Az egészségügyi államtitkár és az orvosi kamara nem értenek egyet abban, mennyit keresnek az orvosok. A vitájuk alapjául szolgáló adatsort a Belügyminisztérium közadatigénylés után kiadta a Lakmusznak, így ellenőrizni tudtuk a számokat, érveket és ellenérveket. Kiderült: a kormány az orvosi átlagkeresetet az orvosok egyharmadának fizetéséből számolta ki.

„Valótlan a kormányzati kommunikáció az orvosi átlagbérről.”

„Folytatja dezinformációs kampányát a Magyar Orvosi Kamara: ezúttal soha el nem hangzott állításokat „cáfolnak” az orvosbérek kapcsán.”

A fenti adok-kapok a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és Takács Péter egészségügyi államtitkár között folyt idén júliusban.

A MOK szerint a magyar kormány félrevezette a lakosokat azzal, hogy óriásplakátokon hirdette: havi 2 millió forint felett van az orvosi átlagbér, saját számításuk szerint ugyanis csak 1,5 millióra jön ki az átlag. Az államtitkár viszont sérelmezte, hogy a kamara „szakmaiatlanul” csak az alapilletményeket átlagolta, holott szerinte a kormány mindig az alapbéren felüli juttatásokat is tartalmazó keresetről beszélt. A MOK ellenérve szerint a magasabb keresetet sokszor heti 50-60 órával érik el az orvosok. A kamara továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány csupán az orvosok egyharmadával számolt, így az általuk kapott átlagkereset nem vonatkoztatható a teljes orvostársadalomra.

A vita során egyik fél sem hozta nyilvánosságra azt a táblázatot, ami alapján számoltak, majd eltérő eredményre jutottak. A Lakmusz közérdekű adatigényléssel szerezte meg azt a levelet, amit Takács Péter még májusban küldött a MOK-nak, benne egy nyolcoldalas melléklettel, ami a 2025. márciusi állapot szerint tartalmazza a teljes munkaidőben foglalkoztatott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény (ESZJTV) szerinti jogállású orvosok bruttó keresetét korcsoportos bontásban, a Magyar Államkincstár adatai alapján.

A levelet és a teljes mellékletet itt lehet megnézni.

Az adatsor alapján ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan számolt a kormányzat, és miben tér el a MOK módszertana. Ehhez – a MOK elnökének és főtitkárának segítségével – elmagyarázzuk, hogyan áll össze egy orvos fizetése, hány orvos dolgozhat ma Magyarországon, és milyen statisztikák visznek közelebb a probléma megoldásához.

Legfontosabb megállapításaink:

Bér vagy kereset?

A Magyar Orvosi Kamara május 17-én kapta meg Takács Péter egészségügyi államtitkártól azt az adatsort, ami alapján a kormány óriásplakátokon hirdette az orvosok kétmillió feletti átlagbérét.

A kamarának a számítással több problémája akadt. Álmos Péter, a MOK elnöke a Lakmusznak azt mondta:

„Véleményünk szerint a kormányzati kommunikáció egy köznyelvi használatban lévő fogalmat („bér”) olyan módon használt, ami a pontos tájékoztatás helyett kifejezetten félrevezetésre alkalmas.”

Bérnek azt nevezzük, amit egy munkavállaló munkaviszony keretében, a bérszerződésben meghatározott feladatok elvégzéséért kap. A kereset ennél tágabb fogalom, a béren kívül beletartoznak további juttatások is. Ha az emberek azt látják az óriásplakátokon, hogy az orvosok átlagbére 2 millió forint felett van, azt feltételezhetik, hogy ez az az összeg, amit az orvosok a bérszerződésük alapján, heti 40 órás munkavégzés mellett kapnak – érvel a MOK.

„Vannak szakmák, ahol a bér a kereseti viszonyok leírására nem jól használható fogalom, mert a teljes jövedelem teljesítménytől függően jelentősen változik. A taxisofőr, az ingatlanközvetítő, a napszámban dolgozó fizikai munkás, a diákmunkát végzők jelentős részének változik a havi jövedelme attól függően, hogy mennyit dolgoznak. Az orvosoknak azon része, akik nemcsak az alap heti 40 órát dolgozzák le, hanem jóval többet, szintén ilyen csoport”

– mondta el Álmos Péter.

Takács Péter ezzel szemben azt állítja: „az ágazatvezetés minden megszólalásában következetesen kiemeli”, hogy közléseik a teljes munkaidőben dolgozó orvosok alapbéren felüli juttatásait is tartalmazó bruttó átlagkeresetére vonatkoznak.

Az államtitkár Facebook-posztjaiban valóban átlagkeresetről beszél, és a MOK-nak küldött levélben is kiemeli, hogy bruttó keresetről van szó.

és a plakátokon magyarázatot sem fűztek az orvosi átlagbér fogalmához. A 2025 elején indított kormányzati „Jó Hír” kampány plakátjain csupán annyit olvashattunk, hogy az orvosi átlagbér 2 millió forint felett van.

Egy korábbi kampányban a kormány szintén az orvosi átlagbérek növekedéséről beszélt.

Miből áll össze egy orvos fizetése?

Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan fontos az orvosok esetében a bér és a kereset kifejezéseket elkülöníteni, érdemes megnézni, mi határozza meg, mennyit visz haza a hónap végén egy sebész, bőrgyógyász vagy onkológus. Erre Svéd Tamás, a MOK főtitkára szerint nincs univerzális képlet. Csupán azt lehet megmondani, miből állhat egy orvos fizetése.

Adott a törvényileg előírt alapbér (a 2020. évi törvény 1. mellékletében található), aminek az összege csakis az orvosi pályán eltöltött időtől és tapasztalattól függ.

Az orvosok alapbére az elmúlt időszakban három lépcsőben emelkedett: 2021, 2022 és 2023 januárjában. A kamara ezzel kapcsolatban azt nehezményezi, hogy 2023 januárja óta viszont még inflációkövető kiigazítás sem történt, így az orvosok nemrég emelt alapbére máris veszített értékéből. Jól mutatja ezt, hogy egy kezdő orvos bruttó – plusz juttatások nélküli – alapbére mindössze 737 forinttal több, mint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (a legfrissebb adatok 2025 szeptemberiek).

Az alapbéren felül az orvosoknak számos pótlék vagy pluszjuttatás is hozzáadódhat a fizetéséhez:

Az ügyeleti díj külön érdekes, ugyanis jelentősen meg tudja emelni az orvosok fizetését. A hétvégi és éjszakai ügyeletért az orvosok óránként nettó 3-6 ezer forintot kapnak. Persze nem minden orvos ügyel, vannak területek, ahol erre szükség van, de egy szakrendelőben nincs ügyelet, és például a rehabilitációs osztályokon vagy a patológián sem jellemző.

Svéd Tamás szerint azok, akik havi 6-8 ügyeletet bevállalnak, valóban jelentősen többet keresnek az alapbérüknél. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

„Ha egy orvos jól keres, akkor azt általában jelentős túlmunkával, rengeteg éjszakai és hétvégi ügyelettel, önmagát kizsigerelve, akár több munkahelyen is dolgozva éri el” – mondta a Lakmusznak Svéd Tamás, aki maga is több állásban, állami részmunkaidős állása mellett több magánintézményben is dolgozik.

„Nem véletlen, hogy az orvosok korábban halnak, nagyobb eséllyel lesznek depressziósak vagy alkoholisták, mint az átlagember. A nyugdíjig a rendes munkaidő sokszorosát dolgozzák le, és maradnak a szakmában a nyugdíj mellett is.”

„60 órás munkahetekből átlagbért levezetni nem jóhiszemű eljárás – mondta ezzel kapcsolatban Álmos Péter. – Olyan ez, mint ha a MOK az orvosok alacsony bére mellett úgy érvelne, hogy egy részállásban dolgozó csoport keresetét tüntetné fel orvosi átlagbérként.”

Hogyan számolt a kormány és hogyan a MOK?

Az általunk is látott minisztériumi táblázatban a kormány 10 653 orvos havi keresete alapján számolta ki a kétmillió feletti, egészen pontosan 2 135 367 forintos átlagot – amiben tehát benne van az alapbér mellett minden más pluszjuttatás is.

A MOK saját számítása ugyanazt a 10 653 orvost vette alapul, amit az egészségügyi tárca is. Ők azonban a táblázatban közölt adatok alapján az átlagbért számolták ki:

Így jött ki a nagyjából 1,5 milliós átlagbér, ami a plusz juttatásokat és pótlékokat nem tartalmazza, csak a bérszerződésben rögzített alapbért (erre mondta Takács Péter, hogy nem így szokás számolni az orvosok átlagos fizetését).

A táblázatban szereplő életkori kategóriák (pl. 23-25 év) és a törvényben szereplő ledolgozott évek száma (pl. 0-2 év) nem feltétlenül feleltethetők meg egymásnak, hiszen előfordulhat olyan, hogy valaki 26 évesen nem 3 év tapasztalattal rendelkezik, hanem kevesebbel, mert később kezdte az egyetemet. Erre felhívtuk a MOK figyelmét is. Álmos Péter azt válaszolta:

„Valóban lehet eltérés, azaz az átlagbér valójában lehet kevesebb is, mint amit mi kalkuláltunk. Több ezen a mintán biztos nem, mert hamarabb befejezni az orvosi egyetemet (azaz az életkorhoz képest magasabb besorolásba kerülni) nem lehet.”

Vagyis a MOK által számolt 1,5 milliós átlagbér nem veszi figyelembe az elég gyakori, alapbéren felüli juttatásokat, a kormány által számolt 2,1 milliós átlagkereset eléréséhez viszont nem tudjuk, hány munkaóra ledolgozása szükséges.

A táblázatban még egy érdekesség megfigyelhető: az átlagkeresetek mellett az is látható, hogy az adott életkori kategóriákban hány fő található. A legtöbben (1922 fő) a 29-33 év közötti kategóriába esnek, az ő átlagkeresetük nagyjából 1,5 millió forint.

A második legnépesebb kategória a 64 év felettiek, ők 1452-en vannak és az átlagkeresetük majdnem 3,3 millió forint. Ez azért fontos, mert jól mutatja a magyar orvosok elöregedő korfáját. Sokan nyugdíj mellett is dolgoznak, az ő fizetésük magas, hiszen az alapbér annál több, minél több ideje dolgozik egy orvos a szakmában.

„Ha ezek az orvosok elmennek nyugdíjba vagy meghalnak, akkor csökkenni fog az orvosok átlagkeresete, mert sok magas fizetéssel rendelkező orvos eltűnik a rendszerből, a fiatalok addigra még nem lépnek olyan magas fizetési kategóriába, hogy pótolják ezt a tömeget, a 40-50 év között korosztályban pedig sokkal kevesebb orvos van, jellemzően ők azok, akik kivándoroltak és nem jöttek vissza”

– mondta el Svéd Tamás.

Miért nehéz megmondani, hogy hány orvos van Magyarországon?

A MOK-nak az is szemet szúrt, hogy a Belügyminisztérium táblázatában csak 10 653 orvos szerepel, ami a kamara szerint az orvosoknak csupán kis része. Az államtitkár kamarának címzett leveléből kiderül, miért csak ennyi orvossal számol a kormány:

„Az összegzés nem tartalmazza az önálló illetményszámfejtésű intézmények (pl. egyetemek, önálló illetményszámfejtésű egyházi fenntartású fekvőbeteg ellátó intézmények, vállalkozások), valamint a közreműködői (beleértve a személyes közreműködői) szerződéssel foglalkoztatott dolgozók adatait.”

Ebből a számításból tehát kimaradnak a magánegészségügyben dolgozó orvosok, ami érthető, hiszen az ő keresetük nem az államtól függ, így az torzítaná az átlagkeresetet. Kimaradtak a számításból azonban olyanok is, akiknek a keresete igenis az államtól függ, például az egyetemeken dolgozók vagy a háziorvosok (akik általában vállalkozóként működnek).

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben 43 123 dolgozó orvos volt Magyarországon. Ehhez képest az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által fenntartott és kezelt működési nyilvántartás szerint 2024 végén 35 526 orvos rendelkezett érvényes regisztrációval a rendszerben. A működési nyilvántartás számainak elmúlt 6 éves alakulását az alábbi táblázatban követhetjük végig, amit az OKFŐ küldött el a Lakmusznak (a működési nyilvántartásba történő regisztrációt ötévente kell megújítania egy orvosnak). Ebben benne vannak a magánegészségügyben dolgozó orvosok is, hiszen működési engedélyre minden dolgozó orvosnak szüksége van.

Ezekkel a számokkal megegyezik az Eurostatban közölt, Magyarországra vonatkozó orvosi létszám is.

A KSH és az OKFŐ adatai közötti különbség okát a KSH egy levélben magyarázta meg a MOK-nak: e szerint a KSH is az OKFŐ adataiból dolgozik, viszont az ő statisztikáikban megjelennek a fogorvosok is. Vagyis

A működési nyilvántartásban szereplő 35 ezres szám a rendelkezésre álló legpontosabb adat, ezt megerősítette nekünk Álmos Péter is – viszont a KSH a MOK-nak erről a statisztikáról azt írta: előfordulhatnak benne duplikációk.

„A dolgozó orvosok nyilvántartása mutatja meg azt, hogy hány orvos jogosult aktívan praktizálni és kevésbé azt, hogy ebből hányan praktizálnak ténylegesen. (...) Amennyiben egy egészségügyi munkavállalónak két álláshelye van, akkor 2 fővel kerül be az alkalmazásban állók létszámába.”

A működési nyilvántartást az OKFŐ vezeti, a MOK csak a kamarai tagok listáját kezeli, de miután 2023 elején megszűnt a kötelező kamarai tagság, ez az adatbázis nem nyújt pontos képet az orvosok számáról. Álmos Péter szerint egy pontos regiszterre lenne szükség.

„A regiszternek orvosszakmai szempontból megfelelőnek kell lennie, tartalmaznia kell adatot a képesítésekről, etikai eljárásokról, munkahelyről, alkalmassági vizsgálatokról. Ekkor tudnánk arról nyilatkozni, hogy hány dolgozó orvos van Magyarországon, ők milyen óraszámban vannak foglalkoztatva az állami és magánegészségügyben, mennyien vannak közülük éppen GYED-en vagy tartós betegállományban, melyik szakterületen várható például, hogy sokan nyugdíjba mennek 10 éven belül.”

Mi a baj a kormány számaival?

A regiszter hiányában azonban nem tehetünk mást, mint hogy a működési nyilvántartásban szereplő nagyjából 35 ezer orvost vesszük alapul. A Belügyminisztérium által elküldött táblázatban szereplő kevesebb mint 11 ezer orvos tehát a működési nyilvántartásban szereplő összes orvos nagyjából egyharmada. Vagyis:

A Belügyiminisztériumtól megkérdeztük, hogy egészen pontosan kik maradtak ki az átlagkereset számításból és hány fő orvos dolgozik az egyes kategóriákban közülük (pl. egyetemeken vagy vállalkozóként). Kérdésünket közérdekű adatigénylésként értelmezték és azt írták: „az adatigény teljesítése nem lehetséges”, mert ezek az adatok „a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében nem lévőek”. Így azon kívül, hogy a számítás alapjául vett több mint 10 ezer orvos teljes munkaidőben dolgozik és az ESZJTV hatálya alá esik, mást nem tudunk.

Álmos Péter szerint a járóbeteg ellátásban dolgozó orvosok, például önkormányzatok vagy egyetemi alapítványok által fenntartott rendelőintézetekben, az alapbért kapják, semmi többet. A háziorvosok pedig bértámogatást kapnak, ami még kevesebb hazavihető fizetést jelent, mint a törvény szerinti bértáblában leírtak. Ezek az orvosok nem kerültek bele a kormány orvosi átlagkeresetet számító táblázatába, pedig a MOK szerint alacsonyabb bérükkel lehúznák az átlagkeresetet.

A KSH máshogy számol

A KSH adatai szerint 2024 decemberében a teljes állásban dolgozó orvosok havi bruttó átlagkeresete 1,7 millió forint volt. Az egészségügyi vezetőket külön kategóriába számítják, de még az ő átlagkeresetük sem éri el a 2 millió forintot. (Ez szintén kevesebb, mint a kormány 2,1 milliós átlaga, igaz, ez 2024. decemberi, a kormányé pedig 2025. márciusi adatsor.)

Megkérdeztük a KSH-t, hogyan jöttek ki ezek a számok, mi az adatok forrása és hány orvost, illetve egészségügyi vezetőt vizsgáltak. A KSH kommunikációs osztálya közölte, hogy az adatok forrása az intézményi munkaügy statisztikai adatelőállítási rendszer, ami a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatain alapszik. A KSH – a Belügyminisztériumhoz hasonlóan – a teljes állásban dolgozókat vette alapul és az alapbér mellett figyelembe vette az egyéb juttatásokat is.

Hogy kik tartoznak ebbe, arról azt írta a KSH:

„Az intézményi munkaügy statisztika adatpublikációinak vonatkozási köre a Magyarországon regisztrált, működő gazdasági szervezetek: az alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és költségvetési intézmények teljes körűen.”

Vagyis a KSH beleszámolta a vállalkozásokat és a nonprofit szervezeteket is. Az nem világos, hogy a minisztérium miért hagyta ki az ilyen formában dolgozó orvosokat korábban, amikor óriásplakátokon hirdette a magyar orvosok kétmillió forint feletti átlagkeresetét.

Címlapi kép: Dezső Annamari