A Mi Hazánk alelnöke sajátosan értékelte a terhességmegszakításhoz vezető folyamatot, és a szívhangrendelet hatékonysága mellett is félrevezető adatokkal érvelt.

A július 6-i rendkívüli parlamenti ülésen vitatéma volt az abortusz és a szívhangrendelet. A Mi Hazánk politikusai műanyag magzatokat pakoltak a képviselők asztalaira, de azokat a parlamenti dolgozók még az ülés kezdete előtt összegyűjtötték.

Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke napirend előtti felszólalásban a szívhangrendelet mellett érvelve a következőket mondta az abortuszról:

„Az Alaptörvény szép szavaival szemben valójában ma is bemondásra végzik az abortuszokat, indoklás nélkül kérhető, és a helyzet vizsgálata nélkül el is végzik a terhességmegszakítást, állami támogatással. Sokan tévesen egyfajta fogamzásgátlóként alkalmazzák az abortuszt, vagy egy fogászati beavatkozás szintjén kezelik ezt a súlyos döntést. Még az édesanya sem kap tájékoztatást döntése súlyáról, következményeiről.”

Novák állításával szemben a jelenlegi magyar jogszabályok még akkor is előírják a terhes nő kötelező tájékoztatását, amikor az abortuszt nem kell kifejezetten megindokolni – cikkünkben bemutatjuk, hogyan zajlik ez a folyamat.

A Mi Hazánk politikusának ugyanebben a felszólalásában három olyan állítás is elhangzott az abortuszról, amivel korábban már foglalkoztunk a Lakmuszon.

Novák azt mondta,

Ezeket a kijelentéseit cikkünk második felében vizsgáljuk.

Nem tájékoztatják a nőket az abortusz előtt?

Magyarországon a terhességmegszakításra vonatkozó szabályokat aza magzati élet védelméről szóló 1992-es törvény írja elő. A terhesség alapvetően a 12. hetéig szakítható meg, bizonyos feltételekhez kötve.

A magzatvédelmi törvény értelmében a nők az alábbi indokokkal kérhetik a beavatkozást:

A terhességmegszakítás indokát a kérelmező nőnek igazolnia kell, kivéve, ha súlyos válsághelyzetre hivatkozik.

Mint azt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összegyűjtötte, ha nem súlyos válsághelyzetről van szó, az alábbi igazolásokra lehet szükség:

Az, hogy a nő számára a terhesség és a gyermek vállalása súlyos válsághelyzetet idéz elő, a nő döntése, egyéb dokumentummal nem kell igazolni.

Amikor Novák Előd azt mondta, bemondásra végzik az abortuszt, és indoklás nélkül kérhető, feltehetően erre az esetre utalt.

Azonban a súlyos válsághelyzetre sem igaz, hogy a nő nem kap tájékoztatást döntése súlyáról és következményeiről.

Az abortusz előtt a terhes nőnek kötelező elmennie két tanácsadásra, az erről tájékoztató kormányzati honlap szavaival „a felelős döntés meghozatala érdekében”.

Az első tanácsadáson a családvédelmi szolgálat munkatársa tájékoztatja a nőt a gyermekvállalás esetén elérhető támogatásokról, a segítő szervezetekről, az örökbeadás lehetőségeiről, a magzat fejlődéséről és a beavatkozás veszélyeiről. Ez az alkalom „a magzat megtartásának érdekét” szolgálja, ahogy ezt a magzatvédelmi törvény ki is mondja.

A Patent Egyesült 103 nő terhességmegszakítási folyamattal kapcsolatos tapasztalatait összegző kutatása is megmutatta, hogy az első tanácsadáson a nőket jellemzően megpróbálják lebeszélni az abortuszról. A 2024-es kutatás szerint a tanácsadáson gyakran kioktatóan beszéltek a nőkkel, lelkiismeret-fordulást keltettek bennük, lekezelőek voltak velük, és hibáztató kérdéseket tettek fel. Ugyanakkor több nő örült a konzultáció lehetőségének, és többen kiemelték, hogy olyan védőnővel találkoztak, aki megértő volt, és nem az volt a kizárólagos célja, hogy lebeszélje őket az abortuszról.

Ha a nő az első tájékoztatás után is szeretné megszakítani terhességét, kötelező egy második tanácsadáson is részt vennie, leghamarabb az első tájékoztatást követő harmadik napon. Ezen a második alkalmon tájékoztatják az abortusz jogszabályi feltételeiről, a beavatkozás körülményeiről és módjáról, valamint a fogamzásgátló eszközök kedvezményes igénybevételének lehetőségéről. Ekkor választhatja ki azt is, hogy hol végezzék el az abortuszt.

A második tanácsadáshoz szükség van a terhességet megállapító, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolásra, amin szerepelnie kell annak, hogy „az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta”.

Ezt a „bemutatást” a 2022-ben elfogadott szívhangrendelet írta elő, bár a TASZ tájékoztatója szerint a rendelkezést nem kizárólag a szívhang meghallgattatásával lehet teljesíteni.

A második tanácsadás után nyolc napon belül jelentkezni kell a választott egészségügyi intézményben vizsgálatra, de ekkor még nem végzik el a terhességmegszakítást. Ha orvosilag is engedélyezik, időpontot egyeztetnek a kérelmezővel. A beavatkozás napján a kérelmet ismét meg kell erősíteni egy aláírással. A kérelmező nő a folyamat bármelyik pontján dönthet úgy, hogy mégsem szeretne abortuszt.

Az abortusz a vezető halálok?

Novák felszólalásában úgy fogalmazott, hogy az abortusz a vezető halálok világszerte és Magyarországon is.

A terhességmegszakítást nem halálokként tartják számon a különböző statisztikai hivatalok és egészségügyi rendszerek. De még ha annak is kezelnénk, Magyarországon akkor sem számítana vezető haláloknak.

Mint egy korábbi tényellenőrzésünkben bemutattuk, a Mi Hazánk visszatérően hangoztatott állítása az abortuszról, mint vezető halálokról legfeljebb akkor lehetne igaz, ha abortusznak számolnánk az esemény utáni tablettát és a spirál használatát is. Ezek a módszerek az orvostudomány szerint azonban a terhesség megelőzésére, nem pedig megszakítására szolgálnak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) külön adatsort vezet a halálozások és a terhességmegszakítások számáról. A halálozásokról vezetett adatsor legfrissebb adatai 2024-re vonatkoznak, ebben az évben – az előző évekhez hasonlóan – a keringési rendszer betegségei számítottak a vezető haláloknak. 2024-ben mintegy 60 ezer személy hunyt el ilyen betegség következtében. A második legtöbb halálozást a daganatos betegségek okozták 2024-ben, majdnem 32 ezret.

Az abortuszok száma ennél alacsonyabb volt az elmúlt években, 2024-ben és a 2025-ös előzetes adatok szerint is mintegy 20-20 ezer.

Novák azon állítása sem állja meg a helyét, hogy világszerte vezető halálok lenne az abortusz.

Az Eurostat országokra bontott halálozási gyorstájékoztatójából az látszik, hogy egyes országokban a keringési, más országokban a daganatos megbetegedések számítanak a vezető haláloknak. Ha az országokban a vezető halálokból következő halálesetekkel hasonlítjuk össze az elérhető 2023-as abortuszstatisztikákat, azt látjuk, hogy például Németországban, Olaszországban és Spanyolországban is többen haltak meg az ország vezető halálokának számító keringési megbetegedésekben, mint ahány terhességmegszakítás történt.

A kép ugyanakkor nem egységes, Franciaországban például több abortuszt végeztek, mint ahányan a vezető haláloknak számító daganatos megbetegedésben elhunytak. Az Egyesült Államokban szintén több volt 2024-ben a terhességmegszakítás, mint ahányan szívbetegségben, az ország vezető halálokának következtében meghaltak a Nemzeti Egészségügyi Statisztikai Központ adatai szerint.

Újszülöttek megölése és abortuszlobbi

Novák Előd azt is mondta felszólalásában, hogy „már újszülöttek megölését is törvényesítené az abortuszlobbi”. Ehhez nagyon hasonló elképzelést vázolt fel Schmidt Mária még 2024-ben, amikor azt mondta, „ma a haladók vezette Nyugaton, sőt már a lengyeleknél is arra törekszenek, hogy a gyermeket akár a kilencedik hónapban, sőt közvetlenül a megszületése után is megölhessék.”

Mint korábbi cikkünkben hangsúlyoztuk, nehéz megfejteni, pontosan mire gondolhatott Schmidt Mária (vagy most Novák Előd), hiszen az emberölés minden európai országban illegális, és nincs is törekvés ennek megváltoztatására. Valószínűsítjük, hogy ezzel az elképzeléssel Schmidt és Novák a gyermekkori eutanázia lehetőségére utalt.

Az eutanáziára eltérő szabályozás vonatkozik Európa-szerte, a gyermekkori eutanázia azonban vitatott kérdés még azokban a társadalmakban is, ahol az eutanázia egyébként megengedett. Az egész világon két országban, Belgiumban és Hollandiában engedélyezett a gyermekkori eutanázia, de csak szigorú feltételek mellett.

Belgiumban 2014-ben az eutanáziatörvényt kiterjesztették a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekekre. A törvény szerint csak cselekvőképes betegek esetében alkalmazható az eljárás, a gyermeknek saját akaratból kell kérnie, és képesnek kell lennie a döntés megértésére. Ez kizárja az újszülöttek eutanáziáját.

A holland jogrend kivételes esetekben lehetővé teszi a gyermekkori eutanáziát újszülöttek esetében is, de csak akkor, ha a gyermek olyan súlyos rendellenességgel születik, hogy „helyzetében nincs ésszerű alternatív megoldás” – az orvosi kezelés megszakítása abban az esetben indokolt, ha az orvosi vélemények szerint a gyermek állapotának javulására nincs esély. A szülők beleegyezése elengedhetetlen, a törvény alapján teljes körű tájékoztatást kell kapniuk, és legalább egy másik, független orvosnak meg kell vizsgálnia a gyermeket, és írásos véleményt kell adnia arról, hogy minden törvényi feltétel teljesül.

A szívhangrendelet óta csökkent az abortuszok száma?

Novák azt is mondta, hogy a szívhangrendelet hatálybalépése óta évről évre csökken az abortuszok száma, majd hozzátette, hogy „a születések számának nagyobb visszaeséséhez viszonyítva nem olyan jelentős a csökkenés”.

A szívhangrendelet hatásáról június elején alakult ki egy hevesebb vita a parlamentben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter és Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő között, amibe aztán Rétvári Bence KDNP-frakcióvezető is bekapcsolódott a Facebookon. Akkor a témában írt tényellenőrzésünkben kifejtettük: bár a szívhangrendelet életbe lépése, vagyis 2022 óta valóban csökkent a terhességmegszakítások száma, közben szülőképes korú nőből és élveszületésből is kevesebb lett.

Valójában Novák Elődnek már abban sincs igaza, hogy a szívhangrendelet bevezetése óta „évről évre” kevesebb az abortusz, a KSH előzetes adatai ugyanis 2024 és 2025 között enyhe növekedést mutatnak.

Ha pedig a száz élveszületésre jutó terhességmegszakítások számát nézzük (ami az abszolút számnál jobban visszaadja az abortuszok gyakoriságát), akkor a 2022-es 24,6-hoz képest a 2025-ös 28,3-as adat növekedést mutat, ellentétben a Novák által mondott „nem olyan jelentős csökkenéssel”.

A hosszabb idősorból ráadásul az derül ki, hogy a 2000-es évek eleje óta lényegében folyamatosan csökkent az abortuszok születésekhez viszonyított aránya, majd ez a trend pont a szívhangrendelet bevezetésének évében, 2022-ben fordult meg, azóta enyhe növekedés látszik az adatokban.

Ugyanakkor önmagában ebből a statisztikából nem lehet megállapítani, hogy van-e összefüggés a szívhangrendelet és az abortuszok gyakoriságának változása között.

(Címlapi kép: Németh Dániel/444)