Gulyás Gergely és Szalai Piroska szerint Magyar nem mondott igazat az inflációról, a szegénységről, az alacsony nyugdíjakról és a magyarok egészségügyi állapotáról. Ellenőriztük az adatokat.

Május 9-én, szombaton az új országgyűlés miniszterelnöknek választotta Magyar Pétert. Beiktatási beszédének egy pontján a politikus több adattal szemléltette, szerinte milyen közállapotokat örökölt 16 év Fidesz-kormányzás után a Tisza-kormány.

A beszédben elhangzó, főként gazdasági és jóléti adatok előkerültek már a Tisza választási programjában is, ennek köszönhetően pedig a Lakmusz egy korábbi tényellenőrzésében részletesen foglalkoztunk velük.

Vasárnap azonban az ellenzékbe szorult Fidesz két politikusa is megpróbálta tényellenőrizni a miniszterelnök állításait.

„A magyar parlamentben 79 perc alatt még annyi tárgyi tévedés nem hangzott el soha, mint szombaton” – írta vasárnap Szalai Piroska fideszes képviselő a beiktatási beszédre utalva. Szalai posztját Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője is közzétette.

A fideszes képviselők szerint a miniszterelnök téves adatokat közölt többek között az inflációról, a szegénységről, az alacsony nyugdíjakról és a magyarok egészségügyi állapotáról.

Ebben a cikkben Magyar Péter tényállításait és a Fidesz „cáfolatait” vetettük össze az elérhető statisztikákkal.

Feleződött a pénzünk értéke?

Magyar Péter a beszédében azt mondta (a videóban 2:58:43-nál), hogy a pénzünk elvesztette az értékének közel felét. A Szalai-Gulyás páros erre azzal vágott vissza, hogy a magyar infláció áprilisban kisebb volt, mint az euróövezet bármely országáé, és hónapok óta alacsonyabb, mint az uniós átlag. Azt is írták, hogy az Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhetően „nálunk jóval rövidebb ideig volt magas az infláció, mint az uniós országokban”.

A Magyar Péter szombati beszédében említetthez hasonló inflációs adatot már a Tisza programjából is ellenőriztünk. A programból és Magyar beszédének kontextusából egyértelmű, hogy a miniszterelnök arra gondolt, 2010 óta veszítette el a pénzünk értékének közel felét, vagyis közel 100 százalékos volt az infláció.

A programról szóló tényellenőrzésünkben a KSH adatai alapján arra jutottunk, hogy 2010 és 2025 között 93 százalékos volt az összesített (kumulált) infláció Magyarországon.

Mivel Szalai Piroska és Gulyás Gergely azt hozta fel, hogy más európai országokkal összehasonlítva hogyan alakult a magyar infláció, ebben a cikkben az Eurostat adatait használjuk, amik minimálisan eltérhetnek a KSH számaitól.

Az éves inflációs adatok alapján a magyarországi áremelkedés 2010 és 2025 között európai összevetésben is kiugróan magas volt.

Az Eurostat számaival a kumulált infláció 94 százalékra jön ki, ami több mint duplája a 43 százalékos uniós átlagnak.

Egyetlen EU-s tagállamban sem drágultak annyit a fogyasztói árak 2010 óta, mint Magyarországon. A második legmagasabb áremelkedés Észtországban volt 85 százalékkal, a harmadik legnagyobb pedig Romániában 82 százalékkal.

De mi a helyzet az idei adatokkal, amikre Szalai és Gulyás utalt?

A havi adatoknál az Eurostat adatbázisában cikkünk írásakor még nincs benne a 2026. áprilisi magyar infláció. Januárban 2,3 százalékkal haladták meg a magyarországi fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet, februárban 1,6 százalékkal, márciusban 2,1 százalékkal. A januári magyar érték valamivel rosszabb, a februári és a márciusi valamivel jobb, mint az EU átlag.

Szalai Piroska egy másik bejegyzéséből kiderül, hogy ő a KSH által megadott áprilisi magyar inflációs adatokat hasonlította össze az Eurostat publikált számaival.

Áprilisban a KSH 2,1 százalékos áremelkedés mutatott ki Magyarországon, de közölték azt is, hogy az Eurostat módszertanán alapuló számítással (a külföldiek magyarországi fogyasztását is beszámítva) 2,6 százalékos volt az infláció áprilisban. A többi európai országgal ez utóbbi számot lehet összehasonlítani, így szigorúan véve nem igaz, hogy az áprilisi infláció nálunk alacsonyabb volt, mint bárhol az euróövezetben, mert a 2,6 százaléknál Szalai grafikonja szerint is kisebb volt az áremelkedés Finnországban, Máltán, Franciaországban és Hollandiában is.

3 millió ember él szegénységben?

Magyar Péter beszédében (a videóban 2:56:57-nél) szegénységi adatokat kezdett sorolni. Először azt mondta: „olyan országot örököltünk, ahol 3 millió ember él szegénységben”. Gulyás és Szalai posztja szerint viszont a szegénység mértéke 2010-ben volt ekkora, „azóta közel 1,3 millióan kitörtek a szegénységből és átléptek a középosztályba”.

Ahogy arról már a Tisza programját vizsgáló cikkünkben írtunk, az Eurostat adatai alapján 2025-ben a magyar lakosság 19,5 százaléka, 1,8 millió fő volt kitéve a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának. Ez egy összetett szegénységi mutató, ami a relatív szegénységet (nemzeti jövedelem középértékétől való elmaradást), az anyagi deprivációt (abszolút szegénység), valamint az alacsony munkaintenzitást együtt foglalja magába, és valóban kedvezőbb adatot mutat annál, amit Magyar állított.

hanem valószínűsíthetően egy az Európai Bizottság megbízásából kidolgozott, újfajta szegénységmeghatározáson alapuló számításra.

Ezzel a számítással Magyarországra 31,9 százalékos szegénységi arány jött ki, ez kerekítve megfelel a 3 millió főnek. Ez az adat Horvátország, Szlovákia, Románia és Bulgária után az ötödik legkedvezőtlenebb az EU-ban, az EU-átlag több mint kétszerese.

A tavaly publikált új módszer lényege, hogy a relatív szegénységi arány helyett abszolút, vagyis egyéni és háztartási szükségleteken alapuló, az egész EU-ra nézve érvényes szegénységi küszöböket definiál a lakosság életkörülményeinek és a háztartások kiadásainak elemzésére támaszkodva. Ezek a küszöbök nem a létminimumhoz, hanem az európai életszínvonalhoz viszonyítanak. A módszer kitalálói azt állítják, pontosabban lehet így megragadni a tagországok közötti tényleges különbségeket. (Erről a Telexen írt a projektben résztvevő egyik kutató.)

Nélkülöző és kirekesztett gyermekek

Magyar (és korábban a Tisza Párt programjának) állítása szerint 400 ezer gyermek nő fel nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben Magyarországon.

A 400 ezres szám a hivatalos Eurostat-adatsorból jön, kerekítés után: 2025-ben 381 ezer 18 év alatti magyart, a gyerekek 23 százalékát érintette a szegénységi kockázat.

Gulyásék azt a látszatot keltik, mintha cáfolnák magyar állítását, de valójában csak hozzáteszik, hogy „az előző évtized elején” volt ez a szám 755 ezer is.

Ahogy arra korábban is felhívtuk a figyelmet: a 23 százalékos gyermekszegénységi arány európai összehasonlításban nem számít kifejezetten rossznak: többek között Bulgáriában, Németországban, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban, Romániában és Svédországban is több a szegénységnek kitett gyerek, mint nálunk.

Az Eurostat adatsorában 2015-ig visszamenőleg vannak adatok. Akkor 679 ezer szegénységi kockázatnak kitett gyerek volt Magyarországon, vagyis Gulyásnak és Szalainak abban igaza van, hogy a hosszú távú tendencia javuló.

800 ezer nyugdíjas létminimum alatt

Magyar Péter – tovább idézve a Tisza Program adatait – 800 ezer létminimum alatt élő nyugdíjasról beszélt. Gulyásék szerint a valódi szám fele akkora sincs: azt állítják, jelenleg 725 ezer ember kap 180 ezer forint alatti nyugdíjszerű ellátást, és ebből még levonják a külföldre utalt résznyugdíjakra jogosultakat és a megváltozott munkaképességűeket. Így tényleges létminiminum alatti nyugdíjasból szerintük csak 435 ezer van, és még ők is megkapták a 13. és 14. havi nyugdíjat.

A téma azért bonyolult, mert az sem egyértelmű, mit értünk létminimum, illetve nyugdíj alatt.

A 800 ezres szám a sajtóban tavaly nyáron jelent meg egy becslés és egy KSH-adatközlés alapján. A KSH akkor közölte, hogy a 2025. januári juttatások alapján a különböző nyugdíjsávokba pontosan hány fő tartozik. Ebből a bontásból számolta ki a Bankmonitor, hogy körülbelül 800 ezer nyugdíjas élhet a létminimum alatt.

Ehhez meghatároztak egy létminimumot, ami ugyan 2015 óta nem hivatalos statisztikai kategória, de a korábbi metodológia alapján a Policy Agenda egy 2023-as tanulmányában 2020-ra is kiszámolta a határértéket. A Bankmonitor ezt az összeget igazította ki az inflációval,

Ugyanakkor – erre utal már a Bankmonitor is – a valódi helyzet ennél valamivel jobb lehet, mert több tétel nem szerepel a KSH által kimutatott januári nyugdíjösszegben: a 13. havi nyugdíj, illetve a kiegészítő nyugdíjemelések, hóközi kifizetések, a nyugdíjprémium és az egyszeri juttatások biztosan növelik az éves nyugdíjjuttatások havi átlagát. Márpedig a növekedéssel valamivel kevesebb nyugdíjas esne a meghatározott összeghatár alá.

Gulyásék ellenvetései szerint más is csökkenti a létminimum alatt élő nyugdíjasok számát: a 800 ezres számból 238 ezer fő valójában nem nyugdíjat kap, hanem megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, ezért nem lehet a nyugdíjasok közé számolni őket – állítják. Viszont abban az adatsorban, amiből a Bankmonitor és feltehetően a Tisza is dolgozott, a KSH is egyben kezelte a két ellátási formát a „saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők” számának – különböző összegsáv szerinti – megadásakor. A megváltozott munkaképességűek 238 ezres összlétszámát Gulyásék egy másik KSH-táblázatból veszik, amelyik megadja a nyugdíjban és egyéb járandóságban részesülők összlétszámát, de külön megadja a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást vagy az árvasági ellátást kapók számát.

Ha el is fogadjuk, hogy a létminimum alatti nyugdíjasokból le kellene vonni a megváltozott munkaképességűeket, az nem világos, hogy Gulyásék mi alapján vonják le mind a 238 ezer főt, aki ezt az ellátást kapja, ugyanis az ellátás (aminek alapja a kérvényező előző évi átlagjövedelme) maximális összege meghaladhatja a 180 ezer forintot. Ebben a csoportban tehát lehetnek olyanok, akik a létminimumhoz meghatározottnál magasabb összegre jogosultak, de nem ismert, hogy mennyien. (A statisztikában csak az ellátás átlagos összege szerepel, ez 139 ezer forint.)

A felnőtt magyarok fele 300 ezer forintnál kevesebből él?

Magyar Péter beszédében azt állította, hogy a felnőtt magyarok fele 300 ezer forintnál kevesebből kísérel meg megélni. Gulyásék ezt azzal igyekeztek cáfolni, hogy a medián kereset nettó értéke 417 ezer forint.

A Tisza-programról szóló cikkünkben azonban megállapítottuk, hogy Magyarék valószínűsíthetően az Eurostat úgynevezett medián egyenértékesített nettó jövedelemre vonatkozó adatsorával dolgoztak, még ha helyenként félrevezetően is fogalmazták meg az erre épített állításukat. Ez nem a keresetet veszi alapul, hanem a háztartások minden forrásból érkező adózott jövedelmét, amit aztán egy speciális képlet alapján számol át egyénre: egy háztartásban az első felnőtt 1-et, a második felnőtt és minden 14 év feletti gyerek 0,5-öt, minden 14 év alatti gyerek 0,3-at ér. Ebben a mutatóban tehát benne vannak a nem keresők, a nyugdíjasok és a gyerekek, a számításban továbbá megjelenik a háztartások összetétele is.

A medián egyenértékesített nettó jövedelem Magyarországon a teljes 2025-ös évben 3 479 984 forint volt a 18 év felettieknél, ami havi bontásban 290 ezer forintra jön ki.

Euróban ez 8 803, amivel az EU-ból csak Romániát előzzük meg. Vagyis EU-s összevetésben mindenképp alacsony jövedelemszintet jelez ez az adat.

A magyar emberek 5 évvel kevesebbet élnek

Magyar Péter beszédében (a videón 2:57:42-től) több egészségüggyel kapcsolatos adatot is megemlített. Arról beszélt, hogy a Tisza-kormány egy olyan országot örökölt,

„ahol évente több tízezer ember hal meg idő előtt azért, mert az egészségügyet kivéreztették, ahol kilencszázezer embernek nincs saját háziorvosa, ahol hónapokat, éveket kell várni egy vizsgálatra vagy egy műtétre, és ahol az emberek öt évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál.”

Szalai Piroska mindössze az utolsó adatot emelte ki. Reakciója azonban itt sem nevezhető valódi cáfolatnak, mert egy teljesen más statisztikai mutatóval állt elő: „az egészségben megélhető várható élettartam nálunk nőtt a 2. legnagyobb mértékben az unióban” – írta. Az általa megosztott számok ugyan stimmelnek, az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2010-ben valóban 57,5 év volt a születéskor egészségesen várható átlagos élettartam, 2023-ban pedig 63,6 év (ezzel tényleg a második legnagyobb növekedést érte el az EU-n belül Magyarország, ennél csak Szlovéniában volt magasabb az ugrás), de Magyar Péter állításának ellenőrzéséhez egy másik statisztikai adatot kell figyelembe vennünk: a születéskor várható átlagos élettartamot.

Az Eurostat legfrissebb, 2024-es adatai szerint ez Magyarországon 76,8 év volt, az uniós átlag 81,5 év. Vagyis Magyar számai megfelelnek a valóságnak: a magyarok születéskor várható átlagos élettartama körülbelül öt évvel kevesebb, mint az uniós átlag. A magyarok ebből a szempontból ráadásul a sereghajtók között vannak az EU-ban: a születéskor várható átlagos élettartam csak három országban (Bulgária, Lettország, Románia) volt alacsonyabb 2024-ben, mint nálunk.

Magyar Péter másik három egészségügyi témájú állításával Szalai ugyan nem foglalkozott, de mivel ezek közül kettő megjelent a Tisza Párt programjában, korábban részletesen írtunk róluk. Akkor azt találtuk, hogy az Eurostat külön vezet statisztikát arról, hány haláleset történik az egyes országokban éves szinten kezelhető betegségek és megelőzhető betegségek miatt, ezek együtt adják ki az elkerülhető halálozást. Az Eurostat erre vonatkozó legfrissebb adatai 2023-asak: eszerint Magyarországon 28 314 megelőzhető és 16 274 kezelhető betegség miatti haláleset történt. Az elkerülhető halálozási szám 2023-ban tehát 44 589 volt. És bár ez egybevág a több tízezres számmal, amit Magyar Péter említett, ez az adat mégsem azt jelenti, hogy ennyi ember halála lett volna elkerülhető. A módszertan ugyanis néhány betegségtípus haláleseteit mindkét kategóriában feltünteti.

A Magyar beszédében és a Tisza programjában is megjelenő, 900 ezer saját háziorvos nélküli emberről szóló állítás előkerül a TÁRKI Társadalmi Riport 2024 című kötetének egyik tanulmányában is. Kincses Gyula, a tanulmány szerzője ekkor országosan 902 betöltetlen háziorvosi praxist azonosított, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) számai alapján pedig kiszámolta, hogy közel 900 ezer embernek nincs saját háziorvosa (a betöltetlen praxis területén élők ellátását helyettesítéssel oldják meg). A probléma mértékéről vannak frissebb adatok is: a Magyar Orvosi Kamara tavaly júliusban, a Népszava pedig idén február végén írt arról, hogy a betöltetlen háziorvosi praxisok száma ezer fölé emelkedett.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) honlapján vezet egy táblázatot a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok számáról (tartósan betöltetlennek minősül az a háziorvosi körzet, ahol hat hónapon keresztül csak helyettesítéssel tudják ellátni a betegeket). A legutóbbi frissítés május 1-jén történt, akkor 948 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis volt a nyilvántartásban.

(Címlapi fotó: Bankó Gábor/444)