Rétvári logikája alapján Magyarország nemcsak Európa legbiztonságosabb, de legkorruptabb és legszegényebb országa is lenne
2025. október 14. 17:17
A politikus félreértelmezte az Ipsos felmérését, az valójában arról szól, hogy mi aggasztja leginkább az embereket. Magyarországon például a korrupció és az egészségügy.
„Magyarország ma Európa legbiztonságosabb országa, ezt a legfrissebb Ipsos-felmérés is bizonyítja” – írta Rétvári Bence egy október eleji Facebook-posztjában. Így folytatta: „nálunk mindössze 7 százalék tart attól, hogy bűncselekmény áldozata lesz, míg másutt ez jóval magasabb”. A felmérésről és Rétvári bejegyzéséről beszámolt a Magyar Nemzet és a Mandiner is.
Néhány nappal később Orbán Balázs is szentelt egy bejegyzést a felmérésnek, elismételve, hogy „Magyarország jelenleg Európa legbiztonságosabb országa”. Ezt a Magyar Nemzet külön cikkben tárgyalta.
Az Ipsos felmérése, amire Rétvári Bence és Orbán Balázs mostani bejegyzéseikben hivatkoztak, idén szeptemberben jött ki. A kutatás elolvasása után arra jutottunk, hogy
- a politikusok által megosztott számszerű adatok stimmelnek, de a konklúzió, miszerint Magyarország Európa legbiztonságosabb országa, nem következik a felmérésből.
- A kutatást csak 12 európai országban végezték el, így ez alapján sem Európára, sem az Európai Unióra vonatkozó összehasonlítást nem lehet tenni.
- A felmérés módszertana szerint a megkérdezetteknek előre megadott témakörökből 3-at kell választaniuk mint az országukban jelen lévő legnagyobb probléma. Vagyis, ha egy témát kevesen választanak, az csupán azt jelenti, hogy más területeket nagyobb problémának tartanak.
Csupán közvélemény
Az Ipsos „Mi aggasztja a világot?” havi reprezentatív felméréséhez 30 ország több mint 25 ezer lakosát kérdezik meg arról, hogy melyek a legégetőbb problémák egy-egy országban, és arról, hogy a válaszadók szerint az országuk jó vagy rossz irányba halad-e.
A 30 országból csak 12 európai: Svédország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Írország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Lengyelország, Magyarország, Törökország. Más európai országok nem szerepelnek a felmérésben, így sem európai (46 ország), sem uniós (27 ország) összehasonlítást nem lehet úgy tenni a felmérés alapján, ahogyan azt Rétvári Bence és Orbán Balázs tette.
A politikusok Magyarországra vonatkozó adatai számszerűen stimmelnek. Ahhoz azonban, hogy lássuk, a következtetésükkel milyen további probléma van, meg kell vizsgálni közelebbről a felmérés módszertanát.
A kutatásban 18 témát sorolnak fel, és azt kérdezik, hogy ebből a 18-ból melyik az a 3 terület, amit a válaszadó a leginkább aggasztónak talál az országában. A felsorolt témák között van például a szegénység, a korrupció, az oktatás, az infláció vagy a klímaváltozás – és a közbiztonság is.
Az összesített eredmény szerint a 30 országban a legtöbben a közbiztonságot (Crime and violence) választották az országuk első három problémája közé, második helyen az infláció, harmadik helyen a szegénység és társadalmi egyenlőtlenség (Poverty and social inequality) áll.
A közbiztonságnál Magyarország mellett valóban 7 százalék szerepel: ez a legalacsonyabb érték ezen a listán. A svédeknél ugyanez 57, a franciáknál 36 százalék. Ezek a százalékok nem úgy jöttek ki, hogy megkérték az összes válaszadót, hogy minden problémát rangsoroljon, hanem azok arányát mutatják, akik beválasztották az első három problémába a közbiztonságot a felsorolt 18 téma közül.
A magyar válaszadók sorolták a legkisebb arányban a közbiztonságot a legégetőbb problémák közé – úgy is fogalmazhatunk, hogy Magyarországon a legkisebb azoknak a megkérdezetteknek az aránya, akiknél az első három legégetőbb problémába belefért a közbiztonság és bűnözés.
Erről Joseph Nadler, a felmérésért felelős Ipsos-munkatársat is megkérdeztük. Válaszában azt írta a Lakmusznak, hogy a „Mi aggasztja a világot?” kutatással azt próbálják felmérni, mit tartanak az emberek országuk legnagyobb problémáinak.
„Egészen pontosan azt kérdezzük meg tőlük, hogy az általunk felsorolt témák közül melyik hármat találják a legégetőbbnek. Az eredmény csupán betekintést nyújt a közvéleménybe, de nem használhatjuk arra, hogy egy ország állapotáról egyértelmű és határozott állítást tegyünk.”
Az egészségügy állapota rosszabb, mint a közbiztonság
Ha Rétvári Bence és Orbán Balázs logikáját követjük, akkor Magyarország elég nagy bajban van, ugyanis a válaszok alapján azt mondhatnánk, hogy
Ezeken a területeken ugyanis kiugróan magasak a magyar adatok: a magyar válaszadók a többi ország lakóihoz képest ezeket a témákat nagyobb arányban választották az országuk legnagyobb problémái közé. A szegénységgel kapcsolatos aggodalmak ráadásul egy hónap alatt 5, egy év alatt 7 százalékkal növekedtek, a korrupcióval kapcsolatosak pedig egy hónap alatt 6, egy év alatt 21 százalékkal. Ez jelentős mértékű növekedés a felmérés kontextusában.
Az egészségügyet égető problémának látók közül abszolút első helyen állunk a megkérdezett 30 országból, Magyarország magasan elhúz a második Lengyelország előtt, több mint 20 százalékkal.
Magyarország két másik kérdésnél is meglehetősen hátul szerepel. Ezeknél eltért a kérdezés módszertana: arra, hogy az ország milyen irányba tart, illetve milyen állapotban van a gazdaság, a válaszadók csak a „jó” vagy „rossz” választ adhatták.
A gazdaság helyzetét nem látják fényesen a magyarok: a válaszadók 85 százaléka mondta azt, hogy a gazdaság rossz állapotban van, az európai országok közül csak Franciaország van ebben mögöttünk, 90 százalékkal.
Ugyanez a helyzet annál az általános kérdésnél is, hogy mit gondolnak a lakosok arról, jó irányba halad-e az országuk. Itt is a franciák zárják a sort: 91 százalékuk szerint rossz irányba mennek a dolgok Franciaországban, Peru áll a második legrosszabb helyen, őt követi Magyarország, 82 százalékkal.
Biztonságban vagyunk
A biztonságmantra visszatérő eleme a kormánypárti politikusok kommunikációjának, Orbán Viktor évek óta arról beszél, hogy mennyire biztonságos Magyarország, erről mi is többször írtunk már a Lakmuszon. Ugyan az Ipsos-felmérés nem alkalmas arra, hogy megmondjuk, melyik ország mennyire biztonságos, korábbi cikkeinkben próbáltunk olyan statisztikákat összegyűjteni, amik alapján meg lehet mondani, mekkora a közbiztonság egy országban és mennyire érzik magukat az emberek biztonságban.
Európai összehasonlításhoz érdemes megnézni az Eurostat adatsorát, ami 21 rendőrségi nyilvántartásba vett bűncselekménytípusra vonatkozik. A legfrissebb adatok 2022-esek, és mivel az adatszolgáltatás nem teljes körű, így csak 15 bűncselekménytípust tudunk összehasonlítani. Azok közül mindössze egyben teljesít Magyarország a legjobban: nálunk történt 2022-ben a legkevesebb rablás.
Érdemes átfutni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) táblázatát a regisztrált bűncselekményekről: 2016 és 2021 között folyamatosan csökkent a bűncselekmények száma, viszont 2021 és 2024 között ismét emelkedni kezdett. 2023-ról 2024-re ráadásul egy elég nagy, több mint 50 ezres emelkedés történt. Főleg a lopások és a csalások szaporodtak meg, lopásból majdnem 10 ezerrel többet regisztráltak, mint 2023-ban.
A különböző bűncselekmények számának összehasonlítása mellett a szubjektív biztonságérzettel kapcsolatos felmérések is segítenek abban, hogy kiderüljön, mennyire érzik az emberek biztonságos helynek Magyarországot. Ilyen elemzést találunk a KSH oldalán: a statisztikai hivatal a „Mennyire érzi biztonságban magát, ha egyedül sétál lakóhelye környékén sötétedés után?” kérdéssel méri fel a szubjektív biztonságérzetet. Az eredményeket régiós és nem, korcsoport, iskolai végzettség és egyéb kategóriák szerinti lebontásban is közzéteszik a honlapjukon.
Az európai összehasonlításhoz pedig az Eurostat adataihoz érdemes fordulni: ez azt mutatja meg, hogy az Európai Gazdasági Térség országaiban az emberek milyen arányban számolnak be a környezetükben bűnelkövetésről, erőszakról vagy vandalizmusról. A 2023-as adatok szerint az EU-n belül 8 országban számoltak be kevesebb bűnözésről, mint Magyarországon.
Címlapi kép: Rendőr és katona járőrözik a budapesti Jászai Mari téren 2020. november 16-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A szerzőről

Fülöp Zsófia
2023 májusától a Lakmusz újságírója, korábban 9 évig a Magyar Narancsnál dolgozott, főként egészségügyről, szociális ügyekről és marginalizált csoportokról írt. Az oxfordi Reuters Institute ösztöndíjasaként a romák médiareprezentációját kutatta.
Kövess minket
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink

Hogy lehet, hogy az európai statisztika szerint több gyerek születik Magyarországon, mint amennyiről a KSH beszámol?

Termékenység, orvoslétszám, rezsicsökkentés, magyarok az űrben – Orbán parlamenti szezonnyitón elhangzott 4 állítását ellenőriztük
