3 millió Fidesz-szavazó hozta össze a kényelmes kétharmadot
Ezt a cikket 2022
áprilisában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
“Hatalmas győzelmet arattunk. Akkorát, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan”
– így kezdte Orbán Viktor a győzelmi beszédét vasárnap este, miután pártja negyedszer is kétharmadot szerzett a parlamentben.
A Fidesz győzelmi ünneplése 2022. április 3-án. Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP
Korábbi cikkünkben megnéztük, hogy a 2014-es és 2018-as parlamenti választásokon hány szavazatból jött össze a Fidesz győzelme. Eddig valójában közelebb volt a kétharmadhoz azoknak a választópolgároknak az összessége, akik nem a Fideszt választották: vagy más pártra, vagy senkire sem szavaztak.
Most megnézttük az idei számokat is. Ezekből az látszik, hogy összességében továbbra is többen maradtak azok, akik vagy más pártra, vagy senkire sem szavaztak,
azonban arányaiban többen szavaztak a Fideszre, mint a korábbi választásokon.
- 2014-ben: 8,241,488 választópolgárból listán 2,264,780 szavazott a Fideszre.
- 2018-ben: 8,312,173 választópolgárból listán 2,824,551 szavazott a Fideszre.
- 2022-ben 8,215,466 választópolgárból listán
3,057,195 szavazott a Fideszre.
*Hogyan számoltunk?
A százalékos eredmény számításához az alábbi adatokat használtuk:
- Fidesz = akik listán a Fideszre szavaztak (levélszavazatokat is beleszámítva)
- Nem Fidesz = akik listán nem a Fideszre szavaztak + akik érvénytelenül szavaztak (levélszavazatokat is beleszámítva)
- Nem szavaztak = akik szerepeltek a névjegyzékben, de nem mentek el szavazni vagy nem küldték vissza a levélszavazatukat
Emellett mindkét évben volt néhány ezer szavazó, aki elment szavazni, de pártlistára nem szavazott (ezeket az egyéni választókerületi eredmények szerint, arányosítva adtuk hozzá a Fidesz és a Nem Fidesz eredményeihez).
(A cikkünk korábbi, 2022. április 5-én publikált verziójában a 2022-es eredményekhez a 98%-os feldolgozottsági szint adatait használtuk. A végleges adatok birtokában, április 12-én, 8:19-kor frissítettük a cikk szövegét és a címét.)
Egyéniben és listán is tarolt a Fidesz
Alább, grafikonon összegeztük az egyes pártokra leadott egyéni és listás szavazatok arányát, valamint az ezek alapján megszerzett, egyéni és listás parlamenti mandátumok arányát.
A végül parlamentbe jutó pártok listás eredményei pedig számszerűen így alakultak:
Lista neve (2014) | Listás szavazatok száma |
Fidesz-KDNP | 2,264,780 |
Összefogás | 1,290,806 |
Jobbik | 1,020,476 |
LMP | 269,414 |
Lista neve (2018) | Listás szavazatok száma |
Fidesz-KDNP | 2,824,551 |
Jobbik | 1,092,806 |
MSZP-Párbeszéd | 682,701 |
LMP | 404,429 |
DK | 308,161 |
Együtt | 37,562 |
Lista neve (2022) | Listás szavazatok száma |
Fidesz-KDNP | 3,057,195 |
Ellenzék | 1,947,117 |
Mi Hazánk | 332,440 |
Ebből látszik, hogy listán
- 2014-ben a Fidesz-KDNP-re 2,264,780-en, míg a többi parlamentbe jutó pártra összességében ennél többen, 2,580,696-an szavaztak,
- 2018-ban a Fidesz-KDNP-re 2,824,551-en, míg a többi parlamentbe jutó pártra összességében ennél kevesebben, 2,525,659-en szavaztak,
- 2022-ben a Fidesz-KDNP-re 3,057,195-an, míg a többi parlamentbe jutó pártra összességében ennél kevesebben,
2,279,557-en szavaztak. Közülük 1,947,117-en szavaztak az egyesült ellenzékre, 332,440-en a Mi Hazánkra.
Grafika és adatok: Tbg, Illusztráció: Kiss Vera
Címlapi kép: Attila KISBENEDEK / AFP
A szerzőről

Zöldi Blanka
Ajánlott cikkeink

A magyar kormány ukrán vendégmunkások tömegeivel riogat, miközben azok már inkább továbbállnak Nyugatra

Miért keresnek a magyar nők évi 1,5 millió forinttal kevesebbet, mint a férfiak?
