Egy több mint ezer adathalász oldalból álló nemzetközi hálózat kamu tömegközlekedési akciókkal bombázza a facebookozókat, Magyarországon legalább 42 közösségimédia-oldalt működtettek a csalók. Hasonló ügyekben már feljelentések is születtek, de az oldalak többsége ma is él.

A Maldita spanyol tényellenőrző oldal újságírói azonosítottak több mint ezer Facebook-oldalt, amelyek 2024 júliusa és 2025 júliusa között 60 ország 746 városában tömegközlekedési szolgáltatóknak adták ki magukat adathalászat céljából. Az érintett Facebook-oldalak több mint felének tartalmai orosz domainekhez vezettek, a legtöbb adminisztrátor pedig Vietnámból üzemeltette az oldalakat.

A csalással érintett országokban Szenegáltól Magyarországon és Franciaországon át egészen Kazahsztánig ugyanaz a minta ismétlődött: a Facebook-oldalak lokális tömegközlekedési szolgáltatóknak adták ki magukat, és nagyon olcsón ajánlottak bérleteket vagy utazási kártyákat. A cél az volt, hogy a hamis akciókról szóló posztokról a felhasználókat egy weboldalra irányítsák, ahol ellopják a bankkártyaadataikat. A scam azért lehetett sikeres, mert a csalók a posztjaikat mintegy 9 ezer fizetett hirdetésben népszerűsítették a Meta felületein. Bár jó pár kamuoldalt eltávolított a vállalat, a legtöbb még a spanyol újságírók nyomozásának időpontjában is elérhető volt, hónapokkal létrehozásuk után.

A Maldita megosztotta a Lakmusszal a nyomozás részletes anyagát és az összeállított adatbázist. Ebből kiindulva bemutatjuk, Magyarországon hogyan bontakozott ki ez az összetett és jól kitervelt csalássorozat.

Soprontól Miskolcig 18 magyar várost támadtak a csalók

Magyarországon 42 oldal tartozott a felderített kamuoldal-hálózathoz, ezzel a hatodik leginkább érintett ország voltunk a tömegközlekedéses csalássorozatban. A legtöbb Facebook-oldalt (összesen hetet) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városokra célozva hozták létre (Miskolc, Ózd és Kazincbarcika). A lista élén szerepel még Budapest hat oldallal, Baranya vármegye öt oldallal és Békés vármegye négy oldallal.

Az oldalak megjelenése mindig ugyanúgy épült fel, de a részleteket a helyi jellegzetességeknek megfelelően alakították.

Ugyanakkor már az oldalak neveiben is szerepeltek átverésre utaló jelek. Előfordult, hogy nem a helyi tömegközlekedési szolgáltatók megnevezését használták. Például a pécsi buszvállalat neve Tükebusz Zrt., ehelyett az oldalak „Tömegközlekedés Pécs” néven futottak. Máshol nyelvtani hibákat ejtettek: „Cegléden” helyett „Ceglédben” ragozást használtak, a Békéscsaba szóról pedig lehagyták az ékezeteket.

A hirdetések szövegében kedvezményes áron féléves bérleteket kínáltak, például azzal az indokkal, hogy „a Volánbusz Zrt. 100 éves fennállásának tiszteletére limitált példányszámú közlekedési kártyát kínál. Élvezd az ingyenes utazást 6 hónapon keresztül, mindössze 958 Ft-ért!”

Az ilyen átverésekre jellemző agresszív siettetés jegyében az is szerepelt a legtöbb posztban, hogy a kártya csak limitált számban érhető el, ezért gyorsan kell cselekedni. A bejegyzésekben sok hangulatjelet használtak, fotókat csatoltak tömegközlekedési eszközökről, és magáról az „akciós kártyáról”.

A bejegyzéseket nemcsak a félezer hirdetés támogatta meg, hanem kamuprofilok is. A csalásban valószínűleg résztvevő profilok a hirdetés hitelességét azzal próbálták növelni, hogy képeket közöltek a megvásárolt kedvezményes kártyákról, és kommentben hangot adtak elégedettségüknek.

A Meta szerepe

Az ilyen kamuoldalak természetes módon, hirdetés nélkül nem tudnak nagy számú követőt szerezni és nagy elérést produkálni. De a nemzetközileg több mint 9 ezer, Magyarországon több mint 500 fizetett Facebook-hirdetéssel már elég sok emberhez képesek eljutni. Bár a Meta az érintett kamuoldalak felénél legalább egy hirdetést eltávolított a hirdetési irányelvek megsértése miatt, az adatgyűjtés időpontjában (2025. július) a legtöbb oldal még mindig elérhető volt. Ez több hónapnyi zavartalan működést jelent.

A Lakmusz a Meta felületén jelentette az összes, a cikk írásakor még elérhető magyar nyelvű csaló Facebook-oldalt.

A Maldita a nyomozása végén, júniusban 58 adathalász hirdetést jelentett, de egy héttel később még mindig elérhető volt ezeknek a posztoknak a 93 százaléka.

Összehangolt támadás

Az egyenmegjelenés és a hasonló logika miatt feltételezhetjük, hogy összehangolt nemzetközi csalássorozatról van szó. De vannak további jelek is: a Meta adataiból kiderül, hogy az oldalak egyötöde egy ponton megváltoztatta a nevét – továbbálltak egy újabb városba, pontosabban váltottak egy másik város tömegközlekedési szolgáltatójának imitációjára. Egy oldal például eleinte a franciaországi Le Havre város tömegközlekedési vállalatának adta ki magát, majd hirtelen az Egyesült Királyságban található Peterborough tömegközlekedési társaságára szabta át az oldal tartalmát.

A hazai merítésben is több példát láthatunk a névváltoztatásra:

Vietnámi adminok

A Meta adataiból a csaló oldalak adminisztrátorainak működési helyére is következtethetünk: 515 oldalnál elérhető a helymeghatározás, ezek több mint fele vietnámi adminisztrátort mutat, de Ukrajna, Banglades és az Egyesült Államok is gyakori helyszínek.

A Maldita mindössze egy olyan oldalt talált, ahol egyezik az adminisztrátor feltüntetett lokációja és az oldal által célzott ország.

A Maldita nyomozása szerint a helyadattal ellátott adminisztrátorok közül mindössze hétnek a lokációja volt az EU-ban. Viszont a kamu oldalak 68 százaléka európai uniós országok felhasználóit célozza: a legtöbb oldalt Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban hoztak létre.

Magyarország a hatodik legérintettebb célpont 42 oldallal, lakosságarányosan pedig az ötödik.

Az orosz szál

Az adminisztrátorok országain kívül még egy fontos szereplő van a csalásban: Oroszország.

A hirdetésekben elhelyezett linkek olyan weboldalakra irányítanak, ahol megpróbálják megszerezni a felhasználók bankkártyaadatait. A Maldita elemzése szerint az adathalász weblapok több mint felének domaincíme ugyanahhoz az orosz szolgáltatóhoz, a JSC Selectelhez volt köthető.

A Maldita újságírói ebből és a tartalombeli hasonlóságból arra következtettek, hogy

A közlekedési vállalatok reakciója

Több érintett tömegközlekedési társasággal felvettük a kapcsolatot, hogy megtudjuk, milyen tapasztalataik vannak ehhez hasonló átverésekkel. Négy tömegközlekedési szolgáltatótól kaptunk választ – BKK, V-Busz, Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT), Tüke Busz –, ezekből kiderült: mindannyian tapasztaltak már hasonló adathalász tevékenységet a közösségi médiában, és kaptak ilyenekről utasbejelentéseket is.

Többen a Meta irányába is jelentették az őket imitáló felületeket. Azonban egyik vállalat sem számolt be olyan esetről, amikor az igazságszolgáltatás vagy a közösségi média útján felelősségre tudták volna vonni a csalókat, vagy legalább eltávolítani az oldalakat.

Mind a négy Lakmusznak válaszoló vállalat futtat ilyen témában figyelemfelhívó kampányokat is. A pécsi Tüke Busz Zrt. és a szegedi SZKT hozzátette: a helyi sajtóorgánumok is be szoktak számolni az ilyen ügyekről.

(Címlapi illusztráció: Dezső Annamari)