Gulyás Gergely megkérdőjelezte a PSZ 16 ezres számát, szerinte a tavalyi közleményüket hozták ki újra, frissítés nélkül. Elmagyarázzuk, hogyan kalkulált a szakszervezet, és mögé nézünk a kormány kedvenc oktatási statisztikájának, a tanár-diák aránynak is.

A tanév kezdetével újból előtérbe került a pedagógushiány kérdése. Az egyik oldalon a kormány azt kommunikálja, hogy nincs gond a tanárállomány létszámával, a másik oldalon a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 16 ezer fős hiányt állapított meg. Álláspontjuk szerint nincsenek meg Magyarországon a minőségi oktatás személyi feltételei.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az augusztus 25-i kormányinfón az ATV kérdésére hosszabban beszélt a pedagógushiányról (a közvetítésben 36 perc 48 másodperctől). Miközben elismerte, hogy az országban biztosan lehet néhány olyan iskolát találni, ahol hiányzik egy-egy szaktanár, azt mondta, hogy a tanárhelyzet „összehasonlíthatatlan a tavalyelőtti, azelőtti problémákkal, komoly előrelépés történt”.

Ennek alátámasztásaként négy konkrét állítást fogalmazott meg.

Ebben a cikkben a miniszter állításai mentén elemezzük a hazai és nemzetközi adatokat, és elmagyarázzuk, hogyan számolnak azok, akik számszerűsíteni próbálják a magyar oktatásban jelen lévő tanárhiányt.

Hogy jön ki a 16 ezer fős pedagógushiány?

Gulyás Gergely a kormányinfón azt állította, hogy a Pedagógusok Szakszervezete a tavalyi közleményét adta ki újra a 16 ezer fős tanárhiányról.

Az tény, hogy a szakszervezet a korábbi években, például már 2023-ban is 16 ezres tanárhiányt emlegetett. Megkeresésünkre a PSZ közölte: idén erről nem adtak ki semmilyen közleményt, de valóban több sajtóorgánumnak nyilatkoztak, és fenntartották korábbi 16 ezres számot.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke részletesen kifejtette a Lakmusznak, hogyan számoltak. Összeadták

A nyugdíjasként foglalkoztatottaknál a Magyar Nemzeti Bank 2024 júniusi, Javaslatok a pedagógusok utánpótlásának fenntartható biztosításához című vitairatából indultak ki. Ebben az MNB szakértői a pedagógusok korfája alapján 9 ezer nyugdíjas pedagógusról írtak, ez a szám a PSZ szerint tavaly óta 10 ezer főre duzzadhatott.

Ehhez jön a hiányzó óvodapedagógusok száma, amit a KSH statisztikájából számoltak ki, egy korábbi jogszabályi előírást alapul véve, ami szerint csoportonként két óvodapedagógusra van szükség a megfelelő ellátáshoz. A PSZ szerint a csoportonként két óvodapedagógushoz indokolt hozzászámolni óvodánként egy intézményvezetőt is (ők vezetői feladataik mellett elláthatnak valamennyi óvodai foglalkozást, de közel sem annyit, mint a többi óvodapedagógus).

Mivel 4603 feladatellátási hely és 15 147 óvodacsoport van az országban, a számítás alapján 30 294 csoportokkal foglalkozó pedagógusra, plusz 4603 vezetőre, azaz összesen 34 897 szakemberre lenne szükség az óvodákban. A KSH adatai szerint viszont csak 31 103 óvodapedagógus dolgozik, tehát itt körülbelül további 4 ezer (pontosan 3794) pedagógus hiányzik.

Bár a szabályokon az elmúlt években lazított a kormány, például lehetővé tette, hogy bizonyos időszakokban nem pedagógus végzettségű dolgozók felügyeljenek a gyerekekre, a PSZ a korábbi, kétpedagógusos állapotot veszi alapul, mert azt tartják a minőségi oktatás minimumának.

“Amikor pedagógiai asszisztensek vagy dajkák felügyelik a gyermekeket, ott már nincs valódi fejlesztés, felkészítés az iskolába, az csak gyermekmegőrzés”

– mondta erről Totyik Tamás a Lakmusznak.

Június végén az Eduline valóban arról írt, hogy a Közszolgállás.hu honlapon 2269 meghirdetett pedagógusállást lehetett találni (óvodapedagógus álláshirdetések nélkül 1808-at).

Az MNB szakértői tavalyi vitairatukban egy másik módszerrel jutottak el a 16 ezres becsült pedagógushiányhoz: a 9 ezer nyugdíjas pedagógus számához ők 7 ezer, a KSH adatai alapján betöltetlen oktatási álláshelyet adtak hozzá.

Totyik Tamás szerint a 16 ezres hiány a megállapítható minimum, a valós szám ennél nagyobb lehet. A PSZ elnöke hozzátette: idén az eddigieknél is nehezebb volt a tanárhiány mértékének megállapítása, mert a kompetenciaméréskor bevett intézményvezetői kérdőívből kivették azt a kérdést, hogy mekkora az intézményben a pedagógushiány, hány órát tart nem szakos tanár vagy nem pedagógus végzettséggel rendelkező személy.

„A kormányunk és köztünk abban van vita tulajdonképpen, hogy a kormány a nyugdíjas visszafoglalkoztatottakat nem tekinti hiánynak”

– mondta Totyik Tamás arra reagálva, hogy Gulyás Gergely szerint is lehetnek olyan iskolák, ahol egy-egy szaktanár hiányzik.

„Az alapfeladatát valóban ellátja az oktatási rendszer, ugyanis az alapfeladat a kötelező tanítási óraszámok teljesítése. De a minőségi oktatást a csoportbontások, szakkörök, korrepetálás biztosítja, és ezekre már nincs megfelelő erőforrás”

– fejtette ki Totyik.

A kormány kedvenc statisztikája az oktatásról

Az egy tanárra jutó diákok számában Magyarország veri a világ legfejlettebb országait, ahol „13 feletti diák jut egy tanárra, nálunk pedig körülbelül 11” – érvelt a kormányinfón Gulyás Gergely.

Ez az adat visszatérő hivatkozási pont a kormány kommunikációjában. Számszerűleg nagyjából stimmel is, de szakértők szerint a kedvező tanár-diák arányból önmagában nem lehet arra következtetni, hogy nincs tanárhiány.

A KSH öt különböző intézménytípusra bontva közli az egy pedagógusra jutó gyerekek számát, az alábbi ábrán ezeket ábrázoltuk az elmúlt 25 évben.

A szakképző iskolákban jelentős csökkenés történt, és bár a többi négy kategóriában is megfigyelhető a csökkenő tendencia, közel sem ilyen mértékű. Az egy pedagógusra jutó diákok száma az óvodákban csökkent a legkevésbé 15 év alatt (0,6-tal), általános iskolákban eggyel, gimnáziumokban 1,3-mal.

Az Eurostat az alap- és középfokú oktatásban résztvevő tanulók számát veti össze az oktatói személyzet létszámával – 2023-ban az adatokat szolgáltató EU-s országok átlaga 12,2 tanuló volt egy tanárra. A magyar arányszám ennél kedvezőbb, 10,8 – bár megjegyzendő, hogy ezekben a statisztikákban a Magyarországon más országokhoz képest hosszan hozzáférhető gyes/gyed-en lévő pedagógusok is szerepelnek.

Az EU-ban Görögország (8,4), Málta, Luxemburg és Horvátország (mindhárom 8,8) érte el a legalacsonyabb arányt. A másik végpont Hollandia, ott 16 gyerek jut egy tanárra. Ezt követi Franciaország (14,9) és Szlovákia (14,7).

Az OECD a teljes óraszámban tanuló diákok és a teljes munkaidőben dolgozó tanárok arányát gyűjti oktatási szinttől függően. A legfrissebb, 2023-as adatok alapján mind a négy iskolakategóriában jobb a magyar arány, mint az OECD-átlag.

A T-Tudok 2021-es tanulmánya arra jutott, hogy a nemzetközi összehasonlításban kedvező magyar tanár-diák arány mellett is súlyos problémát okozhat a pedagógushiány, mert a magyar oktatási rendszerben „valójában a humánerőforrás-gaz­dálkodás minősége alacsony, és ezért egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás”.

Egyrészt a sok kis méretű iskola miatt alacsonyak a csoportlétszámok, másrészt „a zsúfolt és sok tantárgyas NAT megnöveli a pedagógusok iránti igényt”. Így a magyar oktatás nemzetközi összehasonlításban az átlagosnál több tanári erőforrást használ, vagyis több tanárra van szüksége, mint a kevésbé pazarló rendszereknek.

A Lannert Judit oktatáskutató által vezetett kutatócsoport arra is rávilágított, hogy a magyar általános iskolában a pedagógusoknak délután is dolgozniuk kell napköziben vagy délutáni foglalkozásokon, ezért a délutáni gyerekfelügyeleten résztvevő diákokat indokolt lenne kétszer számolni a tanár-diák arány megállapításakor.

Nézzünk egy példát a problémára: ha egy 20 fős osztállyal délelőtt foglalkozik egy tanár, majd délután a napköziben egy másik, az átlagosan 10 tanulót fog jelenteni egy tanárra – de a gyakorlatban egy tanár egy időben 20 diákkal foglalkozott. Olyan országokban, ahol kevesebb diák tartózkodik délután az iskolában, magasabb gyerekszám juthat egy tanárra. Mégsem mondhatjuk, hogy ezekben az országokban nagyobb a tanárhiány, inkább arról van szó, hogy kevesebb a feladat, így kevesebb tanárra van szükség ahhoz, hogy ugyanannyi diákkal foglalkozzanak.

Hogy a kis méretű iskolák és a délutáni foglalkozások befolyásolhatják a tanár-diák arányt, megerősíti az is, hogy 2023-as Eurostat-adatok szerint Magyarországon éppen az általános iskola alsó tagozatán volt látványosan kedvezőbb az arányszám az európai átlagnál. Alsóban a tanár-diák arány Magyarországon 10,8, az EU-átlag 13,4. Felsőben és középiskolában viszont már csak minimális a különbség (csupán 1,3 és 0,3 fő). Az alsó tagozatnál tapasztalhatunk szignifikáns eltérést, és a kötelező napközi vagy tanulószoba pont az általános iskolákban torzít leginkább az összehasonlításon, és a kis létszámú csoportok is leginkább a vidéki általános iskolákban jellemzők.

Hány pedagógus állás nincs betöltve tanévkezdéskor?

Gulyás azzal is érvelt a kormányinfón, hogy a meghirdetett pedagógus állások száma töredéke a korábbinak, „értelemszerűen azért, mert be tudták tölteni az állásokat.”

A közszférában meghirdetett álláshirdetések között a Közszolgállás Portál nevű felületen lehet böngészni – fontos, hogy bár az itt feladott hirdetések száma rendre felmerül a tanárhiányról szóló vitákban, ez nem egy ellenőrzött statisztikai mutató. Egyáltalán nem biztos, hogy minden hiányzó állásra feladnak hirdetést, és az sem, hogy egy levett hirdetés azt jelenti, betöltötték az állást. Ráadásul az elmúlt évek számait csak rendszertelenül közölt sajtóhírekből lehet visszakeresni.

A 2025/2026-os tanév első napján, szeptember elsején végzett keresésünk során az oldal a „tanár” szóra 81, a „tanító" szóra 39, az „óvodapedagógus” kifejezésre pedig 49 találatot adott. Gyógypedagógusokkal együtt összesen 222 aktív pedagógus álláshirdetést találtunk. Az Eduline cikkéből kiderül, hogy ez augusztus végén még jóval magasabb volt: 221 tanári, 131 tanítói, 106 óvodapedagógus és 79 gyógypedagógus álláshirdetés volt aktív.

A tanévzárás után, június végén pedig logikus módon még több volt a hirdetés: mint azt a PSZ számításának ismertetésekor már említettük, összesen 2269 meghirdetett pedagógusállás volt aktív.

Tavaly a sajtóbeszámolók szerint valóban több volt az álláshirdetés: a Népszava szerint 3600 került ki tanévzáráskor, az Átlátszó pedig 300-nál több hirdetést talált közvetlenül a tanévkezdés előtt. Némi csökkenés tehát látszik az elszórt adatokban, de arra nem találtunk bizonyítékot, hogy töredékére csökkent volna az álláshirdetések száma.

A betöltetlen állások mennyiségére a hirdetések mellett egy statisztikai mutató alapján is következtethetünk: a KSH negyedévente közzétesz adatokat arról, hogy az oktatásban hány darab üres álláshely van.

Az adatot 2016-tól gyűjtik (2020-ig itt, aktuálisan itt), és azóta jelentősen emelkedett az üres álláshelyek száma az oktatásban:

Ez a statisztika a teljes oktatási ágazatban nézi a betöltetlen álláshelyeket, tehát nem csak a közoktatás és nem csak a pedagógus álláshelyek vannak benne. Ezzel együtt, ha a tanárhelyzet tényleg összehasonlíthatatlan lenne a tavalyi vagy tavalyelőtti állapottal, ahogyan Gulyás Gergely állította, annak tükröződnie kellene az adatsorban.

Érkezik az utánpótlás?

Gulyás Gergely azt is mondta, hogy egyre többen jelentkeznek hagyományos bölcsész szakokra. „A felsőoktatási jelentkezéseknél látszik, hogy a hagyományos bölcsész szakok népszerűbbé váltak és ez közvetlen összefüggésben áll azzal a jelentős, óriási, a rendszerváltás óta példátlan fizetésemeléssel, ami a tanároknál történt”.

Pedagógusképzésre 2025-ben 26 865-en jelentkeztek első helyen, és 14 887 főt vettek fel. Ez valóban magas szám az elmúlt évekhez képest, 2014 óta a legmagasabb. Az elmúlt évtizedben emelkedett a pedagógusképzésre felvettek száma: 2014-ben összesen 9 269 embert vettek fel, 2025-ben több mint másfélszer ennyit.

A pedagógusképzés képzési területbe beletartozik az összes oktatói szak a logopédiától a konduktorig, és az osztatlan – kétszakos – tanárképzési szak is. Ez utóbbi adja hagyományosan az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában a tanárutánpótlás gerincét. Bár az osztatlan tanárképzésre felvettek száma is nőtt, az emelkedés itt kevésbé volt látványos, mint a pedagógusképzés egészét nézve.

Egyébként a teljes magyar felsőoktatásra igaz a növekvő tendencia a felvettek számában, és az is általános jelenség, hogy a felvettek egyre nagyobb hányadát adják az idősebb korosztályok a frissen érettségizettek helyett. Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, ennek hátterében a felvételi rendszerek átalakítása, a belépési küszöbök csökkentése, a tömeges felsőoktatás koncepciója áll.

Vélhetően a pedagógusképzés növekvő népszerűségében a béremelés mellett szerepet játszhatott a felvételi szabályok változása is, vagyis az, hogy könnyebb lett bekerülni a felsőoktatásba.

(Címlapi kép forrása: Michèle Constantini / AltoPress / PhotoAlto via AFP)