A késői abortusz valójában csak komoly orvosi indokok miatt lehetséges – azonban nemcsak „Nyugaton”, hanem például Magyarországon is.

„Ma a haladók vezette Nyugaton, sőt már a lengyeleknél is arra törekszenek, hogy a gyermeket akár a kilencedik hónapban, sőt közvetlenül a megszületése után is megölhessék”

– jelentette ki Schmidt Mária történész még szeptemberben a „Ne szeretkezz, háborúzz!” című előadásában.

A Terror Háza Múzeum és a XX. és XXI. Század Intézet főigazgatója elsősorban a szexuális forradalom társadalmi hatásairól és azok – általa negatívnak ítélt – következményeiről fejtette ki véleményét, és érintette a terhességmegszakítások témakörét is.

A kijelentéséből úgy tűnhet, mintha „Nyugaton” az lenne az általános törekvés, hogy a várandósság legvégén is lehessen abortuszt végezni, illetve újszülötteket ölhessenek meg.

Ez a félelmetesnek kirajzolódó kép azonban nagyon messze áll a valóságtól.

Az alábbi cikkben sorra vesszük, hogy Európa egyes országaiban jelenleg hányadik terhességi hétig megengedett az abortusz, és milyen esetekben van lehetőség a terhesség későbbi szakaszban történő megszakítására. Bár az egyes európai országok szabályai eltérőek, általánosságban elmondható, hogy:

A cikkben kitérünk arra is, hogy mik a jelenlegi szabályok a Schmidt által is említett, az EU egyik legszigorúbb abortusztörvényével rendelkező Lengyelországban.

Abortusztörvények Európában

Az Európai Unió országaiban nincs egységes szabályozás a művi terhességmegszakításra vonatkozóan, az abortusztörvények továbbra is eltérnek az egyes országokban.

Általánosságban elmondható, hogy az EU szinte minden országában (Málta és Lengyelország kivételével) végeznek terhességmegszakítást a nő kérésére – azonban csak a terhesség korai szakaszában.

A legtöbb európai országban a fogantatást követő 12. hétig érhető el a kérésre végzett abortusz, de a pontos határidők és feltételek országonként változnak. Portugáliában például csak a terhesség 10. hetéig, míg Hollandiában a 22. hétig van lehetőség a nő kérésére végzett abortuszra.

Vannak olyan országok, ahol a meghatározott határidőig a nőknek nem kell indokolniuk, hogy miért kérik a terhesség megszakítását, míg más országokban meg kell jelölni az abortusz okát, erre azonban jellemzően tág keretet hagynak a törvények. Magyarországon például ilyen okként jelölhető meg a „súlyos válsághelyzet”, ami egyénenként változó személyes és társadalmi körülményeket jelent, így a gyakorlatban a terhes nő a 12. hétig maga dönthet a terhesség megszakításáról.

Országonként az is eltérő, hogy a terhesség megszakításához milyen egyéb feltételeket kell teljesíteni: egyes országokban például kötelező az abortusz előtt meghatározott számú tanácsadáson részt venni, illetve kivárni egy bizonyos türelmi időt az abortusz elvégzése előtt.

Az EU két országában, Lengyelországban és Máltán szigorúbbak a feltételek: Lengyelországban csak abban az esetben érhető el az abortusz, ha a terhesség a nő életét vagy egészségét veszélyezteti, Máltán pedig csak életveszély esetén.

Az egyes országokban hatályos különböző szabályozások részleteiről többek közt a Centre for Reproductive Rights interaktív térképén lehet tájékozódni.

A jelenlegi szabályok szerint a terhesség korai szakaszát követően (az egyes országokban meghatározott különböző határidők után, jellemzően az első trimesztert követően),

csak bizonyos esetekben, szigorú feltételek mellett lehet abortuszt végezni: például a terhes nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, vagy ha a magzatnál az élettel összeegyeztethetetlen rendellenességre derül fény.

Törekvések, változások

Schmidt Mária szerint „Nyugaton” arra törekszenek, hogy a terhesség akár a kilencedik hónapban is megszakítható legyen – azonban nem egyértelmű, hogy milyen törekvésekre gondolt.

Ahogy a fenti összefoglalóban írtuk, a jelenlegi szabályok szerint a nő kérésére a terhességnek csak a korai szakaszában végezhető abortusz, míg komoly, orvosi indokkal a terhesség későbbi szakaszában (akár a kilencedik hónapban) is.

Jelenleg ez a szabály érvényes egyébként Magyarországon is.

Az elmúlt években egyes európai országokban valóban voltak az abortusz liberalizációjára vonatkozó lépések és tervek, a változások azonban csak a terhesség korai szakaszában, a nők kérésére végzett terhességmegszakításokat érintették.

Például Spanyolországban 2023-ban lehetővé tették, hogy a terhesség 14. hetéig már 16 éves kortól, szülői beleegyezés nélkül is kérhető legyen az abortusz. Belgiumban ugyan felmerült, hogy a terhességmegszakítás határidejét 12 hétről 18 hétre emeljék, azonban nemrég befagyasztották a törvényjavaslatról folytatott vitát.

EU-s szinten az Európai Parlament idén áprilisban szavazott meg egy állásfoglalást az abortuszhoz való jog Európai Unió Alapjogi Chartájába való beillesztéséről.

Az állásfoglalásnak négy kiemelt tétele van:

Az állásfoglalás azonban nem kötelező erejű, ahhoz, hogy a charta szövegébe bekerülhessen, az EU 27 tagállamának egyhangú hozzájárulására lenne szükség.

A kérésre végzett terhességmegszakítás határidejének a kilencedik hónapig való kiterjesztéséről pedig szó sincs benne.

A lengyel helyzet

Schmidt Mária külön nevesítette Lengyelországot, ahol szerinte szintén „arra törekszenek, hogy a gyermeket akár a kilencedik hónapban is megölhessék”. Ezért részletesebben is megnézzük, hogy jelenleg mit tartalmaz lengyel szabályozás, és milyen tervek merültek fel annak enyhítésével kapcsolatban.

Lengyelországban az abortusztörvény 2021-es szigorításával szinte teljes abortusztilalmat vezettek be, jelenleg kérésre végzett abortusz nem lehetséges a terhesség egyik szakaszában sem.

Csak két esetben lehetséges a terhességmegszakítás: ha a terhesség nemi erőszak vagy vérfertőzés eredménye, vagy ha veszélyezteti az anya életét, egészségét. (Korábban lehetséges volt akkor is abortuszt végezni, ha a magzat nagy valószínűséggel súlyos és visszafordíthatatlan mértékben károsodott, illetve az életét veszélyeztető, gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak. Ezt a lehetőséget törölte el a 2021-es szigorítás.)

A 2023-ban megválasztott Donald Tusk egyik kampányígérete valóban az abortusztörvény enyhítésére vonatkozott, megválasztása óta pedig több kísérlet is felmerült az abortusz dekriminalizálásával kapcsolatban. Az új parlament első ülésnapján például a törvény liberalizálását célzó törvényjavaslatokat jelentettek be, amely engedélyezte volna:

Továbbá megakadályozta volna a „lelkiismereti záradékra” való hivatkozást, mely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy megtagadják az abortuszt.

A törvényjavaslatot azonban a szejm, a lengyel parlament alsóháza elutasította, és Tusk idén augusztusban arról nyilatkozott, a kormánya nem tudna lazítani az abortusztörvényen, mert nem lenne meg az ehhez szükséges parlamenti támogatás. Ehelyett Tusk az egészségügyi és az igazságügyi miniszterrel közösen olyan iránymutatásokat fogalmazott meg, amelyek a jelenleg hatályos törvényeket betartva teszik lehetővé, hogy a nők legálisan hozzáférjenek terhességmegszakítási eljáráshoz.

Az iránymutatás szerint a terhesség korai szakaszában (szakorvosi vélemény alapján) kérhető terhességmegszakítás – nemcsak arra hivatkozva, hogy a terhesség a nő testi egészségét veszélyezteti, hanem akkor is, ha a terhesség pszichés veszélyeztetettséget jelent.

Az iránymutatásokban azonban továbbra sincs szó arról, hogy a terhesség későbbi szakaszában a nő kérése alapján végezhetnének abortuszt.

Csecsemőgyilkosság?

Schmidt azt is felvetette, hogy „Nyugaton” arra is törekednek, hogy a gyermeket „közvetlenül a megszületése után is megölhessék”. Itt még nehezebb megfejteni, hogy pontosan mire gondolhatott Schmidt, hiszen a szó szerint vett emberölés minden európai országban illegális, és nincs is törekvés ennek megváltoztatására. Valószínűsítjük, hogy Schmidt a gyermekkori eutanázia lehetőségére utalt ezzel a félmondattal.

Az eutanáziára is eltérő szabályozás vonatkozik Európa-szerte, jelenleg öt olyan ország van, ahol a felnőttkori eutanázia legális: Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban és Spanyolországban. A gyermekkori eutanázia azonban különösen vitatott kérdés még azokban a társadalmakban is, ahol az eutanázia megengedett (hiszen a gyerekek nem képesek olyan szintű döntéshozatalra, mint a felnőttek).

Az egész világon csak két ország van, ahol – szigorú feltételek mellett – engedélyezik a gyermekkorban végzett eutanáziát: Hollandia és Belgium.

A holland jogrend kivételes esetekben lehetővé teszi az újszülöttkori eutanáziát, amennyiben a gyermek olyan súlyos rendellenességgel születik, hogy „a gyermek helyzetében nincs ésszerű alternatív megoldás” – az orvosi kezelés megszakítása abban az esetben indokolt, ha az orvosi vélemények szerint a gyermek javulására nincs esély.

A szülők beleegyezése elengedhetetlen, a törvény alapján teljes körű tájékoztatást kell kapniuk a diagnózisról és prognózisról, valamint legalább egy másik, független orvosnak meg kell vizsgálnia a gyermeket, és írásos véleményt kellett adnia arról, hogy minden törvényi feltétel teljesül.

Belgiumban 2014-ben szüntették meg az eutanáziára vonatkozó korhatárt, és az eutanáziatörvényt kiterjesztették a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekekre. A törvény azonban kimondja, hogy kizárólag cselekvőképes betegek esetében alkalmazható az eljárás, és a 2014-es kiterjesztés is előírja, hogy a gyermeknek saját akaratból kell kérnie az alkalmazását, és képesnek kell lennie a döntés megértésére.

Újszülöttek esetében tehát kizárólag Hollandiában engedélyezett az eutanázia alkalmazása – kivételes esetekben, ha a gyermek gyógyíthatatlan betegségben szenved, és szigorú feltételek mellett.

Honnan származik az újszülöttek „meggyilkolására” vonatkozó állítás?

Donald Trump többször fogalmazott már meg a Schmidtéhez hasonló gondolatot: korábban többször nevezte csecsemőgyilkosnak a demokratákat.

Egy szeptemberi vitán Ralph Northamet, Virginia volt kormányzóját és Tim Walz demokrata alelnökjelöltet vádolta meg azza, hogy támogatják a kilencedik hónapban végzett abortuszt és a születés utáni „kivégzést”. Korábban, egy júniusi, Fox Newsnak adott interjúban több – általa sem meghatározott – államot, 2023 szeptemberében pedig New York államot vádolta meg azzal, hogy olyan törvényt fogadtak el, melyben támogatják az újszülöttek „kivégzését”.

Trump állításai azonban minden esetben alaptalanok voltak, Amerika minden államában büntetik a csecsemőgyilkosságot és sem New York, sem más állam nem fogadott el olyan törvényt, amely engedélyezné az újszülöttek megölését.

New Yorkban egy 2019-ben elfogadott törvény tiltja az abortuszt a terhesség 24. hete után, kivéve abban az esetben, ha a magzat nem életképes, vagy az abortusz szükséges az anya életének vagy egészségének védelme érdekében. Ez azonban nem legalizálja a születés utáni „abortuszt”, ennek ellenére a törvény elfogadása óta terjed dezinformáció ezzel kapcsolatban.

Virginiában is hasonló a helyzet: a harmadik trimeszterben végzett abortusz csak akkor engedélyezett, ha az anya életét fenyegető kockázat „jelentős és helyrehozhatatlan”.

(Címlapi kép: MTI/Hegedüs Róbert)