Az Országos Kórházi Főigazgatóságtól kapott adatok szerint az orvosok átlagbére 2023-ban meghaladta a bruttó kétmillió forintot. A kormány által hangoztatott hatszoros emelkedés azonban csak úgy jön ki, ha figyelmen kívül hagyjuk az inflációt.

Közreműködött: Neuberger Eszter

„Tudta? Az orvosok átlagbére 2010 és 2024 között több mint hatszorosára emelkedett.”

Ez volt az egyike a kormány nyári tájékoztató kampányában szereplő állításoknak. Augu sztusban összesen 24 „Tudta?” felütéssel induló és a kormányzás gazdasági sikereit hangsúlyozó reklámot gyűjtöttünk össze. A hirdetések az online és nyomtatott sajtóban jelentek meg.

A „Tudta?” szlogen nem újdonság, a kormány régóta próbálkozik vele, egészen a 2016-os kvótanépszavazásig visszanyúlóan.

A népszavazást a kormány kezdeményezte „a kötelező betelepítési kvótáról”, a feltett kérdés pedig így hangzott:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A kormány kvótanépszavazás során használt hirdetései hasonló koncepcióra épültek, mint a mostani akció, akkor azonban sikerkommunikáció helyett a bevándorlók elleni hangolás volt az üzenetek célja.

Lényeges különbség még a terjesztés módja. A 2016-os népszavazási kampányban a kormány erősen támaszkodott az óriásplakátokra, az új „Tudta?” felütésű hirdetésekkel ezzel szemben elsősorban az online térben találkozhattunk. Olyan sajtóorgánumok honlapján bukkantak fel, mint a Népszava , a Magyar Nemzet és a Mandiner , de nyomtatott formában is megjelentek egyes kormánypárti lapokban.

A nyári reklámhadjárat állításai a kormány sikereiről nagyon hasonlítanak azokra, amikkel 2022-ben Dömötör Csaba fideszes országgyűlési képviselő és államtitkár egy Facebook-posztban dicsekedett. Dömötör bejegyzésében a „Tudta?” kampány témái köszönnek vissza, annyi különbséggel, hogy az akkori adatokat mára frissítették.

Ebben a cikkben a 2024 nyarán futó kampány két állítását vizsgáljuk:

Ha nominálisan hasonlítjuk össze a 2010-es adatokat a legfrissebbekkel, akkor mindkét állítás megfelel a valóságnak.

Az orvosok átlagbére

A képen szereplő állítás szerint 2010 óta több mint hatszorosára növekedett az orvosok átlagbére.

Az orvosok átlagbérének alakulásáról nyilvános adatokat csak a 2010 és 2018 közötti időszakra találtunk. Ezek elérhetők az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) honlapján.

A 2018 utáni évekre nem tett közzé hasonló statisztikát az OKFŐ, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk hozzájuk. Megkeresésünkre a főigazgatóság kiegészítette a teljes munkaidőben foglalkoztatott orvosok egy főre jutó havi bruttó keresetére vonatkozó adatokat a hiányzó, 2019 és 2023 közötti időszak számaival, a 2016-os, 2017-es és 2018-as adatot pedig némileg módosították a fent hivatkozott beszámolóban szereplő táblázathoz képest.

Érdemes megjegyezni, hogy az OKFŐ által megadott számok nemcsak az orvosok törvényileg szabályozott alapilletményét fedik le, hanem benne vannak a különféle pótlékok és illetménykiegészítések, valamint az ügyeleti és készenléti díjak is. Ezeket a – gyakran többletmunkáért járó – plusz juttatásokat jelenleg egy OKFŐ utasítás szabályozza.

Az OKFŐ Lakmusznak megküldött, felülvizsgált és frissített statisztikája szerint így alakultak az orvosi átlagkeresetek 2010 és 2023 között:

Az OKFŐ nyilvántartása alapján 2010-ben az orvosok bruttó átlagkeresete 338 126 forint volt, 2023-ra ez az összeg 2 122 816 forintra emelkedett. A két év átlagkereseteit nominálisan összehasonlítva valóban több mint hatszoros (egész pontosan 6,28-szoros) növekedést láthatunk.

Ezek ugyanakkor csak a nyers, nominális adatok. Ahhoz, hogy az orvosbérek reálértékének alakulásáról kapjunk képet, figyelembe kell vennünk a fogyasztóiár-index változását, vagyis az inflációt.

A KSH adatai alapján 2011 és 2023 között a következőképp alakult az infláció:

Ahhoz, hogy kiderüljön, hogy a 2010-es átlagbér a mai árszínvonal mellett mekkora összegnek felelne meg, korrigálnunk kell a 2011 és 2023 közötti inflációval. Az egyes évek inflációs adatainak összeszorzásával megkapjuk a kumulált inflációt, ami 77,9 százalék volt a vizsgált 13 év alatt.

Ha ezzel kiigazítjuk a 2010-es orvosi átlagbért, 601 526 forintot kapunk, tehát ennyinek felelne meg mai árakon az orvosok 2010-es bruttó keresete. Vagy fordítva, ha a 2023-as átlagbért osztjuk el az inflációval, akkor 1 193 264 forintot kapunk, ennyi lenne a 2023-as bér 2010-es árakon.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság által rendelkezésünkre bocsátott adatok újabb információt adnak egy korábbi tényellenőrzésünkhöz is.

A Lakmuszon még tavaly foglalkoztunk azzal, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár egy sajtótájékoztatón azt mondta: „az orvosok többsége többet keres havonta, mint az ágazatot vezető miniszter, az államtitkárról ne is beszéljünk”.

Cikkünkben a 2023 elejére vonatkozó adatok felhasználásával rámutattunk, hogy még a legtapasztaltabb orvosok alapbére sem érte el Pintér Sándor akkori, bruttó 2 632 800 forintos keresetét, az államtitkárnak járó, 1 974 600 forint összegű fizetést pedig egyedül a legalább 36 éve pályán lévő orvosok alapbére haladta meg.

Az államtitkár állításának ellenőrzésében bizonytalanságot okozott, hogy az orvosok az alapbér felett is kapnak különböző juttatásokat és a plusz munkáért járó kiegészítéseket, tényleges keresetükről viszont nem állt rendelkezésre adat.

Az OKFŐ mostani közlése nyomán az orvosok 2023-as átlagkeresetét már ismerjük. Ebből még mindig nem lehet teljes biztonsággal megállapítani, hogy az orvosok többsége többet vagy kevesebbet keres Pintér Sándornál (ehhez a medián bért kellene tudnunk), de azért biztosabb következtetést vonhatunk le belőle, mint önmagában az alapbérekből.

2023 eleje óta mind Pintér Sándor, mind Takács Péter havi illetményét többször emelték. A kormany.hu -n közzétett illetményadatok szerint 2023 márciusától 2024 júliusáig a belügyminiszter bruttó fizetése 3 094 800, az egészségügyi államtitkáré 2 321 100 forint volt.

Ezeket a számokat érdemes összevetni az orvosok 2023-as átlagbérével.

Minimálbér

Korábban is elhangzott már az állítás, miszerint „a minimálbér három és félszeresére nőtt”. Április 19-én, a Fidesz választási manifesztumának bemutató rendezvényén Orbán Viktor kampányolt a kormánynak ezzel a gazdasági eredményével, kijelentésével a Lakmusz már akkor foglalkozott .

A probléma ebben az esetben is az, hogy a bruttó minimálbér nominális értékeit összehasonlítva hivatkozik a látványos javulásra a kormány.

Tény, hogy a minimálbér havi összege 2010-ben 73 500 forint volt, jelenleg pedig 266 800 forint, így nominális összehasonlítással valóban több mint 3,5-szeres növekedést láthatunk.

A korrekt összehasonlításhoz azonban ebben az esetben is korrigálnunk kell az azóta bekövetkezett inflációval: a 2010-es, 73 500 forintos minimálbér 77,9 százalékkal megnövelve 130 800 forintnak felelne meg 2023-as árakon.

Frissítés (2024. szeptember 24. 17:50): Cikkünket kiegészítettük egy bekezdéssel, hogy egyértelművé tegyük, az OKFŐ által közölt orvosi átlagbérre vonatkozó adatok az alapilletményen felül a különböző pótlékokat, kiegészítéseket és az ügyeleti, készenléti díjakat is számításba veszik.

(Címlapi kép: Balogh Zoltán/MTI)