A Tisza nagyobb támogatottságot szerzett, mint a Fidesz a 2010 után kialakított saját választási rendszerében bármikor – akkor is, ha nem a leadott szavazatokhoz, hanem az összes választópolgárhoz viszonyítunk.

Saját, kétharmados parlamenti többséggel kialakított választási rendszerében szenvedett el vereséget a Fidesz az április 12-én tartott parlamenti választáson. A Tisza 98,93 százalékos feldolgozottság mellett 138 mandátumot szerzett, kényelmes kétharmados többséggel kormányozhat majd az új parlamentben. (Az NVI honlapja cikkünk megjelenésekor 137 mandátumot jelez a Tiszának a keszthelyi egyéni körzetben elrendelt újraszámlálás miatt. Ezt a körzetet mi egyelőre az eredeti nyerteshez, azaz a Tiszához számítottuk.)

Amióta a jelenlegi választási rendszer van érvényben, a Fidesznek mindhárom alkalommal – 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is – úgy sikerült a mandátumok több mint kétharmadát megszereznie, hogy valójában többen voltak azok a választópolgárok, akik nem a Fideszt válaszották: vagy más pártra, vagy senkire nem voksoltak. A legtöbb szavazatot 2022-ben gyűjtötte Orbán Viktor pártja, akkor az összes jogosult választópolgár 37 százaléka adta le rájuk a szavazatát.

Az a trend most is érvényesült, hogy az összes választó kisebbségéből lett kétharmados többség: a Tisza úgy jutott kétharmadhoz, hogy az a 3 110 741 szavazat, amely listán (április 13. 16:30-as állás szerint) a pártra érkezett, valójában a választásra jogosult (levélszavazókkal együtt számított) 8 114 688 állampolgár 38 százalékának szavazatát jelenti.

Ez az eredmény egy százalékponttal jobb, mint amennyit a Fidesz a csúcson össze tudott hozni ebben a választási rendszerben. Ráadásul az arány még nőni fog valamennyivel, ha április 18-án, szombaton a külképviseleteken leadott szavazatokat és az átjelentkezettek szavazatait is megszámolja az NVI, illetve ha teljes lesz a levélszavazatok feldolgozottsága.

Hogyan számoltunk?

A százalékos eredmény számításához az alábbi adatokat használtuk:

Saját csapdájukba estek

A Tisza a hétfő délutáni állás szerint az összes listás szavazat 52,5 százalékát kapta, ehhez képest a 199 mandátumból 138-at, a parlamenti helyek 69 százalékát szerzi meg.

A Fidesz a listás szavazatok 39 százalékával 55 mandátumra, a mandátumok 27,5 százalékára számíthat.

A 93 listás mandátumnál a töredékszavazatok miatt viszonylag kiegyenlített a helyzet: a Tisza a listás helyek 48 százalékát, a Fidesz 45 százalékát kapja.

Az egyéni mandátumoknál viszont az egyfordulós többségi rendszer egyértelműen az országosan legerősebb pártnak kedvezett, ami ezúttal nem a Fidesz, hanem a Tisza volt.

A Tisza a 106-ból 93 egyéni mandátumot, az egyéni helyek 88 százalékát hozta el, miközben a belföldi (az egyéni helyek szempontjából releváns) szavazataránya 55 százalékon áll.

A Fidesz 37 százalékos belföldi eredménnyel 13 egyéni mandátumot, az egyéni helyek 12 százalékát szerezte meg.

Érdemes megjegyezni, hogy a választókerületekben a Fidesznek kifejezetten rosszul jöttek a Mi Hazánk egyéni jelöltjei. Azokon a helyeken, ahol a tiszás jelöltek a legszűkebb különbséggel nyertek, a Mi Hazánk jelöltjei jellemzően a szavazatok 5-6 százalékát vitték el. Ha feltételezzük, hogy a Mi Hazánk-szavazók másodlagos preferenciája a Fidesz volt, abból az következik, hogy a Mi Hazánk visszalépése több körzetet átfordíthatott volna a Fideszhez.

Például a legszorosabb, keszthelyi körzetben (ahol már elrendelték az újraszámolást), az eredeti eredmény szerint 59 szavazattal nyert a tiszás Varga Balázs a fideszes Nagy Bálint előtt, miközben a Mi Hazánktól Kiss Ferenc több mint 3 ezer szavazatot kapott.

Takács Péter egészségügyi államtitkár hátránya 1302 szavazat tiszás ellenfelével szemben Pápán. A Mi Hazánk egyéni jelöltje itt 2928 szavazatot szerzett.

Ruszin-Szendi Romulusz hajdúszoboszlói körzetében jelenleg 2037 szavazat a tiszás politikus előnye, úgy, hogy a Mi Hazánkos Sass Bulcsú elvitt 2891 szavazatot.