Az általa idézett kutatások ellentmondtak más felméréseknek, és olyan adatokat hasonlítottak össze, amiket valójában nem lehetett volna.

„Szeretem a hazámat és szeretnék tenni érte! (…) Eddig kutatóként az energiapiaci, gazdasági tendenciák feltárásán és megértésén dolgoztam, de a kibontakozó helyzet markánsabb kiállást tesz indokolttá”

– ezzel a poszttal jelentette be Hortay Olivér augusztus 3-án reggel a Facebookon, hogy elfogadta Bóka János Fidesz-frakcióvezető felkérését, és országgyűlési képviselőként folytatja pályafutását.

(A Hortay-nak gratulálók között az egyik első volt az a Tóth Máté energiajogász, akit néhány nappal ezelőtt a Mi Hazánk köztársasági elnöknek jelölt, és akiről mi is több cikkben írtunk a klímaváltozáshoz való sajátos hozzáállása miatt.)

Hortay Olivér az elmúlt években a Fidesz-közeli Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának kutatóintézeti igazgatójaként dolgozott. Tavaly november elején ott volt a WizzAir Washingtonba tartó különjáratán, többek között ő is elkísérte Orbán Viktort az Egyesült Államokba, idén tavasszal pedig felkerült a Fidesz képviselőjelölti listájára.

Hortay neve a Megafonból is ismerős lehet, ott is aktív szerepet vállalt: az áprilisi választás előtti három hétben például az egyik legaktívabb posztoló volt, naponta átlagosan majdnem 30 bejegyzést tett közzé. A választás utáni három hétben aztán a korábbi szint ötödére esett vissza a posztolási intenzitása.

Megafonos influenszerként megosztott állításait mi is többször ellenőriztük, és két ügyben is azt találtuk, hogy

Hortay állításainak igazolására saját munkahelye, a Fidesz-közeli Századvég olyan felméréseit idézte, amik ellentmondtak más európai kutatásoknak. Szintén századvéges kutatásokra hivatkozva továbbá helytelenül hasonlított össze adatokat. A furcsa századvéges eredmények mindkét esetben a Fidesz-kormány politikai üzeneteit erősítették.

Ellentmondó kutatások

Hortay Olivér 2023. december végén tett közzé egy videót (majd több mint tíz napig hirdette is a Facebookon és az Instagramon, körülbelül 6-700 ezer forintért), amiben az Európai Tanács 2023-as utolsó üléséről beszélt, és azt állította, hogy az ülésen szóba került Ukrajna pénzügyi támogatása és az ország uniós csatlakozása is. Erre reagálva Hortay közölte, hogy hiába beszélnek ezekről az európai vezetők, az európaiak többsége „azonnali békét” szeretne Ukrajnában.

„Egy friss kutatás alapján 10-ből 7 európai a konfliktus mielőbbi lezárását várná el a vezetőitől, és mindössze kettő ért egyet a brüsszeli koncepcióval, azaz, hogy a háborút addig kell folytatni, amíg Ukrajna le nem győzi Vlagyimir Putyint. A békepárti álláspont – Észtország kivételével – valamennyi tagállamban többségben van”

– mondta akkor a megafonos Hortay.

Ezt az állítását egy, a magyar kormány megbízásából készült századvéges felméréssel támasztotta alá, amiben valóban az általa megosztott számok szerepeltek.

Mi azonban találtunk több olyan európai kutatást – ráadásul ugyanabból az időszakból, amikor a Századvég kutatása is készült –, amik teljesen ellentmondtak a századvéges felmérésnek.

Megnéztük az Európai Parlament közvélemény-kutató főosztályának gyűjtéseit, az Eurobarometer-felméréseket és a European Council on Foreign Relations (ECFR) európai kül- és biztonságpolitikai think-tank kutatásait. Ezek abban az időszakban azt mutatták, hogy az európaiak helyeselték mind Ukrajna további uniós támogatását, mind az Unióhoz való csatlakozását.

Az azonnali békekötés kérdésében megoszlottak a vélemények, az ECFR kutatásában például csak a megkérdezett európaiak 28 százaléka mondta, hogy azonnal békét kell kötni, akkor is, ha ez ukrán területi veszteségekkel jár, míg 33 százalék válaszolta azt, hogy Ukrajna területi integritását a háború folytatásának árán is vissza kell állítani.

Téves összehasonlítás

Hortay 2025 májusában egy újabb bombasztikus állítással jelentkezett Facebook-oldalán: „A szankciók 65 millió európait tettek energiaszegénnyé” – mondta.

A megafonos a videóban arról beszélt, hogy nagyon megemelkedett Európában azok aránya, akik fűtési vagy díjfizetési nehézségekkel küzdenek. Azt állította, hogy a háború előtt mindkét mutatóban 7 százalék alatti volt az érintettek aránya, 2025 májusára viszont az európaiak 22 százaléka nem tudta megfelelően felfűteni az otthonát, 26 százalékukkal pedig előfordult, hogy a megelőző egy évben nem tudta befizetni a közüzemi számláit.

A 2025-ös számok szintén egy Századvég-kutatásból származnak, ebben írtak arról is, hogy „az energiaszegény európaiak száma négy év alatt több mint 65 millió fővel nőtt”. Amikor megvizsgáltuk az adatokat, arra jutottunk, hogy

a Századvég következtetése az elharapódzó energiaszegénységről félrevezető. A 65 milliós emelkedést úgy kapták meg, hogy saját 2025-ös felmérésük eredményeit az Eurostat 2021-es számaival vetették össze, ami több okból is problémás.

A két adatsor adatai között akkora eltérések vannak, hogy teljesen értelmetlen az összehasonlítás, az energiaszegénység időbeli alakulásáról nem lehet belőlük következtetést levonni.

Cikkünkben megnéztük, mi történik, ha ugyanarra az évre, például 2024-re vonatkozóan hasonlítjuk össze a Századvég és az Eurostat számait, és kiderült, hogy a Századvég ugyanarra az évre vonatkozóan is kétszer-háromszor akkora energiaszegénységet mért Európában, mint az EU statisztikai hivatala. Ráadásul Magyarország helyzetét a többi tagállamhoz képest a Századvég felmérése jóval kedvezőbbnek mutatta, mint az Eurostaté.

Címlapi kép: Hortay Olivér / Facebook