Rétvári logikája alapján Magyarország nemcsak Európa legbiztonságosabb, de legkorruptabb és legszegényebb országa is lenne

2025. október 14. 17:17


A politikus félreértelmezte az Ipsos felmérését, az valójában arról szól, hogy mi aggasztja leginkább az embereket. Magyarországon például a korrupció és az egészségügy.

„Magyarország ma Európa legbiztonságosabb országa, ezt a legfrissebb Ipsos-felmérés is bizonyítja” – írta Rétvári Bence egy október eleji Facebook-posztjában. Így folytatta: „nálunk mindössze 7 százalék tart attól, hogy bűncselekmény áldozata lesz, míg másutt ez jóval magasabb”. A felmérésről és Rétvári bejegyzéséről beszámolt a Magyar Nemzet és a Mandiner is.

Néhány nappal később Orbán Balázs is szentelt egy bejegyzést a felmérésnek, elismételve, hogy „Magyarország jelenleg Európa legbiztonságosabb országa”. Ezt a Magyar Nemzet külön cikkben tárgyalta.

Forrás: Facebook/Orbán Balázs

Az Ipsos felmérése, amire Rétvári Bence és Orbán Balázs mostani bejegyzéseikben hivatkoztak, idén szeptemberben jött ki. A kutatás elolvasása után arra jutottunk, hogy

  • a politikusok által megosztott számszerű adatok stimmelnek, de a konklúzió, miszerint Magyarország Európa legbiztonságosabb országa, nem következik a felmérésből.
  • A kutatást csak 12 európai országban végezték el, így ez alapján sem Európára, sem az Európai Unióra vonatkozó összehasonlítást nem lehet tenni.
  • A felmérés módszertana szerint a megkérdezetteknek előre megadott témakörökből 3-at kell választaniuk mint az országukban jelen lévő legnagyobb probléma. Vagyis, ha egy témát kevesen választanak, az csupán azt jelenti, hogy más területeket nagyobb problémának tartanak.

Az, hogy a magyarok közül kevesen választották a közbiztonságot, mint égető problémát, azt jelzi, hogy mást, például a szegénységet, korrupciót és az egészségügyet nagyobb gondnak élik meg.

Csupán közvélemény

Az Ipsos „Mi aggasztja a világot?” havi reprezentatív felméréséhez 30 ország több mint 25 ezer lakosát kérdezik meg arról, hogy melyek a legégetőbb problémák egy-egy országban, és arról, hogy a válaszadók szerint az országuk jó vagy rossz irányba halad-e.

A 30 országból csak 12 európai: Svédország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Írország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Lengyelország, Magyarország, Törökország. Más európai országok nem szerepelnek a felmérésben, így sem európai (46 ország), sem uniós (27 ország) összehasonlítást nem lehet úgy tenni a felmérés alapján, ahogyan azt Rétvári Bence és Orbán Balázs tette.

A politikusok Magyarországra vonatkozó adatai számszerűen stimmelnek. Ahhoz azonban, hogy lássuk, a következtetésükkel milyen további probléma van, meg kell vizsgálni közelebbről a felmérés módszertanát.

A kutatásban 18 témát sorolnak fel, és azt kérdezik, hogy ebből a 18-ból melyik az a 3 terület, amit a válaszadó a leginkább aggasztónak talál az országában. A felsorolt témák között van például a szegénység, a korrupció, az oktatás, az infláció vagy a klímaváltozás – és a közbiztonság is.

Az összesített eredmény szerint a 30 országban a legtöbben a közbiztonságot (Crime and violence) választották az országuk első három problémája közé, második helyen az infláció, harmadik helyen a szegénység és társadalmi egyenlőtlenség (Poverty and social inequality) áll.

Forrás: Ipsos

A közbiztonságnál Magyarország mellett valóban 7 százalék szerepel: ez a legalacsonyabb érték ezen a listán. A svédeknél ugyanez 57, a franciáknál 36 százalék. Ezek a százalékok nem úgy jöttek ki, hogy megkérték az összes válaszadót, hogy minden problémát rangsoroljon, hanem azok arányát mutatják, akik beválasztották az első három problémába a közbiztonságot a felsorolt 18 téma közül.

A magyar válaszadók sorolták a legkisebb arányban a közbiztonságot a legégetőbb problémák közé – úgy is fogalmazhatunk, hogy Magyarországon a legkisebb azoknak a megkérdezetteknek az aránya, akiknél az első három legégetőbb problémába belefért a közbiztonság és bűnözés.

Forrás: Ipsos

Ez nem azt jelenti, hogy Magyarország a legbiztonságosabb a 30 felmért ország közül, csupán azt, hogy a magyarok más problémákat előrébb sorolnak, mint a közbiztonságot.

Erről Joseph Nadler, a felmérésért felelős Ipsos-munkatársat is megkérdeztük. Válaszában azt írta a Lakmusznak, hogy a „Mi aggasztja a világot?” kutatással azt próbálják felmérni, mit tartanak az emberek országuk legnagyobb problémáinak.

„Egészen pontosan azt kérdezzük meg tőlük, hogy az általunk felsorolt témák közül melyik hármat találják a legégetőbbnek. Az eredmény csupán betekintést nyújt a közvéleménybe, de nem használhatjuk arra, hogy egy ország állapotáról egyértelmű és határozott állítást tegyünk.”

Az egészségügy állapota rosszabb, mint a közbiztonság

Ha Rétvári Bence és Orbán Balázs logikáját követjük, akkor Magyarország elég nagy bajban van, ugyanis a válaszok alapján azt mondhatnánk, hogy

az európai országok közül Magyarországon a legnagyobb a szegénység és társadalmi egyenlőtlenség (46 százalék), a politikai korrupció (56 százalék) és Magyarországon a legrosszabb az egészségügy helyzete (63 százalék).

Ezeken a területeken ugyanis kiugróan magasak a magyar adatok: a magyar válaszadók a többi ország lakóihoz képest ezeket a témákat nagyobb arányban választották az országuk legnagyobb problémái közé. A szegénységgel kapcsolatos aggodalmak ráadásul egy hónap alatt 5, egy év alatt 7 százalékkal növekedtek, a korrupcióval kapcsolatosak pedig egy hónap alatt 6, egy év alatt 21 százalékkal. Ez jelentős mértékű növekedés a felmérés kontextusában.

Az egészségügyet égető problémának látók közül abszolút első helyen állunk a megkérdezett 30 országból, Magyarország magasan elhúz a második Lengyelország előtt, több mint 20 százalékkal.

Forrás: Ipsos

Magyarország két másik kérdésnél is meglehetősen hátul szerepel. Ezeknél eltért a kérdezés módszertana: arra, hogy az ország milyen irányba tart, illetve milyen állapotban van a gazdaság, a válaszadók csak a „jó” vagy „rossz” választ adhatták.

A gazdaság helyzetét nem látják fényesen a magyarok: a válaszadók 85 százaléka mondta azt, hogy a gazdaság rossz állapotban van, az európai országok közül csak Franciaország van ebben mögöttünk, 90 százalékkal.

Ugyanez a helyzet annál az általános kérdésnél is, hogy mit gondolnak a lakosok arról, jó irányba halad-e az országuk. Itt is a franciák zárják a sort: 91 százalékuk szerint rossz irányba mennek a dolgok Franciaországban, Peru áll a második legrosszabb helyen, őt követi Magyarország, 82 százalékkal.

Forrás: Ipsos

Biztonságban vagyunk

A biztonságmantra visszatérő eleme a kormánypárti politikusok kommunikációjának, Orbán Viktor évek óta arról beszél, hogy mennyire biztonságos Magyarország, erről mi is többször írtunk már a Lakmuszon. Ugyan az Ipsos-felmérés nem alkalmas arra, hogy megmondjuk, melyik ország mennyire biztonságos, korábbi cikkeinkben próbáltunk olyan statisztikákat összegyűjteni, amik alapján meg lehet mondani, mekkora a közbiztonság egy országban és mennyire érzik magukat az emberek biztonságban.

Európai összehasonlításhoz érdemes megnézni az Eurostat adatsorát, ami 21 rendőrségi nyilvántartásba vett bűncselekménytípusra vonatkozik. A legfrissebb adatok 2022-esek, és mivel az adatszolgáltatás nem teljes körű, így csak 15 bűncselekménytípust tudunk összehasonlítani. Azok közül mindössze egyben teljesít Magyarország a legjobban: nálunk történt 2022-ben a legkevesebb rablás.

Érdemes átfutni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) táblázatát a regisztrált bűncselekményekről: 2016 és 2021 között folyamatosan csökkent a bűncselekmények száma, viszont 2021 és 2024 között ismét emelkedni kezdett. 2023-ról 2024-re ráadásul egy elég nagy, több mint 50 ezres emelkedés történt. Főleg a lopások és a csalások szaporodtak meg, lopásból majdnem 10 ezerrel többet regisztráltak, mint 2023-ban.

A különböző bűncselekmények számának összehasonlítása mellett a szubjektív biztonságérzettel kapcsolatos felmérések is segítenek abban, hogy kiderüljön, mennyire érzik az emberek biztonságos helynek Magyarországot. Ilyen elemzést találunk a KSH oldalán: a statisztikai hivatal a „Mennyire érzi biztonságban magát, ha egyedül sétál lakóhelye környékén sötétedés után?” kérdéssel méri fel a szubjektív biztonságérzetet. Az eredményeket régiós és nem, korcsoport, iskolai végzettség és egyéb kategóriák szerinti lebontásban is közzéteszik a honlapjukon.

Az európai összehasonlításhoz pedig az Eurostat adataihoz érdemes fordulni: ez azt mutatja meg, hogy az Európai Gazdasági Térség országaiban az emberek milyen arányban számolnak be a környezetükben bűnelkövetésről, erőszakról vagy vandalizmusról. A 2023-as adatok szerint az EU-n belül 8 országban számoltak be kevesebb bűnözésről, mint Magyarországon.

Címlapi kép: Rendőr és katona járőrözik a budapesti Jászai Mari téren 2020. november 16-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A szerzőről

Fülöp Zsófia

Fülöp Zsófia

2023 májusától a Lakmusz újságírója, korábban 9 évig a Magyar Narancsnál dolgozott, főként egészségügyről, szociális ügyekről és marginalizált csoportokról írt. Az oxfordi Reuters Institute ösztöndíjasaként a romák médiareprezentációját kutatta.

Kövess minket

Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kéthetente csütörtökön küldjük neked a legfontosabb cikkeinket, kiegészítve újságíróink személyes ajánlásaival: érdekességek, programok, podcastok, könyvek, filmek. Ha szeretnél képben lenni a legfrissebb dezinformációs trendekkel, iratkozz fel a Lakmusz hírlevelére!

A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz.
Bővebb információkért olvasd el adatkezelési szabályzatunkat!