A kormányközeli intézet saját 2025-ös felmérésének eredményeit vetette össze az Eurostat 2021-es számaival. Csakhogy a Századvég ugyanarra az évre vonatkozóan is kétszer-háromszor akkora energiaszegénységet mért, mint az EU statisztikai hivatala. A drámaian hangzó, de megalapozatlan 65 milliós adatot Orbán Balázs is megosztotta.

„A szankciók 65 millió európait tettek energiaszegénnyé.” Ezzel a bombasztikus címmel tett közzé egy Facebook-videót május 28-án Hortay Olivér megafonos influenszer, aki egyben a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának igazgatója is.

Hortay a videóban arról beszél, hogy nagyon megemelkedett Európában azok aránya, akik fűtési vagy díjfizetési nehézségekkel küzdenek. Azt állítja, hogy a háború előtt mindkét mutatóban 7 százalék alatti volt az érintettek aránya, mostanra viszont az európaiak 22 százaléka nem tudja megfelelően felfűteni az otthonát, 26 százalékukkal pedig előfordult az elmúlt egy évben, hogy nem tudta befizetni a közüzemi számláit.

Hortay Olivér Fotó: Illyés Tibor/MTI

Június 3-án Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is arról posztolt, hogy „négy év alatt több mint 65 millióval emelkedett az energiaszegénységben élők száma Európában”. Orbán szerint ez Brüsszel szankciós politikájának eredménye.

A 65 millió új európai energiaszegényről szóló állítás végigfutott a teljes kormányközeli médián, írt róla az Origo, a Magyar Nemzet és a hirado.hu is.

A 65 milliós szám a Századvég május 26-án publikált, „Brüsszel rezsiválságba sodorná Magyarországot” című cikkéből származik.

Ebben azt írják, hogy „az energiaszegény európaiak száma négy év alatt több mint 65 millió fővel nőtt”, ugyanis több mint háromszorosára emelkedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik nem tudják megfelelően fűteni a lakásukat. Azoknak az aránya pedig, akikkel az elmúlt egy évben előfordult, hogy nem tudták időben befizetni a közüzemi számláikat, négyszeresére nőtt 2021 óta.

A szembetűnő eltérések lehetséges okairól megkérdeztük a Századvéget, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Fűtés, számlák

A Századvég cikkében az intézet Európa Projekt kutatásának 2025-ös eredményeit ismertetik.

A cikkben közölt adatok alapján az európaiak 22 százaléka, minden ötödik ember nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy megfelelően tudja-e fűteni a lakását. Az arány Magyarországon a legkedvezőbb, 9 százalékos.

Forrás: Századvég

A Századvég adatai szerint minden negyedik válaszadó, a megkérdezettek 26 százaléka azt mondta, hogy az elmúlt 12 hónapban előfordult vele, hogy nem tudott határidőre befizetni valamilyen közüzemi díjat. Ebből a kérdésből is Magyarország jött ki a legjobban, nálunk csak az emberek 12 százaléka számolt be díjfizetési nehézségről.

Forrás: Századvég

Azt a Századvég is elismeri, hogy csak a háború kirobbanása óta mérik ezzel a két kérdéssel az energiaszegénységet. A háború előtti szint megállapításához az Eurostat 2021-es adatait használták, a növekedést pedig úgy kapták meg, hogy ezt összevetették a saját 2025-ös eredményeikkel.

Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az európaiak 6,9 százaléka nem tudta megfelelően fűteni a lakását, és 6,4 százalékuk számolt be díjfizetési hátralékról. Ezeket a számokat a Századvég friss eredményeivel összehasonlítva valóban hatalmas emelkedést látunk.

Bár a Századvég cikke ezt elhallgatja, az Eurostat adatai mindkét kérdésben 2024-ig megvannak. 2021 és 2024 között nem látszik drasztikus emelkedés az energiaszegény európaiak számában.

A fűtési nehézségekkel küzdők aránya a 2021-es 6,9 százalékról 2023-ra 10,6 százalékra nőtt, 2024-re viszont 9,2 százalékra mérséklődött. A legfrissebb adatok tehát 2,3 százalékpontos emelkedést mutatnak a háború előtti szinthez képest, ami 450 millió európai lakossal számolva nem 65 milliós, hanem nagyjából 10 milliós emelkedésnek felel meg.

A számlahátralékosok aránya még kisebb mértékben, 6,4 százalékról 6,9 százalékra nőtt 2021 és 2024 között az Eurostat adatai alapján. A 0,5 százalékpontos emelkedés körülbelül 2 millió európai lakost jelent.

Mivel a Századvég tavaly is publikált energiaszegénységi adatokat, a 2024-es Európa Projekt felmérés eredményeit össze tudjuk vetni az Eurostat 2024-es adataival.

A Századvégnél 2024-ben az ideihez nagyon hasonló, 23 százalékos volt a fűtési nehézségekkel küzdők aránya, a díjfizetési nehézségekkel küzdőké pedig 25 százalék. Ez azt jelenti, hogy az Eurostat ugyanarra az évre vonatkozó adataihoz képest az első kérdésnél 2,5-szer, a másodiknál 3,5-szer több energiaszegényt mért a magyar intézet.

Magyarország az első. Vagy mégsem?

Az eltérés okairól csak találgatni tudunk.

Az Eurostat az energiaszegénységet a minden tagállamban évente lekérdezett Európai Jövedelmi és Életkörülmény Adatfelvétellel (EU-SILC) méri. Ennek magyarra fordított kérdőívét a KSH oldalán találtuk meg, ez alapján a két releváns kérdés megfeleltethető annak, amit a Századvég is használ.

A kérdések tehát stimmelnek, a kérdezés módszerében és a mintavételben viszont vannak különbségek. A Századvég Európa Projekt kutatásaiban tagállamonként ezer embert kérdeznek meg telefonon. Az EU-SILC személyes megkeresésen alapul (bár a válaszadók laptopon vagy telefonon is válaszolhatnak), a Századvégénél jóval nagyobb mintával dolgozik, és nem az egyén, hanem a háztartás szintjére céloz. 2022-ben például csaknem 16 ezer háztartást keresett fel a KSH az adatfelvétel magyar részéhez.

A Századvég és az Eurostat felmérése nemcsak az átlagos európai energiaszegénységről mutat nagyon eltérő számokat, de az egyes országok helyzetét is máshogy láttatja.

A Századvég szerint bármelyik kérdést vesszük alapul, 2024-ben és 2025-ben is Magyarországon a legalacsonyabb az energiaszegénység.

Az Eurostat 2024-es adatai szerint Magyarországon a megkérdezettek 6,1 százaléka nem tudta megfelelően fűteni a lakását. Ez kedvezőbb a 9,2 százalékos uniós átlagnál, de a tagállamok között pont a középső helyhez elég: 13 tagállamban alacsonyabb, 13-ban magasabb a fűtési nehézségekkel küzdők aránya.

Szintén az Eurostat 2024-es számai alapján Magyarországon a megkérdezettek 7,1 százalékával fordult elő, hogy nem tudta időben befizetni közüzemi számláit. Ez rosszabb arány, mint a 6,9 százalékos uniós átlag; Magyarországot ezen a listán 17 EU-s ország is megelőzi.

(Címlapi kép forrása: MAG/ANP via AFP)