Az interjút, aminek a kiragadott részletei most terjednek a közösségi médiában, Lannert 2023-ban, még oktatási szakértőként adta. A fideszes online világban mégis úgy tálalják, mintha friss fejleményről lenne szó.

„Ezek a mondatok elfogadhatatlanok egy oktatási minisztertől. Ez nem nyelvbotlás volt, ez nem elszólás volt. Az oktatási miniszter valóban ezt gondolja az összes magyar tanárról. Ez bármilyen kormánytagtól elfogadhatatlan, de egy oktatási minisztertől végképp.”

Ezt Rétvári Bence KDNP-s frakcióvezető mondta szeptember 2-án egy Facebookon közzétett videójában, amiben azt is kijelentette, hogy Lannert Judit oktatási miniszternek távoznia kell pozíciójából.

A videóban a következő mondatokat vágják be Lannert Judittól:

Rétvári ezek alapján mondja, hogy Lannert kirúgná az összes igazgatót, bezárná a kis létszámú iskolákat, és képtelennek találja a tanárokat az önálló gondolkodásra. A KDNP-s politikus szerint „soha senki nem sértette még így meg a magyar pedagógusokat”

Rétvári videója kiugróan sok interakciót generált: az átlagos néhány százhoz képest ezen a bejegyzésén már több mint 19 ezer reakció és 3 ezer megosztás látható.

Lannert kijelentéseire később további ellenzéki politikusok és Fidesz-közeli tartalomgyártók is reagáltak, többen szintén arról írtak, hogy Lannertnek le kellene mondania, vagy Magyar Péternek kellene őt eltávolítania a kormányból. Szeptember 4-én a KDNP petíciót is indított, a miniszter lemondását követelve „Lannert botrányos mondatai után”.

Megtaláltuk a teljes interjút, amiből a Rétvári videójában kiragadott részletek származnak. A Lannert Judittal folytatott beszélgetést 2023-ban, három és fél éve adta le a Klubrádió.

A közösségi médiában ennek ellenére számos népszerű bejegyzés úgy tálalta Lannert szavait, mintha már oktatási miniszterként mondta volna őket.

Cikkünkben bemutatunk néhány félrevezető bejegyzést, és a 2023-as interjú egészét elemezve azt is megnézzük, milyen szövegkörnyezetben hangoztak el Lannert Judittól azok a mondatok, amiken Rétvári Bence most felháborodott.

Elhallgatott dátum

A Lannert Judittal készített interjú 2023. március 9-én ment le a Klubrádióban.

A közösségi médiában terjedő bejegyzések, így Rétvári Bencce posztjai is elhallgatják ezt a dátumot, és legalábbis implicit módon azt a látszatot keltik, hogy az idézett mondatokat Lannert a közelmúltban mondta. De több posztban kimondott utalást is találtunk arra, hogy friss miniszteri nyilatkozatról van szó.

Bohár Dániel például azt írta, hogy Lannert Judit „nem tud leállni”. Kovács András, a Mandiner újságírója költői kérdést tett fel: „Ez már az ígért új és szeretetteljes oktatási rendszer, vagy az majd csak ezután jön?”, míg Szabó Gergő a Pesti Srácoktól úgy fogalmazott: „Ha beindul a suli, akkor beindul. Lannert Judit is végre előkerült, de ebben túl sok köszönet nincs.”

A 2023-as dátum nem kerül elő Szűcs Gábor, Gyopáros Alpár és Hegedűs Barbara fideszes országgyűlési képviselők, Balatoni Katalin volt oktatásügyi kormánybiztos, valamint Filep Dávid és Deák Dániel Fidesz-közeli véleményvezérek bejegyzéseiben sem.

A bejegyzések között egy kivételt találtunk: Máthé Zsuzsa, a KDNP parlamenti képviselője már a posztja elején jelzi, hogy az idézetek 2023-ból származnak. Igaz, a Facebook szerkesztési előzmények funkciójából kiderül, hogy eredetileg ő is a dátum megjelölése nélkül háborodott fel Lannert 2023-as mondatain.

„Nem az önállóan gondolkodó, innovatív emberek”

A Rétvári videójában kiemelt első részletet Lannert Judit a 2023-as interjúban egy olyan gondolatmenet részeként mondta, ami az akkori, tehát a Fidesz-kormány által kialakított oktatási rendszert bírálta

Herskovits Eszter műsorvezető azt a korabeli szakértői becslést vetette fel, amely szerint a pedagógusok nagyjából 10 százalékát zavarja, hogy a rendszerben nem tud önálló tantervet kialakítani vagy innovatív módon dolgozni, míg a többség idővel alkalmazkodik hozzá.

Herskovits azt kérdezte Lannerttől, nem vezethet-e mindez oda, hogy a tanári pályára idővel eleve azok jelentkeznek, akik számára megfelelő a fennálló oktatási rendszer.

Lannert erre válaszolta:

„Hát ez így van. Ez a probléma. Most pedagógusnak az megy, akinek ez a fajta oktatás testhezálló. Ezek valóban nem az önállóan gondolkodó, innovatív emberek, de mindenen lehet változtatni, ha valóban van szándék. A pedagógusképzésen és a szabályozáson keresztül lehet ösztönözni az innovációt.”

Vagyis Lannert arról beszélt, hogy a Fidesz oktatási rendszere milyen típusú embereket vonz a pedagóguspályára, illetve kik azok, akik könnyebben alkalmazkodnak hozzá.

Néhány perccel később azt is hangsúlyozta, hogy szerinte nem szükséges, sőt nem is kívánatos, hogy minden pedagógus innovátor legyen.

Felidézte, hogy az 1990-es években az iskoláknak saját tanterveket kellett készíteniük, de tapasztalatai szerint erre csak az intézmények 10-15 százaléka volt önállóan képes. Mint mondta, ebből nem következik, hogy a többiek rosszul működtek.

„Egy intézményben vannak innovatív tanárok és vannak kevésbé [innovatívak] – de rájuk is szükség van. Azt gondolom, akkor működik egy munkahely, de egy társadalom is, ha mindenféle ember van”

– fogalmazott.

„Meg kell szüntetni a pazarló dolgokat”

A Rétvári Bence videójában kiemelt második részlet a kis iskolák megszüntetéséről szól. Lannert az interjúban itt is rendszerszintű problémáról beszélt, és egy külföldi példán keresztül azt is hangsúlyozta, hogy a megoldás nem feltétlenül jelentené az iskolaépületek fizikai megszüntetését.

A beszélgetésnek ezen a pontján a másik műsorvezető, Selmeci János arról kérdezte Lannertet, hogyan lehetne kezelni a tanárhiányt, miközben a pedagógusok átlagéletkora nő, és kevés fiatal választja a pályát.

Lannert azt mondta, hosszabb távon az egész oktatási rendszert kellene fenntarthatóbbá tenni. Ennek részeként hozta szóba az iskolák méretét és a tantárgyak számát.

Szerinte a magyar oktatás „nagyon pedagógusintenzív”, vagyis a sok tantárgy és a sok kis iskola miatt sok tanárra van szükség, ezért jut nálunk nemzetközi összehasonlításban kevés tanuló egy pedagógusra.

Elmondta, hogy a béremeléshez szükséges a pazarló dolgok – vagyis a sok tantárgy és a sok kis iskola megszüntetése. A portugál oktatási rendszer átalakítását említette példaként, ahol hosszabb egyeztetési folyamat után hoztak létre iskolai klasztereket.

„Nem feltétlenül jelenti ez azt, hogy össze kell olvasztani [az iskolákat] egy épületbe, hanem például átjárunk a másik iskolába, mert ott van laboratórium. Csinálunk egy bicikliutat a két iskola között, és megvan már a tornaóra is. Tehát én csak azt mondom, hogy rengeteg innovatív megoldás lehetne, erre kellene lehetőséget adni mondjuk a tankerületeknek, és időt is és szakmai segítséget”

– mondta Lannert Judit.

Vagyis Lannert valóban pazarlónak nevezte a sok kis iskolát, de megoldásként adminisztratív összevonást és infrastrukturális fejlesztéseket is említett.

„Az összes igazgatót leváltanám”

A harmadik kiemelt részletből nem derül ki, hogy a 2023-as interjúban Lannert Judit azt is elmondta, újrapályáztatná az igazgatói posztokat, és beszélt arról is, mi a problémája az előző kormány alatt központilag kinevezett vezetőkkel.

Selmeci János az adás végén azt kérdezte Lannerttől, hogy egy nagyobb oktatási reform esetén melyik lenne az a két-három intézkedés, amelyet mindenképpen végre kellene hajtani.

Lannert a kiemelt lépések között említette, hogy:

„Én az összes igazgatót leváltanám, újrapályáztatnám, és nagyon kemény vezetőképzést tennék oda, hogy valódi, szakmailag és menedzser szempontból is megfelelő vezetői legyenek az intézménynek.”

A beszélgetés korábbi szakaszából az is kiderül, miért tartotta Lannert szükségesnek az újrapályáztatást. Szerinte az iskolaigazgatóknak nagyobb szakmai és vezetői önállóságot kellene kapniuk. Példaként az észt rendszert említette, ahol elmondása szerint az igazgató erős, szakmailag felkészült menedzserként működik.

A magyar helyzetről viszont azt mondta, hogy a központilag kinevezett igazgatókat összességében nem tartja alkalmasnak egy ilyen, nagyobb önállósággal járó szerepre.

„Le kéne őket cserélni, megpályáztatni újra, hogy tényleg azok az igazgatók [legyenek], akik szakmailag megfelelőek és innovatívak, és menedzserként tudnak működni”

– mondta.

Lannert miniszterként eddig nem váltotta le „az összes igazgatót”, csak a szokásos menetrendben, a lejáró igazgatói kinevezéseknél intézkedtek. A nyáron 467 lejáró intézményvezetői megbízás helyére írtak ki új pályázatot, amelyek közül 351 esetben öt évre neveztek ki igazgatót.

Azoknál az iskoláknál, ahol egyelőre csak ideiglenes megoldás született, október 1-jén új pályázatot írnak ki. Lannert emellett jelezte, hogy visszaadná a tantestületek véleményezési lehetőségét az igazgatói pályázatoknál.

A minisztérium szerint a KDNP nézi le a tanárokat

Cikkünk megjelenése előtt felkerestük a Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot, hogy kívánnak-e reagálni a Lannert kijelentéseire épülő kritikákra. Válaszukat változtatás nélkül közöljük:

„Sajnáljuk, hogy a volt kormánypárt politikusai hergelésre és az önállósodni készülő KDNP adatbázisának építésére akarnak felhasználni félrevezetett pedagógusokat. Ez az elmúlt 16 évből is jól ismert propagandalogika, amivel épp a KDNP nézi le a tanárokat, nem feltételezve róluk annyit, hogy utána tudnak nézni, mi hangzott el valójában. Mindezt ráadásul az a párt teszi, amelynek kormányon része volt abban, hogy elvették a tanárok szabadságát, jogait, felesleges adminisztratív terhekkel büntették őket, és kirúgatták, megalázták azokat a pedagógusokat, akik mindezek ellen tiltakoztak. Az új oktatási és gyermekügyi minisztérium ezzel szemben visszaadta a tanárok szabadságát, sztrájkjogát, kiharcolta a NOKS-dolgozók béremelését, csökkenteni kezdete az adminisztratív terheket, első intézkedései között függesztette fel a rossz teljesítményértékelési rendszert, és rehabilitálja azokat, akiket az elmúlt években kirúgtak.”

(Címlapi fotó: Németh Dániel/444)