A késői abortusz valójában csak komoly orvosi indokok miatt lehetséges – azonban nemcsak „Nyugaton”, hanem például Magyarországon is.

„Ma a haladók vezette Nyugaton, sőt már a lengyeleknél is arra törekszenek, hogy a gyermeket akár a kilencedik hónapban, sőt közvetlenül a megszületése után is megölhessék”

– jelentette ki Schmidt Mária történész még szeptemberben a „Ne szeretkezz, háborúzz!” című előadásában.

Kép forrása: Donat Kekesi/Donat Kekesi – Photography. All rights reserved. 2024.

A Terror Háza Múzeum és a XX. és XXI. Század Intézet főigazgatója elsősorban a szexuális forradalom társadalmi hatásairól és azok – általa negatívnak ítélt – következményeiről fejtette ki véleményét, és érintette a terhességmegszakítások témakörét is.

A kijelentéséből úgy tűnhet, mintha „Nyugaton” az lenne az általános törekvés, hogy a várandósság legvégén is lehessen abortuszt végezni, illetve újszülötteket ölhessenek meg.

Az alábbi cikkben sorra vesszük, hogy Európa egyes országaiban jelenleg hányadik terhességi hétig megengedett az abortusz, és milyen esetekben van lehetőség a terhesség későbbi szakaszban történő megszakítására. Bár az egyes európai országok szabályai eltérőek, általánosságban elmondható, hogy:

A cikkben kitérünk arra is, hogy mik a jelenlegi szabályok a Schmidt által is említett, az EU egyik legszigorúbb abortusztörvényével rendelkező Lengyelországban.

Abortusztörvények Európában

Az Európai Unió országaiban nincs egységes szabályozás a művi terhességmegszakításra vonatkozóan, az abortusztörvények továbbra is eltérnek az egyes országokban.

Általánosságban elmondható, hogy az EU szinte minden országában (Málta és Lengyelország kivételével) végeznek terhességmegszakítást a nő kérésére – azonban csak a terhesség korai szakaszában.

A legtöbb európai országban a fogantatást követő 12. hétig érhető el a kérésre végzett abortusz, de a pontos határidők és feltételek országonként változnak. Portugáliában például csak a terhesség 10. hetéig, míg Hollandiában a 22. hétig van lehetőség a nő kérésére végzett abortuszra.

Vannak olyan országok, ahol a meghatározott határidőig a nőknek nem kell indokolniuk, hogy miért kérik a terhesség megszakítását, míg más országokban meg kell jelölni az abortusz okát, erre azonban jellemzően tág keretet hagynak a törvények. Magyarországon például ilyen okként jelölhető meg a „súlyos válsághelyzet”, ami egyénenként változó személyes és társadalmi körülményeket jelent, így a gyakorlatban a terhes nő a 12. hétig maga dönthet a terhesség megszakításáról.

Országonként az is eltérő, hogy a terhesség megszakításához milyen egyéb feltételeket kell teljesíteni: egyes országokban például kötelező az abortusz előtt meghatározott számú tanácsadáson részt venni, illetve kivárni egy bizonyos türelmi időt az abortusz elvégzése előtt.

Az EU két országában, Lengyelországban és Máltán szigorúbbak a feltételek: Lengyelországban csak abban az esetben érhető el az abortusz, ha a terhesség a nő életét vagy egészségét veszélyezteti, Máltán pedig csak életveszély esetén.

Az egyes országokban hatályos különböző szabályozások részleteiről többek közt a Centre for Reproductive Rights interaktív térképén lehet tájékozódni.

Képernyőkép forrása: https://reproductiverights.org/

A jelenlegi szabályok szerint a terhesség korai szakaszát követően (az egyes országokban meghatározott különböző határidők után, jellemzően az első trimesztert követően),

Törekvések, változások

Schmidt Mária szerint „Nyugaton” arra törekszenek, hogy a terhesség akár a kilencedik hónapban is megszakítható legyen – azonban nem egyértelmű, hogy milyen törekvésekre gondolt.

Ahogy a fenti összefoglalóban írtuk, a jelenlegi szabályok szerint a nő kérésére a terhességnek csak a korai szakaszában végezhető abortusz, míg komoly, orvosi indokkal a terhesség későbbi szakaszában (akár a kilencedik hónapban) is.

Az elmúlt években egyes európai országokban valóban voltak az abortusz liberalizációjára vonatkozó lépések és tervek, a változások azonban csak a terhesség korai szakaszában, a nők kérésére végzett terhességmegszakításokat érintették.

Például Spanyolországban 2023-ban lehetővé tették, hogy a terhesség 14. hetéig már 16 éves kortól, szülői beleegyezés nélkül is kérhető legyen az abortusz. Belgiumban ugyan felmerült, hogy a terhességmegszakítás határidejét 12 hétről 18 hétre emeljék, azonban nemrég befagyasztották a törvényjavaslatról folytatott vitát.

EU-s szinten az Európai Parlament idén áprilisban szavazott meg egy állásfoglalást az abortuszhoz való jog Európai Unió Alapjogi Chartájába való beillesztéséről.

Az állásfoglalásnak négy kiemelt tétele van:

Az állásfoglalás azonban nem kötelező erejű, ahhoz, hogy a charta szövegébe bekerülhessen, az EU 27 tagállamának egyhangú hozzájárulására lenne szükség.

A lengyel helyzet

Schmidt Mária külön nevesítette Lengyelországot, ahol szerinte szintén „arra törekszenek, hogy a gyermeket akár a kilencedik hónapban is megölhessék”. Ezért részletesebben is megnézzük, hogy jelenleg mit tartalmaz lengyel szabályozás, és milyen tervek merültek fel annak enyhítésével kapcsolatban.

Csak két esetben lehetséges a terhességmegszakítás: ha a terhesség nemi erőszak vagy vérfertőzés eredménye, vagy ha veszélyezteti az anya életét, egészségét. (Korábban lehetséges volt akkor is abortuszt végezni, ha a magzat nagy valószínűséggel súlyos és visszafordíthatatlan mértékben károsodott, illetve az életét veszélyeztető, gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak. Ezt a lehetőséget törölte el a 2021-es szigorítás.)

A 2023-ban megválasztott Donald Tusk egyik kampányígérete valóban az abortusztörvény enyhítésére vonatkozott, megválasztása óta pedig több kísérlet is felmerült az abortusz dekriminalizálásával kapcsolatban. Az új parlament első ülésnapján például a törvény liberalizálását célzó törvényjavaslatokat jelentettek be, amely engedélyezte volna:

Továbbá megakadályozta volna a „lelkiismereti záradékra” való hivatkozást, mely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy megtagadják az abortuszt.

A törvényjavaslatot azonban a szejm, a lengyel parlament alsóháza elutasította, és Tusk idén augusztusban arról nyilatkozott, a kormánya nem tudna lazítani az abortusztörvényen, mert nem lenne meg az ehhez szükséges parlamenti támogatás. Ehelyett Tusk az egészségügyi és az igazságügyi miniszterrel közösen olyan iránymutatásokat fogalmazott meg, amelyek a jelenleg hatályos törvényeket betartva teszik lehetővé, hogy a nők legálisan hozzáférjenek terhességmegszakítási eljáráshoz.

Az iránymutatás szerint a terhesség korai szakaszában (szakorvosi vélemény alapján) kérhető terhességmegszakítás – nemcsak arra hivatkozva, hogy a terhesség a nő testi egészségét veszélyezteti, hanem akkor is, ha a terhesség pszichés veszélyeztetettséget jelent.

Csecsemőgyilkosság?

Schmidt azt is felvetette, hogy „Nyugaton” arra is törekednek, hogy a gyermeket „közvetlenül a megszületése után is megölhessék”. Itt még nehezebb megfejteni, hogy pontosan mire gondolhatott Schmidt, hiszen a szó szerint vett emberölés minden európai országban illegális, és nincs is törekvés ennek megváltoztatására. Valószínűsítjük, hogy Schmidt a gyermekkori eutanázia lehetőségére utalt ezzel a félmondattal.

Az eutanáziára is eltérő szabályozás vonatkozik Európa-szerte, jelenleg öt olyan ország van, ahol a felnőttkori eutanázia legális: Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban és Spanyolországban. A gyermekkori eutanázia azonban különösen vitatott kérdés még azokban a társadalmakban is, ahol az eutanázia megengedett (hiszen a gyerekek nem képesek olyan szintű döntéshozatalra, mint a felnőttek).

A holland jogrend kivételes esetekben lehetővé teszi az újszülöttkori eutanáziát, amennyiben a gyermek olyan súlyos rendellenességgel születik, hogy „a gyermek helyzetében nincs ésszerű alternatív megoldás” – az orvosi kezelés megszakítása abban az esetben indokolt, ha az orvosi vélemények szerint a gyermek javulására nincs esély.

A szülők beleegyezése elengedhetetlen, a törvény alapján teljes körű tájékoztatást kell kapniuk a diagnózisról és prognózisról, valamint legalább egy másik, független orvosnak meg kell vizsgálnia a gyermeket, és írásos véleményt kellett adnia arról, hogy minden törvényi feltétel teljesül.

Belgiumban 2014-ben szüntették meg az eutanáziára vonatkozó korhatárt, és az eutanáziatörvényt kiterjesztették a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekekre. A törvény azonban kimondja, hogy kizárólag cselekvőképes betegek esetében alkalmazható az eljárás, és a 2014-es kiterjesztés is előírja, hogy a gyermeknek saját akaratból kell kérnie az alkalmazását, és képesnek kell lennie a döntés megértésére.

Honnan származik az újszülöttek „meggyilkolására” vonatkozó állítás?

Donald Trump többször fogalmazott már meg a Schmidtéhez hasonló gondolatot: korábban többször nevezte csecsemőgyilkosnak a demokratákat.

Egy szeptemberi vitán Ralph Northamet, Virginia volt kormányzóját és Tim Walz demokrata alelnökjelöltet vádolta meg azza, hogy támogatják a kilencedik hónapban végzett abortuszt és a születés utáni „kivégzést”. Korábban, egy júniusi, Fox Newsnak adott interjúban több – általa sem meghatározott – államot, 2023 szeptemberében pedig New York államot vádolta meg azzal, hogy olyan törvényt fogadtak el, melyben támogatják az újszülöttek „kivégzését”.

New Yorkban egy 2019-ben elfogadott törvény tiltja az abortuszt a terhesség 24. hete után, kivéve abban az esetben, ha a magzat nem életképes, vagy az abortusz szükséges az anya életének vagy egészségének védelme érdekében. Ez azonban nem legalizálja a születés utáni „abortuszt”, ennek ellenére a törvény elfogadása óta terjed dezinformáció ezzel kapcsolatban.

Virginiában is hasonló a helyzet: a harmadik trimeszterben végzett abortusz csak akkor engedélyezett, ha az anya életét fenyegető kockázat „jelentős és helyrehozhatatlan”.

(Címlapi kép: MTI/Hegedüs Róbert)