált „semmi törvénybe ütközőt”).

A cikk csak egy példája annak a több híresség arcával terjedő kamuhírnek, amellyel gyors megtérülést ígérő kriptovalutás befektetésekre próbálják rávenni a gyanútlan felhasználókat.

Kis túlzással a fél magyar celebvilágról híresztelték már fizetett hirdetésekben, hogy meghaltak vagy minimum hatalmas bajba kerültek, miután véletlenül lelepleztek egy mesés befektetési lehetőséget.

Ezek a hírek azonban nyilvánvaló kitalációk, így az ajánlott befektetésekről is nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a valóságban nem léteznek, egyszerű átverések.

A Magyar Nemzeti Bank és más állami szervek által indított KiberPajzs kezdeményezés is arra figyelmeztet, hogy a hamis online befektetési lehetőségeket gyakran ismert emberek képével és ajánlásával hirdetik – természetesen a tudtuk és beleegyezésük nélkül.

A cikk írásakor a Facebook hirdetési rendszerében több mint száz olyan reklámot találtunk, amelyek hamis celebhírekkel vezetnek csaló és/vagy adathalász oldalakra.

Csali: Facebook-reklám celebekkel

Az adatainkra és pénzünkre pályázó csalók az itthon leginkább elterjedt közösségi oldalon, a Facebookon cserkészik be a potenciális ügyfeleket. Jellemzően hazai celebek botrányos híreivel próbálják a hamis befektetési lehetőséget kínáló oldalakra terelni a felhasználókat.

A Moldován András „sertésmogul” körül kialakult álhírdömping csupán a jéghegy csúcsa: Karácsony Gergely főpolgármestertől Winkler Nóra kulturális menedzseren át Gáspár Laci énekesig számos ismert személy képmásával és hírnevével élnek vissza jelenleg is az internetes csalók. (Pár hónapja ugyanezzel a formulával Magyar Péter hirtelen jött népszerűségét lovagolták meg ).

A módszer részeként a scammerek szinte követhetetlen mennyiségű Facebook-oldalt hoznak létre, jellemzően olyan témát és látványvilágot választva, aminek semmi köze a hírekhez vagy a pénzügyi befektetéshez. A Joyful Joy , Beauty team vagy Quiet River oldalak például nevük és megjelenésük alapján életmóddal foglalkozó, szépségápolási vagy mindfulness oldalaknak tűnnek.

Ezek az oldalak azonban alig gyártanak saját tartalmat, és nem céljuk, hogy követőket szerezzenek. Azért hozzák létre őket, hogy fizetett hirdetésekkel húzzák be a kripto-befektetésnek álcázott átverés áldozatait.

Kutatásunk során több mint harminc ilyen, a magyar piacra is dolgozó oldalt azonosítottunk. Ezek egy része a gyűjtésünk óta már nem elérhető, a Meta hirdetési szabályzatának megsértése miatt eltávolították őket. A jelek szerint azonban a kamuoldalak üzemeltetői eleve nem számolnak hosszú távú működéssel, ezért nem is fektetnek nagy energiát abba, hogy a Facebookon hitelesnek tűnő brandeket építsenek fel.

A pénzügyi átveréshez elvezető hamis híreket reklámozó oldalak között több olyat is találtunk,

Egy-egy jól bejáratott név alatt gyakran több száz copycat oldal működik. Amikor például rákerestünk az egyik Moldován Andrásról szóló hirdetést feladó, „Bio Limply” elnevezésű oldalra, a Facebook számolatlan mennyiségű, tájképes stock fotóval ellátott „web designer” profilú oldalt dobott fel.

Az ismeretlen elkövetők kihasználják, hogy a Facebook minden átláthatósági törekvése ellenére a hirdetők valódi neve és céges adatai nem nyilvánosak. A csalásban érintett oldalakról a nyilvánosan elérhető adatok alapján így csupán annyi derül ki, hogy üzemeltetőik jelenleg mely országokban tartózkodnak.

Az általunk vizsgált oldalak két nagy csoportra oszthatók: egy részüket távol-keleti országokból (Indonézia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Kambodzsa) működtetik, de feltűnően sok olyan oldal is szembejött, amelyeket Ukrajnából kezelnek. (A szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó, oknyomozó újságírókat tömörítő globális hálózat, az OCCRP 2020-ban derített fel egy kijevi call center t, ahonnan több mint 50 ország többnyire nyugdíjas áldozatait károsítottak meg hasonló hamis kriptovalutás befektetési ígéretekkel).

A kutatásunk során azonosított oldalak szintén több piacra lőnek egyszerre: a szlovák nyelvű Facebook-hirdetésekben a nemrég beiktatott elnök, Peter Pellegrini, a román nyelvűekben Florin Zamfirescu rendező, a svédekben pedig az egykori FIFA-bíró, Jonas Eriksson képmásával élnek vissza.

Egy botrányos gazdagodás története

Az általunk talált magyar nyelvű átverős hirdetések többsége olyan oldalra vezetett, amely az egyik leglátogatottabb hazai híroldal, az Index.hu megjelenését utánozta. A jól ismert márkajelzés, a rovatnevek, a színvilág és a tördelés egy felületes szemlélőben azt a benyomást keltheti, hogy hiteles információforrással van dolga. Több intő jel mutat azonban arra, hogy ez nem így van.

1. Logikai bukfencek : a kattintásvadász reklámok egy része már temette Moldován Andrást, a többféle változatban közzétett „kiszivárgott interjúban” viszont az áll, hogy rajongói a szabadon bocsátásáért tüntettek. Hogy is van ez? A cikkhez használt illusztráció is slendrián munka eredménye: mit keres a Cápák Között egy másik szereplője, „Levente Balogh” „András Moldován”-ról szóló cikkben? Ezekből a hibákból arra következtethetünk, hogy a hirdetéseket, de magát a cikket is mesterséges intelligencia rakta össze, valószínűleg emberi felügyelet nélkül.

Olyannal is találkoztunk, hogy Lakatos Márk divattervező képét társították a sertésmogul halálhíréhez. Ráadásul itt az ismeretlen elkövetők az elektronikai cikkeket és okos megoldásokat forgalmazó Legrand cég márkanevével is visszaéltek . Forrás: Facebook Ad Library

2. Magyartalanságok : a magyar nyelv a személynevek írásában az úgynevezett keleti névsorrendet követi, tehát a családnév áll elöl, amelyet a keresztnév(ek) követ(nek). A hírhamisító oldal nem csak ezt a szabályt rúgja fel, a szövegben több elírás is megfigyelhető, szintén elsősorban a tulajdonneveknél (pl. Moidovan).

3. Gyanús url : a szemantikai és egyéb nehezen megfogható következetlenségek után az oda nem illő webcím a scammer oldalak egyik legkézzelfoghatóbbb bizonyítéka. Az Index tartalmait az index.hu-n keressük, az ettől eltérő (például angol nyelvű, nem .hu-ra végződő) domainek esetén legyünk résen! (A WhoisXMLAPI június végén összeállított egy több mint 2700 elemből álló listát a kriptocsalásokhoz korábban már használt webcímekről).

4. Túl jól hangzó ígéret : az átverős cikkek rövid bevezető után hamar rátérnek a lényegre, ami egy gyorsan megtérülő, a befektetett összeghez képest többszörös nyereséget ígérő „passzív jövedelemforrás” leleplezése. Fontos dramaturgiai elem, hogy a meggazdagodást ígérő befektetési forma általában véletlenül derül ki, és az a híresség, aki felfedi, bajba kerül.

5.Hiteles személy : ha a celebek élménybeszámolója nem lenne elég, a befektetéseket reklámozó cikkek végén általában a „hírportál egyik szerkesztője” is megismétli a folyamatot, amely a busás nyereséghez vezetett. Ez egy még részletesebb, banki tranzakciókat dokumentáló, képernyőmentésekkel tarkított útmutató.

Több tucat gyanús Facebook-hirdetésre kattintva kiderült, hogy a hírességek interjúiba csomagolt kriptovaluta-reklámok mind ugyanazt a sablont követik.

„ 12 ezer euró havonta, egyetlen befektetéssel”

A háromlépcsős folyamat (Facebook-hirdetés – hamis hír – csaló oldal) utolsó állomása a kriptovaluta-befektetés regisztrációs felülete, amelyhez az ál-Index cikkbe ágyazott linkeken keresztül juthatunk el. Az állítólagos kripto-platform több különböző néven fut, mi a Bitcoin Everest AI megoldást hirdető felületet vizsgáltuk meg tüzetesebben.

Az oldal nagy betűkkel hirdeti, hogy csupán 250 eurós letétből havi 13-15,5 ezer eurós bevételt generálhatunk. Az összegek mellett elégedett ügyfelek portréi is láthatók, de ezekről egyértelműen látszik, hogy mesterséges intelligenciával (a kamuprofiloknál gyakran használt thispersondoesntexist.com programmal) készültek.

A Direkt36 kriptovalutás befektetések áldozataival készült cikksorozatáb an arról is beszámoltak, hogy az ilyen oldalakon megadott személyes adatok gyakran kikerülnek a szabadpiacra és maguk is árucikké válnak. A nem létező befektetésekre rábeszélő call centereknek ugyanis egyszerűbb megvenni a lehetséges ügyfelek elérhetőségeit, mint egyesével felhajtani őket.

Feltárcsáztak

Azért, hogy a teljes folyamatot átlássuk, eldobható telefonszámmal és egy erre a célra létrehozott emailcímmel regisztráltunk a Bitcoin Everest AI felületén. A fiók létrehozása után szinte azonnal, egy percen belül meg is csörrent a telefon.

A Szabó Imre néven bemutatkozó üzletkötő először arra volt kíváncsi, van-e bármi befektetési tapasztalatunk, „kereskedtünk-e már ebben a szférában”. Majd elmondta, hogy a kereskedés „robotos”, vagyis teljesen automatikus, tőlünk nem vesz el időt. A folyamat elindításához mindössze 89 500 vagy 97 400 forintnak megfelelő összegre van szükségünk, attól függően, hogy dollárban vagy euróban fizetünk.

„A nyereség aztán majd automatikusan hozzáadódik a tőkéhez” – mondta a férfi, majd megnyugtatott, hogy „hivatalosan bejelentett cég vagyunk, kapcsolatban állunk mindenféle pénzügyi osztályokkal”, illetve, hogy a tranzakciókat egy kereskedelmi számlához hasonló kvázi netbank felületen követhetjük.

Azt is megtudtuk, hogy „számlát” kétféleképpen lehet nyitni. A bonyolultabb eljárás során minden személyes adatunkra szükség van, a lakcímünktől a kártyaadatokig. Az egyszerűbb, „megbízhatóbb” út a cég könyvelőjén keresztül vezet, aki az „MBH banknál van”, a kezdő összeget neki is lehet utalni. Amint beérkezik a tőke, indul a kereskedés, amiben egy szakértő segít majd eligazodni – mondta az üzletkötő.

Hozzátette, hogy a cég a nyereségből 3%-ot vesz le, hiszen ők sem dolgoznak ingyen. Némileg mogorván vette tudomásul, hogy a befizetést nem intéztük el még aznap. A következő, előre egyeztetett időpontban legalább 20 hívást indítottak, de ezekre már nem válaszoltunk.

A celebeknek se könnyű

Tatár Csilla egykori televíziós műsorvezető, producer-szerkesztő nevét és arcképét az év elején használták fel egy hasonló pénzügyi csaláshoz. A Lakmusz megkeresésére elmondta, hogy az áldozatoktól több olyan levelet is kapott, hogy „az utolsó megtakarításom is erre ment el”, vagy „háromgyerekes nővér vagyok, azért utaltam, mert neked hittem.”

„Rettenetes volt lelkileg megélni ezt. Egy ideig egyesével válaszoltam mindenkinek, de már nem volt rá kapacitásom. Kitettem egy videóüzenetet is az oldalamra, amit körülbelül 200 ezer ember látott, de a hirdetések milliókhoz értek el” – mondta.

Miután megjelent az első cikk az Indexet másoló felületen Tatár képmásával, kapcsolatba lépett a sajtóorgánummal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, sőt, feljelentést is tett a rendőrségen. „Átküldözgettük ezeket a honlapokat, ahol megjelentek az álhírek, de ezzel se lehet nagyon mit kezdeni, mert nagyjából 6 másodperc alatt hoznak létre új url-címet. Mi beküldtünk 20 db webcímet, de 1 óra alatt lett belőle 2000. Megváltoztatnak egy számot az url-ben és lökik is tovább.”

Elmondása szerint nem ő volt az első, aki jelezte a visszaélést a hatóságnak, tudomása szerint korábban Harsányi Levente is megtette ugyanezt. Tatár szerint mindkét ügyet körülbelül fél évig vizsgálta a rendőrség, a nyomozás azonban nem vezetett eredményre. (A rendőrség egyelőre nem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.)

A kiberbűncselekmények áldozatainak mégis érdemes minden hasonló esetet jelezni a hatóságoknak: a hvg.hu a napokban számolt be arról, hogy kilenc hónapig előzetes letartóztatásban volt az a három nő, akiket a rendőrség tavaly októberben vett őrizetbe kriptovaluta-befektetésnek álcázott piramisjáték működtetéséért.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter egyébként épp a múlt héten számolt be arról, hogy augusztus 1-től új törvény lép életbe az online bűnözőkkel szemben. A kormány szerint a jogszabályi változások felgyorsítják a bűncselekmények felderítését és az eljárás lefolytatását. Többek között felgyorsul a bankok közötti információcsere, továbbá a nyomozó hatóság ügyészi engedély nélkül kérhet majd le bizonyos banki és telekommunikációs adatokat, így egyszerűbbé válhat az elkövetők azonosítása.

Ha ön is gyanús ajánlattal találkozik az [email protected] vagy a 06/80 203-776-os telefonszámon jelezheti a Magyar Nemzeti Banknak. Bejelentése nyomán ugyan nem indul rögtön piacfelügyeleti eljárás, de a jegybank azt állítja, „minden bejelentés feldolgozásra kerül és amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hivatalból indít eljárást”. Ha úgy érzi, csalás áldozata lett, mindenképpen a rendőrségen tegyen bejelentést.

Címlapi kép: Német Szilvi