Hortay Olivér azzal érvelt, hogy a Lakmusz egy olyan századvéges kutatás miatt kritizálta, aminek eredményei egy nemzetközi folyóiratban is megjelentek. Csakhogy a tudományos publikáció nem arról szól, amiről Hortay még megafonosként beszélt.

„A Lakmusz nem tényellenőrzést végzett, hanem kukacoskodott, vagy ha keményebben fogalmazok, személyes politikai támadást indított ellenem”

– mondta Hortay Olivér, a Fidesz frissen felesküdött parlamenti képviselője az Indexnek adott augusztus 7-i interjújában.

Hortay a Lakmusz augusztus 3-i cikkére reagált, amiben felelevenítettük a róla írt korábbi tényellenőrzéseinket, például azt a 2025-ös cikkünket, ami bemutatta, miért volt félrevezető az akkor még megafonos influenszer állítása arról, hogy „a szankciók 65 millió európait tettek energiaszegénnyé”.

Hortaynak úgy jött ki a 65 milliós szám, hogy a Megafon melletti másik munkahelye, a Századvég 2025-ös energiaszegénységi felmérésének adatait vetette össze az Eurostat 2021-es, tehát az orosz-ukrán háború kezdete előtti kutatásával. Ezt módszertanilag több okból is problémásnak találtuk.

Hortay az Indexnek most azt mondta, hogy olyan századvéges eredményeket kritizáltunk, „amelyek azóta megjelentek a szakterület egyik legelismertebb nemzetközi tudományos folyóiratában, az Energy Research & Social Science-ben. Egy ilyen újságban több bíráló, több körben, nagyon alaposan átnézi a kutatást és az elemzést.”

Valóban találtunk az említett folyóiratban egy cikket Hortaytól, ami a Századvég energiaszegénységi felméréseire hivatkozik.

Azonban a folyóiratban megjelent cikk egyáltalán nem említi, hogy 65 millió fővel nőtt volna az energiaszegénységben élő európaiak száma, és a Századvég eredményeit sem hasonlítja össze félrevezető módon az Eurostat adataival.

Az eredeti tényellenőrzés

Hortay Olivér 2025 májusában egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta 65 millió európai lett energiaszegény a szankciók miatt.

A Századvég ezzel egyidejűleg megjelent cikkéből kiderült, hogyan kapta meg ezt a számot Hortay, aki akkoriban a Fidesz-közeli kutatócég üzletágvezetőjeként is dolgozott. A Századvég 2025-ben készített egy felmérést az EU 27 tagállamában, amiből az jött ki, hogy a válaszadók 22 százaléka nem tudja megfelelően fűteni a lakását. Ezt aztán összevetették az Eurostat háború előtti, 2021-es felmérésével, ami azt mutatta, hogy akkor az európaiak 6,9 százaléka küzdött fűtési nehézségekkel.

2025-ös tényellenőrzésünkben rámutattunk, mi a probléma ezzel az összehasonlítással és a belőle levont következtetéssel az energiaszegénység brutális emelkedéséről:

Korábbi cikkünkben a 2024-es eredményeket vetettük össze. Abban az évben a Századvég szerint az európaiak 23 százaléka küzdött fűtési nehézségekkel, míg az Eurostat szerint csak 9,2 százaléknak okozott gondot lakása felfűtése. Mindkét kutatásban feltettek egy kérdést arról is, hogy van-e hátraléka a megkérdezetteknek a közüzemi számlákkal. A Századvég szerint 2024-ben az európaiak 25 százalékának volt számlahátraléka, az Eurostat szerint csak 6,9 százalékuknak.

Most hosszabb időtávon is elvégeztük az összehasonlítást, felhasználva a Századvég 2022-es, 2023-as, 2024-es és 2025-ös kutatásáról szóló közleményeket, illetve az Eurostat idősoros adatait a fűtési nehézségekkel küzdőkről és a számlahátralékosokról.

A fűtési nehézségeknél 2022 óta a Századvég minden évben legalább duplaannyi érintettet mért Európában, mint az Eurostat.

A számlahátralékosoknál még nagyobb, több mint háromszoros a különbség a két kutatás eredményei között.

Feltűnő az is, hogy ha a tagállamokat sorrendbe állítjuk a fűtési nehézséggel küzdők, illetve számlahátralékkal rendelkezők aránya szerint, Magyarország minden évben sokkal jobban szerepel a Századvég kutatásaiban, mint az Eurostatnál.

A Századvég szerint 2022-ben nálunk számoltak be a második legkevesebben fűtési nehézségről, 2023 óta pedig minden évben elsők vagyunk ezen a listán. Az Eurostatnál ugyanakkor a magyar adat csak a 8. legjobb volt 2022-ben, 2023 és 2025 között pedig a 14.-15.

Még nagyobb az eltérés a számlahátralékosoknál: a Századvég minden évben dobogóra tette Magyarországot, míg az Eurostat szerint kifejezetten a tagállamok alsó feléhez tartozunk ebben a mutatóban.

A Századvég felmérései más módszertannal készülnek, mint az EU-SILC kutatás, ahonnan az Eurostat az energiaszegénységi adatokat veszi. A két energiaszegénységre vonatkozó kérdés azonban elvileg ugyanaz, így a módszertani különbségek aligha magyarázhatják, hogy ekkora eltérések vannak a végeredményben vagy az országok sorrendjében a két kutatás között.

Ha nem is akarunk igazságot tenni abban, hogy a Századvég vagy az Eurostat mért-e jól, az egy éven belüli hatalmas különbségek arra mindenképp rámutatnak, hogy félrevezető volt Hortay Olivér módszere, aki a két kutatás eredményeinek vegyítésével jutott arra, hogy 65 millió európai csúszott bele az energiaszegénységbe 2021 után.

Hortay tanulmánya másról szól

És mi a helyzet az Energy Research & Social Science-ben megjelent tanulmánnyal, amire Hortay az Indexnek hivatkozott?

A folyóirat 2025 novemberi számában találtunk egy Evolving energy poverty in the European Union in multi-crisis years 2022–2024: a large sample analysis című tanulmányt, amit három másik szerző (Kökény László, Pálvölgyi Dóra és Kökény Levente) mellett Hortay Olivér jegyez.

Egy egyetemi hozzáférés segítségével letöltöttük a teljes tanulmányt, így megbizonyosodtunk róla, hogy az valóban hivatkozik a Századvég 2022-es, 2023-as és 2024-es felméréseire.

A tanulmány azonban nem arról szól, hogy hogyan változott az energiaszegénység az Európai Unióban. Szó sincs benne 65 millió új energiaszegényről, és az Eurostat 2021-es eredményei sem jelennek meg benne, ahogy tagállamokra bontott adatokat sem tartalmaz.

Hortayék mindössze arról írnak, hogy a Századvég felmérései alapján milyen társadalmi-gazdasági háttértényezők befolyásolják az energiaszegénységet.

Arra a nem túl meglepő következtetésre jutnak, hogy a szegény és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező emberek nagyobb valószínűséggel számolnak be arról, hogy nem tudják megfelelően fűteni a lakásukat vagy elmaradásuk van a közüzemi számlákkal. A településtípus és az energiaszegénység között azonban már nem tudnak ilyen egyértelmű összefüggést felállítani.

Érdekesség, hogy a tanulmányban sehol nem írják le azt az adatot, hogy a századvéges felmérések alapján az európaiak hány százaléka számított energiaszegénynek 2022 és 2024 között. Így nem tudhatjuk, hogy a Hortay által említett bírálók tisztában voltak-e a Századvég és az Eurostat eredményei között megfigyelhető óriási eltérésekkel.

Az viszont biztos, hogy a tanulmány nem igazolja Hortay 2025-ös kijelentését a 65 millió új energiaszegényről, és korábbi tényellenőrzésünk következtetését sem vonja kétségbe.

(Címlapi fotó: MTI/Bodnár Boglárka)